Tamássy Pál
| Tamássy Pál | |
 | |
| Született | Leitner Péter Pál 1893. június 22.[2] Budapest |
| Elhunyt | 1929. október 17. (36 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ilosvay Rózsi (1920–1923) |
| Gyermekei | Tamássy Zdenko |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Tamássy Pál (helyenként Tamásy Pál), Leitner Péter Pál[3] (Budapest, 1893. június 22.[4] – Budapest, Terézváros, 1929. október 17.)[5] zeneszerző, földbirtokos. Tamássy Zdenko apja.
Életútja
[szerkesztés]Jómódú zsidó családból származott. Apja Leitner Szigfrid (Zsigmond),[6] a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankjának vezérigazgatója, anyja Deutsch Mária (1869–1935) volt. Középiskolai tanulmányait 1902–1909 között a Magyar Királyi Tanárképző-intézeti Gyakorló Főgimnáziumban végezte.[7] Az első világháborúban négy évig mint huszárfőhadnagy szolgált. Ifjabb éveiben csak mint amatőr kultiválta a zenét. Kacsóh Pongrác tanítványa volt. Öccsével, Leitner Lászlóval[8] is jegyez zeneműveket. Az első világháború előtti években tűnt fel. Ilosvay Rózsi énekelte néhány sanzonját rendkívül nagy sikerrel. A két fiatal lélek felolvadt a művészetben és az alkotóból és előadóból hamarosan egy pár lett, 1920. március 6-án kötöttek házasságot Budapesten.[9] A fiatal zeneszerző ambícióját és tehetségét erősen sarkalta a már ismert művésznővé fejlődött feleség. 1923-ban váltak el.[10] Első házasságából született fia, Tamássy Zdenko.
Első operettje, a Csókszanatóriumot(b), amely több, mint százötvenszer került színre Budapesten, Bécsben kétszázszor, Berlinben pedig száznyolcvanötször (bemutató 1912. május 24. Király Színház. Szövegét írta: Liptai Imre). Utána egy ideig hallgatott, majd új néven tűnt fel ismét. Leitner Pálból – 1919-ben, 26 évesen[11] – Tamássy Pál lett, ugyanazzal a tehetséggel, ugyanazzal a kedvességgel, törhetetlen munkakedvvel és minden szépért, jóért való rajongással. Válása után, Párizsba utazott a zeneszerző és a diplomáciai pályán akart elhelyezkedni.[12] Ott is írt még kis dalokat, operettbetéteket, amelyek a francia fővárosban kerültek színpadra. Visszatérve Budapestre a Lulu című francia operettbe is komponált néhány slágert. Következő nagy sikerű operettje a Tommy és társa volt (szövegét írta: Andai Ernő, verseit: Szilágyi László; bemutató 1929. október 11. Király Színház).
Utolsó éveiben szívgyöngeségben szenvedett. 1929 októberében szerzőtársával, Andai Ernővel az udvaron cigarettázott, s a hűvös éjszakai levegőtől megfázott. Másnap negyvenfokos láza lett, az orvos tüdőgyulladást és mellhártyagyulladást állapított meg nála. Halálát szívbénulás okozta. Október 19-ére kitűzött esküvőjét Tassy Mária drámai színésznővel már nem érhette meg. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Művei
[szerkesztés]- Csókszanatórium (1912, Király Színház)(b)
- Leitner László: Estére indul az ezred, estére én is megyek... (katonadal, 1915.)[13]
- Leitner Pál: Akármit mondjon a világ (kuplé, Harmónia rt., 1913.)[14]
- Leitner László: Búcsúzik a fecske (Harmónia rt., 1913.)[15]
- Bródy István: Csókvásár (operett, 1915. június 16., Casino Mulató)[16]
- Leitner László (szöveg), Leitner Pál: Az őrült spanyol (operett, 1917, Kristálypalota)
- Serge Veber (librettó, fordította Stella Adorján; verseit Harmath Imre írta), Philippe Parès és Georges Van Parys (eredeti zenék): Lulu hat magyar betétdala (operett, bemutató: 1928. szeptember 15., Fővárosi Operettszínház)[17]
- Gandera Felix, Harsányi Zsolt: Volga-bár betétdalok (zenés vígjáték 3 felv.; bemutató 1929. június 8., Vígszínház)[18]
- Anday Ernő, Szilágyi László és Tamássy Pál: Tommy és társa (operett, eredeti címe: Veronika,[19] bemutató: 1929. október 11., Király Színház)
Leitner az Országos Hangjegykölcsönző Intézetnél bejegyzett zenéi 1916-ban:
- kupléi: Fák alatt; Láncz, láncz; Pinczér, fizetek; Szállj-szállj ezüstös hópehely; Estére indul az ezred; Jobbra néz, balra néz. Kenguru-táncz; Búcsúzik a fecske[20]
- és operettje: Csókvásár[21]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Leitner Pál, Nyomdászati lexikon, mek.oszk.hu - 1936.
