Tanusius Geminus

Tanusius Geminus (i. e. 1. század) római költő, író.

Életéről keveset tudunk. Fiatal korában költő volt, s Ennius példája nyomán verses annalest írt, de oly tehetségtelenül, hogy Catullus több ízben is kegyetlenül kigúnyolta. Később prózában készítette el Róma történelmét, amelyben Julius Caesar mint az első összeesküvés részese volt feltüntetve. Ránk egyetlen sora sem maradt.

Catullus 36. verse, amelyben Geminust „Volusius"-nak nevezi:

„Évkönyvek", Volusius-írta szar könyv,

váltsd be, mit szeretőm a szent Venusnak

s Cupidonak ígért nagy esküvéssel:

ha megtérek ölébe, és kezem már

gyilkos jambusokat sosem rezegtet –

legfőbb műveit ő a legsilányabb

költőnek, hogy a lomhaléptű istent

megtisztelje, kivégzi átkozott fán.

S látta szép szeretőm, a legsilányabb

ez, s ezt adja a játszi isteneknek.

Most hát, ó, ki a kék vizek leánya

vagy, s szent Cyprus ölében, Oriában

s Anconban lakozol s nád-övezte

Knidosban s Amanthusban és ki Golgoit

kedveled, s fogadód az Adriának

partján Durrachium – ha nem találod

ízetlennek ígéretét: fogadd el.

Közben, tűzbe veled, te bambasággal

megrakott, faragatlan és sületlen

„Évkönyvek", Volusius-írta szar könyv.

(Devecseri Gábor fordítása)

Források

Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.