Szergej Vlagyimirovics Obrazcov
Szergej Vlagyimirovics Obrazcov | |
Született | Сергей Владимирович Образцов 1901. június 22.[1] Medvedkovo[1] |
Elhunyt | 1992. május 8. (90 évesen)[2][3][4][5][6] Moszkva[1] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Vkhutemas |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Novogyevicsi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Vlagyimirovics Obrazcov témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szergej Vlagyimirovics Obrazcov (oroszul: Сергей Владимирович Образцов) (Moszkva, 1901. június 22. – Moszkva, 1992. május 8.) szovjet-orosz bábművész, színész, rendező, színházi író.
Élete
[szerkesztés]Szülei, tanulmányai
[szerkesztés]Szergej Obrazcov 1901. július 5-én (a Julián-naptár szerint június 22-én) született Moszkvában.[7] Apja, Vlagyimir Obrazcov (1874-1949) vasúti mérnök (1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia tagja), édesanyja (Anna Ivanovna von Rehbinder, 1875-1959) tanár volt. Középiskolai tanulmányait a patinás K. P. Voszkreszenszkij-féle reáliskolában végezte el. 1918–1926 között a Felsőfokú Képzőművészeti és Technikai Tanműhelyekben (építészeti-iparművészeti tanintézmény: ВХУТЕМАС) tanult. Előbb festő, majd grafikus szakon (mesterei: A. Je. Arhipov és V. A. Favorszkij).
Munkahelyek, színházai
[szerkesztés]Pályakezdőként óraadói minőségben (rajztanár) gyermekotthonban dolgozott.[8] 1922–1930 között a Moszkvai Művész Színház zenei stúdiójának színésze.[9] 1930-1936 között a Moszkvai Akadémiai Művészeti Színház (МХАТ 2-й) színésze.
Először 1920-ban lépett föl színházi bábokkal. Az 1930-as évek közepére esztrádszínészként szerzett hírnevet. Parodisztikus bábelőadásai, "bábrománcai" népszerűvé tették a közönség körében. Paródiái tárgya egynémely pályatársára jellemző közönségesség, ill. a nyárspolgári attitűd volt. Ekkoriban néhány bábelőadást vaudeville stílusban is rendezett.
1931-ben alapította meg Moszkvában a Központi Bábszínházat,[10] amelyet élete végéig, több mint 6 évtiezeden át vezetett.[11] Ezidő alatt több mint 70 gyermek- és felnőttelőadást rendezett.
1948-tól vendégszerepelt külföldön színházával.
Egzotikus bábokat/babákat gyűjtött. Gyűjteménye a legnagyobb volt Oroszországban, s az egyik legjelentősebb a világon.
Film, színészpedagógia, szervezeti tagságok
[szerkesztés]1956-tól a filmiparban is dolgozott mint forgatókönyvíró és rendező, egyszersmind a dokumentumfilm-monológ megalkotóját is benne tisztelhetjük.[12] Ugyanebben az évben, a Szojuzmultfilm (animációs stúdió) keretében Georgij Natanszon (rendezői debütálásaképp) Obrazcov legendás előadása nyomán filmre vette a Mennyei teremtmény (Nyebesznoje szozdanyije) c. egész estés bábfilmet, ami a nemzetközi sikert is meghozta: 1956-ban első díjat nyert a velencei gyerekfilm-fesztiválon.
1935-től színészpedagógusként is működött,[13] 1973-tól a színművészeti főiskola (GITYISZ) professzoraként.
1976-1984 között a bábművészeti világszervezet (UNIMA, Union Internationale de la Marionnette) elnöke,[14] 1984-től tiszteletbeli elnöke,[15] ill. 1958-tól a központi tanács tagja. A Berlini Művészeti Akadémia (egykoron az NDK-ban) levelező tagja (1955-től).
Soha nem volt tagja az SZKP-nak.
Halála, emlékezete
[szerkesztés]Szergej Vlagyimirovics Obrazcov 1992. május 8-án hunyt el Moszkvában, 91 éves korában. A Novogyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra (10. parcella).[16]
Síremlékén egyszersmind bábszínházának emblémája köszön vissza: emberi kéz mutatóujjára húzott golyóbis, egy stilizált emberi figura. Obrazcov egyik nevezetes, minimálkivitelű szólóprodukciója nyomán.[17]
- Bábszínháza halálának évében, 1992-ben vette föl alapítója nevét.[18]
- Gyermekei kezdeményezésére, a bábművész születésének 100. évfordulóján, 2001-ben egykori lakhelyén lakásmúzeumot rendeztek be.[19] A bábművész 1937-től haláláig lakott a Glinyiscsevszkij köz 5/7 szám alatt, 1992 óta emléktábla örökíti meg a nevezetes helyet.[20]
- 2006. június 1-én leplezték le egészalakos szobrát egykori bábszínháza közelében (Szadovo-Szamotyocsnaja u. 30, Alekszandr Belasov alkotása).[21]
- 2012-ben a Moszkva folyó hajózási társaságának egyik sétahajóját Szergej Obrazcovról nevezték el.