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 37885/1919. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 642. kép 3. karton
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1507/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1675/1929. folyószáma alatt.
- ↑ Leitner Zsigmond gyászjelentése (1934). Az Est, 1934. február 4. (Hozzáférés: 2022. január 2.)
- ↑ Iskolai értesítők, Budapest - Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma
- ↑ Felvett vezetéknév: Tamássy - Eredeti (alias) vezetéknév: Leitner - Utóneve(k): Viktor László - Vallása: izr. - Lakhelye: Budapest - Polgári állása: földbirtokos - Születési helye: Budapest - Születési éve: - 1895 - Kora: - 24; Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 37886/1919; MNL-OL 30807. mikrofilm 643. kép 3. karton
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 135/1920. folyószáma alatt.
- ↑ A Budapesti kir. tszék. 47.097./1923. ítélet.
- ↑ "Felvett vezetéknév: Tamássy - Eredeti (alias) vezetéknév: Leitner - Utóneve(k): Péter Pál - Vallása: ref. - Lakhelye: Budapest Polgári állása: földbirtokos - Születési helye: Budapest - Születési éve: 1893 - Kora: 26", 37885/1919 BM rendelet; MNL-OL 30807. mikrofilm 642. kép 3. karton
- ↑ Tamássy Pál, a „Tommy és Társa” zeneszerzője meghalt, Az Est 20. évfolyam 238. szám, 1929. október 19. - (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Oto Psenak: "Estére indul az ezred, estére én is megyek..." 100 éve született az ismert katonadal, Nezávislý týždenník. Vychádza od roku 1881, független hetilap, watson.sk - 2015. augusztus 30.
- ↑ Az Ujság 11. évfolyam 243. szám 1913. október 12.
- ↑ Az Ujság 11. évfolyam 258. szám, 1913. október 30.
- ↑ Az Est 6. évfolyam 168. szám, 1915. június 16. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Lulu A Fővárosi Operettszínház bemutatója, Pesti Napló 79. évfolyam 210. szám, 1928. szeptember 16. (online: adtplus.arcanum.hu)
Színházak és színészek, Pesti Napló 79. évfolyam 201. szám, 1928. szeptember 5. - ↑ A Volga-bár — A Vígszínház operettújdonsága. —, 8 Órai Ujság 15. évfolyam 127. szám - 1929. június 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Esti Kurir 7. évfolyam 211, 212. szám, 1929. szeptember 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Vasárnapi Ujság 63. évf. 47. sz., epa.oszk.hu - 1916. november 19.
- ↑ Vasárnapi Ujság 63. évf. 48. sz., epa.oszk.hu - 1916. november 26.
Források
[szerkesztés]- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 332. o.
- Az őrült spanyol. — Operett a „Kristálypalotá”-ban. — (16-19. old.), Színházi Élet 6. évf. 1. szám, epa.oszk.hu - 1916. december 31-1917. január 6.
- Esti Kurir 6. évfolyam 209. szám, 1928. szeptember 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
- Budapesti Hírlap, 1929. október 19.
- Magyarország 36. évfolyam 238. szám, 1929. október 19.
- Pesti Napló, 1929. október 19.
- Ujság 5. évfolyam 238, 239. szám - 1929. október 19., 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
További információk
[szerkesztés]- (1921—3.) Tamássy Testvérek mezőgazdasági termények beszerző és értékesitő vállalat, Központi Értesítő 46. évfolyam, 1921. február 3. (online: adtplus.arcanum.hu)
