Tajtékoskabóca-szerűek

Tajtékoskabóca-szerűek
Evolúciós időszak: Középső jura - jelen
Vérfoltos kabóca (Cercopis vulnerata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Öregrend: Paraneoptera Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera) Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha) Alrendág: Énekeskabóca-formájúak (Cicadomorpha) Öregcsalád: Cercopoidea Leach, 1815
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tajtékoskabóca-szerűek témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tajtékoskabóca-szerűek témájú kategóriát.

A tajtékoskabóca-szerűek (Cercopoidea) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a kabócák (Auchenorrhyncha) énekeskabóca-formájúak (Cicadomorpha) alrendágának egyik öregcsaládja.

Megjelenésük, felépítésük

Apró, alig észrevehető, 3–19 milliméteres félfedelesszárnyúak. Rokonaiktól, az énekeskabóca-szerűektől (Cicadoidea) jól megkülönbözteti őket, hogy csak két pontszemük van, míg azoknak három. Ugyancsak lényegi különbség, hogy elülső lábpárjuk is normálisan fejlett (Urania). Egyedi jellegzetesség sajátos habfúvó- és légzőrendszerük.

Ezek a rovarok igen hasonlítanak a rokon púposkabóca-formájúak (Membracoidea) öregcsaládba sorolt mezeikabóca-félékre (Cicadellidae), de toruk alakja azokénál jóval egyszerűbb. Ugyancsak különbség, hogy hátulsó pár combjuk kör keresztmetszetű (Urania).

Életmódjuk, élőhelyük

Az imágókat szinte sohasem vesszük észre, a lárváikat annál többször. A lárvák védelmi céllal népiesen „kakukknyálnak” mondott anyagot termelnek; ez a fehér anyag, nem egyéb, mint a ürülékük, amelyet a kilégzéskor távozó levegővel habos burokká fújnak fel. Egész lárvakorukat ebben töltik, és úgy vesznek levegőt, hogy potrohuk végét kidugják a tajtékból. A hab megvédi őket a kiszáradástól és ellenségeiktől (Urania). Az imágóknak erre a burokra már nincs szükségül, mivel vészhelyzetben messzire ugorhatnak.

Az anyaállatok a fajuknak megfelelő gazdanövényre rakják le petéiket. Kikelésük után a lárvák ezen növények száraiból és gyökereiből szívják ki a nedveket.

Rendszertani felosztásuk

Az öregcsaládba az alábbi 5 élő, 3 fosszilis családdal és mintegy féltucatnyi, családba sorolatlan nemmel:

• Aphrophoridae Amyot & Serville, 1843
• tajtékoskabóca-félék (Cercopidae) Leach, 1815
• Clastopteridae Hamilton, K.G.A. 2001
• Epipygidae Hamilton, 2001
• Machaerotidae Stål, 1866
• †Procercopidae Handlirsch, 1906 — középső jura – kora kréta; Kína
• †Cercopionidae
• †Sinoalidae

• családba sorolatlan nemek:
  • Cercopidium,
  • Eocercopidium
  • Lithecphora
  • Locrites
  • Prinecphora
  • Tychticoloides

Források

A lárvát védelmező „kakukknyál”

• Dér: Dér Zsófia: KERTÉSZETI NÖVÉNYEK KABÓCA EGYÜTTESEI ÉS SZEREPÜK A FITOPLAZMÁK TERJESZTÉSÉBEN
• Urania: Urania Állatvilág. Rovarok. Kurt Günther et al., 1968. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. 157–158. old.