Türosz
Türosz (صور) | |
Tengerpart | |
Közigazgatás | |
Ország | Libanon |
Kormányzóság | Dél-Libanon |
Körzet | Türosz |
Alapítás éve | Kr. e. 2750 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 160 000 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 10-30 m |
Terület | 5,0 km² |
Időzóna | EET (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266667°N 35.200000°EKoordináták: é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266667°N 35.200000°E | |
Türosz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Türosz | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Libanon |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | III, VI |
Felvétel éve | 1984 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266667°N 35.200000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat. |
Türosz vagy Szúr (arab صور [Ṣūr]) Libanon egyik legjelentősebb városa. A 2003-ban 117 ezer lakosú település a Földközi-tenger partján, az ország fővárosától, Bejrúttól 80 kilométerre délre fekszik. A neve sziklát jelent, mivel a város eredetileg egy sziklára épült.
Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa,[1] ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Ezt az is segíti, hogy az ókori részei 1984-ben világörökségi címet kaptak. A város legfontosabb műemlékei a római korból és a keresztes hadjáratok idejéből származnak. A császári városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható, ezen kívül figyelemre méltóak a katedrális maradványai.
Történelem
[szerkesztés]Türosz az ókorban élte fénykorát, mikor egy időben Fönícia legjelentősebb városállama, s a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. A legendák szerint itt született Európé és Dido. Hajósai alapították Kr. e. 814-ben Karthágót.
Egykori gazdaságának alapja a bíborkereskedelem volt és jelentős bevételei miatt gyakran vált hódítók célpontjává. A Kr. e. 6. században a babilóniaiak sikertelenül ostromolták meg, de a bevehetetlennek hitt várost Kr. e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. A Kr. e. 1. században rómaiak ostromolták meg és i. e. 64-ben a Római Birodalomhoz csatolták. A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a 13. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították. A 18. században egy részét újjáépítették, de korábbi befolyását nem nyerte vissza.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tyre (angol, francia, arab, kínai, orosz és spanyol nyelven). UNESCO World Heritage. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú kategóriát.