Takách Béla
| Takách Béla | |
| Született | 1874. augusztus 5.[1] Munkács |
| Elhunyt | 1947. május 24. (72 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | német[2] |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
Gyöngyöshalászi[4] Takách Béla (Munkács,[5] 1874. augusztus 5. – Budapest, 1947. május 24.)[6] festő, építész, iparművész.
Pályafutása
[szerkesztés]Takách László és Oláh Erzsébet fia. A budai főreáliskolában tanult, majd 1897-ben szerzett diplomát a József Műegyetemen.[7] Tanítványa volt Karlovszky Bertalannak, két évig dolgozott Alpár Ignác mellett.[7] Franciaországban, Angliában járt tanulmányúton, majd tíz évig New Yorkban lakott, ahol Alfons Mucha tanította. Dolgozott a Stein és Roth építészeti irodában, ennek keretében készítette el Fleischmann Residence és a Hotel Belleclaire terveit.[7] Louis Comfort Tiffany műhelyének is munkatársa volt.[5]
1907-ben[7] / 1908-ban[5] vagy 1910-ben visszaköltözött Budapestre. Ezt követően festőként és építészként működött. Az első világháborúban honvédszázadosként, betegsége miatt frontmögötti szolgálatot teljesített.[5]
Festői munkássága
[szerkesztés]Festőművészetet 1897-ben Karlovszky Bertalannál, 1906–1907-ben New Yorkban Alfons Muchánál tanult.[7]
Művei iparművészeti alkotások és festmények, kiállításai voltak New York,[5] Philadelphia,[5] Boston,[5] Worcester és Charleston városokban. 1919-ben a nemzeti Szalonban saját kiállítást rendezett, de rendszeresen állított ki más tárlatokon is képeket.[5] Képeivel 1922-ben állami, 1926-ban székesfővárosi vízfestmény díjat nyert.[4] Később az Esterházy akvarell díjat is megkapta.[5] Előszerettel festett misztikus témakörű festményeket. Az állam és Budapest főváros előszeretettel vásárolta meg alkotásait, a Fővárosi Múzeum/Képtár (ma: Kiscelli Múzeum) is rendelkezett festményével[5] (Budapest a Rózsadombról).[4]
Önálló festőműteremmel rendelkezett.[5]
Építészi munkássága
[szerkesztés]Építészként is dolgozott Magyarországon, 1909-től saját építészi irodát tartott fenn.[5] Ő építette gróf Széchenyi Bertalan és gróf Jankovich Iván kastélyait és Manninger professzor, Dohnányi Ernő, Kozma Jenő és Tomcsányi Vilmos Pál villáit is. Tagja volt a Képzőművészek Egyesületének és az Aquarell- és Pasztellfestők Egyesületének is.
Magán élete
[szerkesztés]Nős, neje Codell Henrietta volt. Három gyermek született. Az 1930-as években a budapesti Margit rakpart 42. szám alatt lakott.[5] Foglalkozott teozófiával, hindu filozófiával és hindu művészettel, és a fenti témakörökből nyilvános előadásai is voltak.[5]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1904–1906: Mechwart Ernő kastélya, Belecska (Takách Amerikába utazása után az építkezést Tscheuke Hermann vette át)[7]
- 1907 k.: Gróf Széchenyi Bertalanné villája / kastélya, Tátralomnic[7][5]
- 1928 k.: Dohnányi Ernő villája, Budapest, Széher út 24. (az épületben élt később haláláig Fülep Lajos)[7][5]
- 1928 k.: Manninger Vilmos villája, Budapest, Kuruclesi út 15.[7][5]
- 1920-as évek: Dr. Kozma Jenő villája, Budapest, Pasaréti út 41-43.[7]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1900-as évek eleje: Városháza, New York (Vas Józseffel közös munka)[7]
- 1900-as évek eleje: Fleischmann Residence belső építészeti tervei, New York[7]
- 1900-as évek eleje: Hotel Belleclaire, New York[7]
- 1906: Városháza, Kiskunfélegyház[7]
- 1910: Erdőhivatal, Susák[7]
- 1914: Római katolikus templom, Budapest, Rezső tér (Tornallyay Zoltánnal közös munka)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MuveszetiLexikon_2/?pg=519&layout=s&query=tak%C3%A1ch
- ↑ askArt
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ a b c Éber, 1935-ös kiadás, II. kötet, 520. o. [1]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, i. m., 826. o.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 233/1947. folyószáma alatt.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Gerle, i. m., 188. o.
Források
[szerkesztés]- Kieselbach
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Löschinger Hugó művészeti hagyatékából, továbbá Joachim Ferenc, Királyfalvi Károly, Páldy Zoltán, Takách Béla és Tuszkay Márton gyűjteményeiből rendezett csoportkiállítás katalogusa 1918 september. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény B708/1087. Takách Béla - Kiskunfélegyvárosháza: város és építészet
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- szerk. Éber László: Művészeti lexikon, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1926. (második, két kötetes, 1935-ös kiadás)
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
További információk
[szerkesztés]- (összeáll.) Tóth Vilmos: A Farkasréti temető 2003-ban In: Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
- Szabó Ákos – Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. h. n. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Skublics Mária: Gyöngyöshalászi Takách Béla (1874–1947) – Egy akvarellista építész, aki megjárta Amerikát In: (szerk. és előszó Rozsnyai József) Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1
- (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1