- 2013 óta az orosz Aeroflot légitársaság egyik repülőgépe Szergej Obrazcov nevét viseli.
Családja
[szerkesztés]Öccse, Borisz (1905-1975) zoológus lett.
A bábművész kétszer nősült. Első felesége Szofja Szemjonovna Szmiszlova (1899-1928) tanítónő:[22] Obrazcov pályakezdőként, 17 évesen iskolájában vállalt rajztanári állást. 1925-ben született Alekszej fiuk,[23] majd 3 évre rá lányuk, Natalja.[24] Az asszony azonban belehalt a második szülésbe.[25]
Második felesége Olga Alekszandrovna Saganova (született Erlanger, 1902-1989), elvált színésznő.[26] Közös gyermekük nem született. 1931-ben házasodtak össze, az előzmények romantikus mozzanata, hogy mindketten kutyabolondok voltak (ezenfelül Obrazcov nagy madárbarát volt, galambokat is tartott).[27]
Obrazcov lánya, Natalja Szergejevna (1928–2001) bábszínész, a Központi Obrazcov Bábszínház érdemes művésze (1982).[28] Leánya Kátya, az unoka folytatja a családi hagyományt: az Obrazcov-színház rendezője.[29]
Obrazcov fia, Alekszej (1925-2004) építész lett.
Elismerések, kitüntetések
[szerkesztés]- Az Orosz Köztársaság Érdemes Művésze (РСФСР, 1935)
- Az Orosz köztársaság Népművésze (РСФСР, 1947)
- A Szovjetunió Népművésze (СССР, 1954)
- A Szocialista Munka Hőse (1971)
- Lenin-díj (1984)
- Sztálin-díj II. fok (1946; 1962-től Állam-díjra átnevezve)
- Sztanyiszlavszkij-díj (1967)
- 3 Lenin-rend (1967, 1971, 1981)
- 2 Munka Vörös Zászló Érdemrend (1946, 1961)
- A Nagy Honvédő Háború 1941-1945 Dicsőséges Munka-érdemérme
- Moszkva 800 Éves-emlékérem
- Mosoly Rend (lengyel gyerekek szavazzák meg)[30]
Legjobb előadások
[szerkesztés]- 1935 – V. Szperanszkij: Kastanka (A. P. Csehov nyomán) [31]
- 1936 – Je. Ja. Tarahovszkaja: A csuka parancsára
- 1962 – Vendégségben Csukovszkijnál[32]
Felnőtteknek
[szerkesztés]- 1941 – Karácsony éjszakája (Je. V. Szperanszkij, N. V. Gogol nyomán)
- 1946 – Különleges koncert [33]
- 1961 – Isteni színjáték (I. V. Stock)[34]
- 1976 – Don Juan (G. Ja. Bargyin, V. B. Livanov)
- 1976 – Noé bárkája (I. V. Stock)
Bemutatók
[szerkesztés]- 1932 – Jim és a dollár [35]
- 1933 - Malacka fürdő (Je. V. Szperanszkij) [36]
- 1935 – Kastanka
- 1936 – A csodálatos kalucsni [37]
- 1936 – A csuka parancsára
- 1937 – Csizmás kandúr (Perrault)[38]
- 1940 – Aladdin csodalámpája [39]
- 1941 – Karácsony éjszakája
- 1943 – A szarvaskirály (Gozzi alapján Je. V. Szperanszkij)
- 1945 – Vidám medvebocsok
- 1945 – Maugli (Kipling: A dzsungel könyve)
- 1946 – Szokásos koncert / Szokatlan koncert [33]
- 1953 – Az ördögmalom (Jan Drda alapján I. V. Stock)
- 1961 – Az isteni színjáték [34]
- 1961 – Miszter Twister
- 1962 – Vendégek Csukovszkijnál
- 1965 – Tigrik/tigriske - Petrik
- 1968 – Noé bárkája
- 1970 – A katona meg a banya/boszorkány [40]
- 1970 – Beköltözés (És mi van nálunk a színházban?)
