Tüskéspatkányfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő oligocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 Lándzsás tüskéspatkány (Hoplomys gymnurus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tüskéspatkányfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskéspatkányfélék témájú médiaállományokat és Tüskéspatkányfélék témájú kategóriát. |
A tüskéspatkányfélék (Echimyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Tudnivalók
[szerkesztés]A tüskéspatkányfélék Közép-Amerika középső részétől Dél-Amerikáig megtalálhatók. A 19. századig a Karib-térségben is éltek. Egyes rendszerbesorolások szerint a nutria (Myocastor coypus) is ebbe a családba tartozik.
Az állatok a patkányokra hasonlítanak, de azért a tengerimalacfélékkel és a csincsillafélékkel állnak közelebbi rokonságban. A legtöbb fajnak tüskeszerű, felmereszthető sörtéje van, amellyel védi magát.
A legtöbb faj, ha támadás éri, mint a gyíkok elhullatja farkát, hogy időd nyerjen a meneküléshez, de a gyíkokkal ellentétben, e rágcsálóknak ezután nem nő vissza a farka.
Ezeket az állatokat még nem tanulmányozták sokat, úgyhogy keveset tudunk róluk. Az eddigi megfigyelések szerint vannak fánlakó, földfeletti és üreglakó fajok. A szárazságot nem tűrik jól, emiatt a vizes helyekhez vannak kötve. Táplálékuk legnagyobb részét a növények alkotják.
Mivel a kúszósülfélékhez tartozó vékonytüskéjű sülpatkány (Chaetomys subspinosus) kisőrlő fogai igen hasonlítanak a tüskéspatkányfélék kisőrlő fogaihoz, egyes rendszerbesorolások ebbe a családba helyezik.
Rendszerezés
[szerkesztés]A családba 5 alcsalád, 42 nem és 95 recens faj tartozik:
- †Adelphomyinae B. Patterson & R. Pascual 1968 - 5 nem
- Dactylomyinae Tate, 1935 - 3 nem és 6 faj
- Echimyinae Gray, 1825 - 8 nem és 31 faj
- Eumysopinae Rusconi, 1935 - 18 nem és 51 élő faj
- †Heteropsomyinae Anthony, 1917 - 4 kihalt nem és 7 recens faj
- Bizonytalan helyzetűek (a családon belül, határozatlan alcsaládokba helyezett nemek), 4 nem:
Források
[szerkesztés]- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek egy része
- Emmons, L.H. 2005. A Revision of the Genera of Arboreal Echimyidae (Rodentia: Echimyidae, Echimyinae), With Descriptions of Two New Genera. pp. 247–310 in Lacey, E.A. & Myers, P. 2005. Mammalian Diversification: From Chromosomes to Phylogeography (A Celebration of the Career of James L. Patton). University of California Publications in Zoology.
- Nowak, R. M. 1999. Walker's Mammals of the World, Vol. 2. Johns Hopkins University Press, London.
- Dalapicolla, J. & Leite, Y.L.R. 2015. Taxonomic implications of morphological variation in three species of Trinomys (Rodentia: Echimyidae) from eastern Brazil. Zootaxa 3919(1): 61–80. doi: 10.11646/zootaxa.3919.1.3. Reference page.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Spiny rat című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
