Tüskés pikó
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz a halról
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Gasterosteus aculeatus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tüskés pikó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés pikó témájú médiaállományokat és Tüskés pikó témájú kategóriát. |
A tüskés pikó vagy háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe, ezen belül a pikófélék (Gasterosteidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A tüskés pikó előfordul az egész északi félteke belvizeiben és part menti vizeiben. A vizek elszennyeződése és lecsapolása miatt egyes helyeken megcsappant az állománya. Magyarországon az 1900-as évektől jelezték; először a Lágymányosi-tóban. Az első bizonyító példányt 1956. október 29-én délután a Tímár utcai Duna parton a KISOK-nál Homonnay Szabolcs fogta Budapesten. Ma már a Duna mentén többfelé tömegesen előfordul.
Megjelenése
[szerkesztés]A tüskés pikó édesvízben ritkán több, mint 10 centiméter, többnyire 5-8 centiméter; a tengeriforma eléri a 11 centiméter hosszúságot is. Feje és teste pikkelyek nélküli, csak a teljes oldalvonal mentén van egy csontlapocskák alkotta sor, amely ékszerűen a faroknyélre terjed. A párzási időszakban a tüskés pikó élénkpiros hasával és ezüstöskékre színeződő szivárványhátyával csalogatja a nőstényt a fészekhez. Hátán három tüske található. Hasúszói erős tüskékké alakultak.
Alakjai
[szerkesztés]- Gasterosteus aculeatus f. trachurus - pajzsok a teljes oldalvonal mentén
- Gasterosteus aculeatus f. leiurus - pajzsok csak a mell oldalain
Életmódja
[szerkesztés]Az állat kötetlen rajokban él, a hím csak párzás idején válik helyhez kötötté. Tápláléka vízlakó gerinctelenek, alkalmanként vízinövények, halikra és halivadék. A hal állkapcsa teljes hosszában előretolható, miközben beszippant egy zsákmányállatot. A tüskés pikó legfeljebb 3 évig él, ha sikerül megszabadulnia a vidráktól, a vízicickányoktól, a jégmadaraktól, más vízimadaraktól és a nagyobb halaktól.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget az első év végétől éri el. Az ívási időszak március végétől augusztus elejéig tart. A tüskés pikó hímje a növényekből, dombszerű fészket készít a folyóágyban vagy a tófenéken. Ha a fészek és a hím élénk színei oda csaltak egy nőstényt, akkor az utóbbi bemegy a fészekbe és lerakja 300-1000 ikráját. Ezután a hím néhány hétig gondozza az ikrákat, majd a kikelt ivadékokat.
Galéria
[szerkesztés]_02.jpg) |
 |
 |
 |
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 9.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Fishbase.org
- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
További információk
[szerkesztés]- Hik.hu Archiválva 2008. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