- 1973 – A Központi Bábszínház jelentkezik (kommentár, résztvevő)
- 1975 – Don Juan [41]
- 1985 – Pinokkió/Buratino
- 1987 – Petruska, a külföldi
- 1975 – Csukokkala (film)
- 1941–1945 – A Nagy Honvédő Háború előadásai (előadások a fronton, katonáknak)
Filmográfia, rendezőként
[szerkesztés]- 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm) (G. Natanszonnal együtt)
- 1962 – A csoda előtted van (dokumentumfilm)[42]
- 1967 – A mozikamera vádol (dokumentumfilm)[43]
- 1970 – A szörnyű igazság (dokumentumfilm)[44]
- 1970 – A csodálatos kalucsni (film), 3 perc
- 1971 – Nyúl-iskola (filmvígjáték, L. Docsevoj, V. Kuszov , M. Markova közreműködésével)
- 1972 – Különleges koncert (film, Sz. Szamodurral közösen), 11 perc
- 1973 – Isteni színjáték (film, Sz. Szamodurral közösen), 13 perc
- 1973 – Kinek kell ez a Vászka? (dokumentumfilm lefejezték!)[45]
- 1974 – Aladdin csodalámpája (játékfilm, O. Usakovával közösen), 6 perc
- 1975 – Csukokkala (játékfilm), 24 perc
- 1976 – Noé bárkája (játékfilm, L. Haittal közösen), 17 perc
- 1977 – Miszter Twister (film, B. Ablinyin, V. Kuszov), 14 perc
- 1977 – Petruska, a külföldi (film)
- 1984 – A csuka parancsára (film, V. Pekar), 4 perc
- 1985 – Pinokkió/Buratino kalandjai (színházi előadás felvétele), 22 perc
- 1988 – Don Juan (film, V. Kuszovval közösen), 21 perc
Színész
[szerkesztés]- 1940 – Koncert a képernyőn (film) – zenés szám előadója, bábokkal
- 1971 – Nyúl-iskola (filmjáték) – prológus
- 1973 – Isteni színjáték (film) – prológus, 13 perc
- 1974 – Aladdin csodalámpája (film) – prológus, 6 perc
- 1975 – Csukokkala (film) – narrátor, 24 perc
- 1976 – Noé bárkája (film) – prológus, 17 perc
- 1977 – Miszter Twister (film) – narrátor, 14 perc
- 1981 – A Szergej Obrazcov Bábszínház 50. évfordulója (film)
- 1981 – Kintorna-hangok (dokumentumfilm-koncert) – ismertető az utcai zenéről, hangszerrel
- 1984 – A csuka parancsára (film) – prológus, 4 perc
Forgatókönyv
[szerkesztés]- 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm, Je. Szperanszkijjal közösen)
- 1972 – Különleges koncert (film, A. Bondi, Paperni Z. közreműködésével)
- 1975 – Csukokkala (film)
Filmzene
[szerkesztés]- 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm)
Filmes közreműködés
[szerkesztés]- 1962 – A csoda előtted van (dokumentumfilm)
- 1977 – Kornyej Csukovszkij (dokumentumfilm)
- 1979 – Tűz vagy, ember! (dokumentumfilm)
- 1981 – Kintorna-hangok (dokumentumfilm) – utcai zene, báb, majom, ének, tánc
- 1983 – Ljubov Orlova (dokumentumfilm)
- 1989 – ...Éjfél és ismét hajnal (dokumentumfilm)
Művei magyarul
[szerkesztés]- Bábjátéktól a filmig. A szocialista realizmus tükrében; ford. Békés István, Kovács László, ill. Máday Gréte; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949 (Szovjet ismeretterjesztő kiskönyvtár)
- Hivatásom; ford. Radó György; Művelt Nép, Bp., 1954
- Ezt láttam Londonban; ford. Nikodémusz Elli, ill. a szerző; Táncsics, Bp., 1958 (Útikalandok)[12]
- A kínai színház; ford. Siklósi Mihály; Gondolat, Bp., 1960[46]
- Egy pingvinfióka története. Elbeszélés egy kis pingvinről, aki a jégsivatagban született; arról, mi minden történt vele, amíg felnőtt, s nagy pingvin lett belőle; szöveg Szergej Obrazcov, fotó Alekszandr Kocsetkov, ford. Petrovácz István; Móra, Bp., 1973
- Így nem szabad, így lehet, így kell; ford. Petrovácz István, ill. a szerző; Móra, Bp., 1983
- Az emlékezet lépcsőfokain; ford. Nikodémusz Elli; Európa, Bp., 1988 ISBN 963 07 4703 0
Magyarországon
[szerkesztés]Első ittlétekor a Margitszigeti Nagyszálló prímásának elénekelte a Nézzetek gyönyörű szemek... (Ocsi csornije) című dalt. Miután több városban is fellépett, visszatért a Margit-szigetre, és az étteremben a Nézzetek gyönyörű szemek... hegedűváltozata fogadta. Később még sokszor járt társulatával hazánkban, meg egyedül is. Barátja lett a Magyar Állami Bábszínház igazgatója, Szilágyi Dezső bábművész és Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki márványsügér díszhalának párt vitt Moszkvába.[47]
Visszhang
[szerkesztés]Emléklépcsőfokainak legtöbbje az 1984. Novij Mir folyóirat 10-11. számában jelent meg. Sok megható levélből is közölt néhány "családi dolgot". És sok boldog lépcsőfokot kíván minden olvasónak. "Ne csússzanak el a jeges fokokon! Fogódzkodjanak a karfába, azokba, akiknek lelkiismeretében hisznek." (Kicsit tömörítve!)[48]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Образцов, Сергей_Владимирович című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Szergej Obrazcov: Az emlékezet lépcsőfokain 1987. Ford.: Nikodémusz Elli, 1988. Európa; ISBN 963 07 4703 0
Irodalom
[szerkesztés]- Obrazcov P. A.–Obrazcova E. M.: A szokatlan Obrazcov. A babaház tulajdonosa és családja. - .: Eksmo, 2006. - ISBN 978-5-699-18351-7 .
