Csincsillafélék
Csincsillafélék | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Késő oligocén – jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rövidfarkú csincsilla (Chinchilla chinchilla)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csincsillafélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csincsillafélék témájú médiaállományokat és Csincsillafélék témájú kategóriát. |
A csincsillafélék (Chinchillidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Előfordulásuk
[szerkesztés]A csincsillafélék Peruban, Bolíviában, Argentínában és Chilében élnek, az Andok hegyoldalain és fennsíkjain, 600-tól több mint 5000 méterig terjedő magasságban.
Megjelenésük
[szerkesztés]Az állatok fej-törzs-hossza 35-50 centiméter, testtömege 800-8000 gramm. Bundájuk nagyon vastag és puha, kivéve a farok felső részének egy kis területét, ahol durvák a szőrök. A bunda színezete élőhelyének magasságól függ: a bunda felső részének színe változó, a sötétszürkétől a csokoládébarnáig, alsó része pedig fehér, világosszürke vagy sárga. Nincsenek koronaszőrök, így a heves esőzéstől az állatokat nem óvja semmi. A lábak vastagon párnázottak, így a csincsillafélék jól meg tudnak támaszkodni a sziklákon. Talpukon merev szőrszálak találhatók, ezek segítségével tisztítják bundáikat. Farkuk hosszú és bozontos; felfelé tekeredik a hegye felé, amely fekete vagy vörösesbarna. Farkuk, gyors futás közben kiegyenesedik és hátrafelé nyúlik. Az állatok nagy, lekerekített hegyű fülét mindenhol szőr fedi. Nagyon jól hallanak.
Életmódjuk
[szerkesztés]Az állatok társas lények. A csincsillafélék növényevők, mindenekelőtt szívós fűfélékkel, zuzmókkal és mohával táplálkoznak. A szabad természetben körülbelül 3 évig élnek.
Szaporodásuk
[szerkesztés]Az ivarérettséget egyéves korban érik el. A párzási időszak október–november között van. A vemhesség 140 napig tart. Évente 1 utód születik. A kölyök már kezdettől fogva képes szilárd táplálékot magához venni. Ha az utód elpusztul, a nőstény néha másodszor is vemhes lesz.
Rendszerezés
[szerkesztés]A családba 6 nem és 8 recens faj tartozik:
- Chinchillinae
- Chinchilla Bennett, 1829 – 2 faj
- Lagidium Meyen, 1833 – 4 faj
- Lagostominae
- Lagostomus Brookes, 1828 – 2 faj
- †Pliolagostomus
- †Prolagostomus
- Bizonytalan helyzetű
Képek
[szerkesztés]-
Déli macskanyúl (Lagidium viscacia)
-
Pampaszinyúl (Lagostomus maximus)
Források
[szerkesztés]- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- McKenna, Malcolm C., and Bell, Susan K. 1997. Classification of Mammals Above the Species Level. Columbia University Press, New York, 631 pp. ISBN 0-231-11013-8