Ugrás a tartalomhoz

Tamássy Miklós

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tamássy Miklós
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
SzületettTamássy Miklós
1881. március 20.
Debrecen
Elhunyt1951. augusztus 31. (70 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKubiszka Mária Paula
Foglalkozásafestőművész, díszlettervező, szcenikai felügyelő
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (–1904)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tamássy Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ruyter admirális fogadja a kiszabadított magyar prédikátorokat
Nemes Tamássy Miklós: Önarckép/portré 1937.03.20.

Tamássy Miklós (Debrecen, 1881. március 20. – Budapest, Erzsébetváros, 1951. augusztus 31.)[2] festőművész, díszlettervező.

Pályája

[szerkesztés]

Tamássy György és Győrffy Klára fia. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte, ahol Pap Henrik és Hegedűs László voltak a tanárai. 1904-ben a festőakadémia (Képzőművészeti Főiskola) elvégzése után 1908–1920 között az Operaház szcenikai segédfelügyelője, majd 1931. szeptember 30-ig szcenikai főfelügyelője volt, emellett rendszeres kiállítója volt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatainak.[3] Részt vett a firenzei és a müncheni kiállításokon is.[4]

A Phőnix filmgyárnál is működött mint díszlettervező (99-es; Az Ördög; Árendás zsidó; Judás; Skorpió). Az 1930-as években az állami színházak szcenikai felügyelője volt és elméleti szócikkeket írt a Színészeti lexikonba. Kéméndy Jenővel együtt több új technikai megoldást alkalmazott a Wagner-operák színrehozatalánál (rajnai sellők repülése, walkürök lovaglása). Legsikerültebb díszlet- és jelmeztervei a Cigánybáróhoz és a Kőműves Kelemenhez készültek.[3]

1905. november 27-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Kubiszka Mária Paulával, Kubiszka Ferenc és Matyasovszky Paula lányával.[5] A Színházi Hét és a Színházi Élet lapok rendszeresen hírt adtak újabb operaházi munkáiról és egyéb művészeti jelentkezéseiről, pl. a Nemzeti Szalonban kiállított műveiről és azok visszhangjáról, illetve életének egyéb eseményeiről is. Beszámoltak 25 éves művészi jubileumáról és lányának, nemes Tamássy Klárának Zerkovitz Istvánnal kötött házasságáról is. A Színházi Élet 1926. február 21-i száma megemlékezik Oláh Gusztáv díszlet- és jelmeztervezővel kapcsolatos sajátos, Zoro és Huru alkati viszonyról és az így kialakult művészi munkamegosztásukról is. Halálát szívkoszorúér-elkeményedés és -elzáródás okozta.

Művészeti elismerései

[szerkesztés]

1908-ban a londoni kiállításon miniatűrjeivel nyert aranyérmet, 1916-ban San Franciscóban a Japáni figurák c. művével nyert díjat. Képzőművészetét Párizsban elnyert ezüst éremmel is elismerték. 1919 márciusában a Nemzeti Szalonban Kacziány Aladár, Kampis János, és Kárpáthy Jenő mellett csoportkiállítás résztvevője volt 31 művével.[6] 1938-ban a Debreceni Református Kollégium megrendelésére festette a De Ruyter holland admirális kiszabadítja a gályarabságból a magyar református lelkészeket 1676-ban c. képet, mely 2007-es restaurálása után ma a díszteremben látható.[7]

1934-ben a Parlamenti Múzeum számára ajánlotta fel nagyméretű, gróf Tisza István halálát ábrázoló, azonos címet viselő festményét, mely a kétszeres miniszterelnök, volt házelnök ellen a Roheim villa falai között 1918. október 31-én elkövetett merényletet ábrázolja. A festmény restaurálását a Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítvány a Magyar Nemzeti Múzeum egyedi engedélyével, Szentkirályi Miklós restaurátorművész szakmai mentorálása mellett valósította meg. A nagyközönség számára a festményt első alkalommal 2018. október 29-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, gróf Tisza István halálának 100 éves évfordulója alkalmából megrendezett emlékülésen egyedi készítésű díszkeretében mutatták be.[8]

Művei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1349/1951. folyószáma alatt.
  3. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  4. ↑ A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930) 561. o.
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 1116/1905. folyószáma alatt.
  6. ↑ Kacziány Aladár, Kampis János, Kárpáthy Jenő és Tamássy Miklós gyűjteményeiből rendezett csoportkiállítás katalógusa
  7. ↑ Nemes TAMÁSSY MIKLÓS
  8. ↑ Tisza István halála – nemes Tamássy Miklós festményének restaurálása. Youtube, Trianoni Szemle, a Trianon Kutatóintézet csatornája. 2018. okt. 28.
  9. ↑ Wikimedia Commonson látható
  10. ↑ Tóth Béla: Csokonai a képzőművészetben. Debrecen, 1973 Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. szám 5. - 6. oldal [1] Archiválva 2018. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. ↑ Wikimedia Commonson látható

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Tamássy Miklós. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 331. o.  
  • Éber László–Gombosi György: Művészeti lexikon I–II. (Bp. 1935) 522;
  • Magyar Életrajzi Lexikon (Bp. 1967) II. 816;
  • Magyar Színházművészeti Lexikon (Bp. 1994) 785.
  • A Magyar Királyi Operaház Évkönyve 50 éves fennállása alkalmából. Kiadja a Magyar Királyi Operaház Igazgatósága 1934–35.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tamássy_Miklós&oldid=26878519”