Ugrás a tartalomhoz

Tapadó vadszőlő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tapadó vadszőlő
A levélzete
A levélzete
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Rosidae
Rend: Szőlővirágúak (Vitales)
Család: Szőlőfélék (Vitaceae)
Alcsalád: Vitoideae
Nemzetség: Vadszőlő (Parthenocissus)
Planch.
Faj: P. quinquefolia
Tudományos név
Parthenocissus quinquefolia
(L.) Planch.
Szinonimák
Szinonimák
  • Ampelopsis engelmannii (Koehne & Graebn.) Rehder
  • Ampelopsis graebneri Bolle
  • Ampelopsis hederacea DC.
  • Ampelopsis hederacea var. dumetorum Focke
  • Ampelopsis hederacea var. minor Schelle
  • Ampelopsis hederacea var. murorum Focke
  • Ampelopsis latifolia Tausch
  • Ampelopsis muralis (Graebn.) Lengerken
  • Ampelopsis pubescens Schltdl.
  • Ampelopsis quinquefolia (L.) Michx.
  • Ampelopsis quinquefolia var. angustifolia Dippel
  • Ampelopsis quinquefolia var. dumetorum Rehder
  • Ampelopsis quinquefolia var. graebneri Rehder
  • Ampelopsis quinquefolia var. heptaphylla A.Gray
  • Ampelopsis quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Torr. & A.Gray
  • Ampelopsis quinquefolia var. latifolia Dippel
  • Ampelopsis quinquefolia var. murorum Rehder
  • Ampelopsis quinquefolia var. pubescens L.H.Bailey
  • Ampelopsis quinquefolia var. radicantissima Rehder
  • Ampelopsis quinquefolia var. spaethii (Koehne & Graebn.) Schelle
  • Ampelopsis radicantissima (Koehne & Graebn.) Beissn., Schelle & Zabel
  • Ampelopsis radicantissima var. engelmannii (S.Watson) Schelle
  • Ampelopsis radicantissima var. graebneri (Bolle) Schelle
  • Ampelopsis radicantissima f. minor (Graebn.) Schelle
  • Ampelopsis radicantissima var. saint-paulii (Koehne & Graebn.) Schelle
  • Ampelopsis roylei Dippel
  • Ampelopsis saint-paulii (Koehne & Graebn.) Rehder
  • Ampelopsis virginiana Dippel
  • Cissus hederacea var. hirsuta Pursh
  • Cissus quinquefolia (Michx.) Desf.
  • Parthenocissus dumetorum (Focke) Rehder
  • Parthenocissus engelmannii Koehne & Graebn.
  • Parthenocissus graebneri (Bolle) Graebn.
  • Parthenocissus hederacea (Ehrh.) Druce
  • Parthenocissus hirsuta (Pursh) Graebn.
  • Parthenocissus inserta (A.Kern.) Fritsch
  • Parthenocissus muralis Graebn.
  • Parthenocissus pubescens (Schltdl.) Graebn.
  • Parthenocissus quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Planch.
  • Parthenocissus quinquefolia var. minor (Graebn.) Rehder
  • Parthenocissus quinquefolia var. murorum (Focke) Rehder
  • Parthenocissus quinquefolia var. saint-paulii (Koehne & Graebn.) Rehder
  • Parthenocissus radicantissima Koehne & Graebn.
  • Parthenocissus radicantissima var. minor Graebn.
  • Parthenocissus saint-paulii Koehne & Graebn.
  • Parthenocissus spaethii Koehne & Graebn.
  • Psedera hirsuta (Pursh) Greene
  • Psedera quinquefolia (L.) Greene
  • Quinaria quinquefolia (L.) Koehne
  • Vitis hederacea Ehrh.
  • Vitis inserta A.Kern.
  • Vitis pubescens (Schltdl.) Miq.
  • Vitis quinquefolia (L.) Lam.
  • Vitis quinquefolia var. hirsuta (Pursh) Bean
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tapadó vadszőlő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tapadó vadszőlő témájú médiaállományokat és Tapadó vadszőlő témájú kategóriát.

A tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe és a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó faj.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A tapadó vadszőlő eredeti előfordulási területe Észak- és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség. Az Amerikai Egyesült Államokban (Alabama, Illinois, Kentucky, Tennessee és Vermont), Mexikóban, Guatemalában és Salvadorban őshonos.

Az ember betelepítette a következő országokba és térségekbe: Albánia, Algéria, Ausztria, Colorado, az egykori Csehszlovákia, Görögország, Hollandia, Kazahsztán, Kína keleti fele, Koreai-félsziget, Nagy-Britannia, Németország, Ruanda, Szicília és Svájc.

Megjelenése

[szerkesztés]

Lombhullató, elfásult indás növény, amely 20-30 méter hosszúra nő meg. A levele egy levélnyélből és öt levélkéből tevődik össze. A levél kortól és élőhelyminőségtől függően általában 3-20 centiméter átmérőjű, de néha 30 centiméter átmérőjű is lehet. Az alig látszó virágai zöldesek és fürtökben lógnak. Az 5-7 milliméter átmérőjű termése liláskék színű, az ember számára mérgező.

Források

[szerkesztés]
  • Parthenocissus quinquefolia (L.) Planch. Plants of the World Online
  • Gill, John D.; Pogge, Franz L. 1974: Parthenocissus Planch. Creeper. In: Schopmeyer, C. S., ed. Seeds of woody plants in the United States. Agric. Handb. 450. Washington, DC: U.S. Department of Agriculture, Forest Service: 568–571.
  • A. L. P. P. de Candolle & A. C. de Candolle, Monogr. phan. 5(2):448. 1887
  • USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Parthenocissus quinquefolia in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.
  • Earney, Delena Tull ; illustrations by Michael; Larke, Julia; Teague,, Judy; Miller, Suzanne Rippe ; photographs by George Oxford (2013). Edible and useful plants of the Southwest : Texas, New Mexico, and Arizona : including recipes, teas and spices, natural dyes, medicinal uses, poisonous plants, fibers, basketry, and industrial uses (Revised ed.). pp. 184–185. ISBN 0292748272.
  • "FDA Poisonous Plant Database". Accessdata.fda.gov. Retrieved October 15, 2016.