- Színházi báb Múzeum (ГАЦТК) Sz. Obrazcova. // Szerk. Sztyepankova. - .: Boojk House, 2005. - ISBN 5-98641-011-4
- Bábszínház. - : Planet, 1981
- Andrej Fedotov: A bábu anatómiája. Sz. V. Obrazcov, az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság népművésze vezetése alatt álló Állami Központi Bábszínház múzeumának anyagából; rajz V. Sz. Scserbakov; Népszava, Bp., 1950
- Sztanyiszlavszkij és Brecht / Sztanyiszlavszkij és Brecht munkamódszere / Käthe Rülicke: Brecht és Obrazcov / Michel Vinaver: A színész célja és eszközei; ford., jegyz. Sz. Szántó Judit; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Korszerű színház)
További információk
[szerkesztés]- Magyar filmhíradó, 1950/17. (1950 áprilisa): A moszkvai központi állami bábszínház. Szergej Obrazcov és színháza Budapesten (benne részlet A szempillád zizzenésére c. előadásból, ill. Az alkoholista c. magánszámból)
- Fekete-fehér szovjet diafilm: Szergej Vlagyimirovics Obrazcov (55 kocka, 1977)
- Genyii i zlogyeji. Szergej Obrazcov Archiválva 2019. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (Zsenik és gonosztevők, tévéműsor, 2016)
- Obrazcov gitárkísérettel románcot énekel idős korában[49]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2021. október 31.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ [Internetes filmadatbázis]
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / "Méhkas"
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / "Egyedül is huszonegy"
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Minden kezdet nehéz
- ↑ Archivált másolat. [2019. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ a b Az emlékezet lépcsőfokain / A filmművészetben
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Katonák bábokkal
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Bábeli nyelvzavar
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Másik hiposztázis
- ↑ http://izgotovleniepamyatnikov.ru/mogila/obraztsov/
- ↑ https://media.ticketland.ru/images/420x270/place/1854646/1.png
- ↑ https://www.krugosvet.ru/node/40914
- ↑ Archivált másolat. [2018. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ https://www.otzyv.ru/read.php?id=209349
- ↑ http://www.warheroes.ru/hero/hero.asp?id=21335
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Megnősültem
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Fiam
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Natalka születése
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Szonya halála
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Feleségül vettem Saganovát
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Galambok
- ↑ http://stuki-druki.com/authors/Obrazcov-Sergey.php
- ↑ Archivált másolat. [2018. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Mosolyrend
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Gordon Craig
- ↑ Színház Enciklopédia. Főszerk. P. A. Markov. 4.kötet - M.: Szovjet enciklopédia, Nezsin - Szjarev, 1965, 1152. oldal, 6. ábra.
- ↑ a b Az emlékezet lépcsőfokain / "Különleges koncert"
- ↑ a b Az emlékezet lépcsőfokain / Elviseljük
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Szülési fájdalmak
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Malacka
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / A vizibusz
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / "Mama, kapcsold ki!"
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / A második Sirály
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Alina
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Don Juan
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / A csoda
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Ne öljétek meg a gyerekeket
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / A szörnyű igazság
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Kinek kell ez a Vászka?
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Az ezeréves MA
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Magyarországon
- ↑ Az emlékezet lépcsőfokain / Visszhang
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=gCdnHjp4ZtQ