Törpe szakállasagáma
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pogona minor (Sternfeld, 1919) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Törpe szakállasagáma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe szakállasagáma témájú médiaállományokat és Törpe szakállasagáma témájú kategóriát. |
A törpe szakállasagáma (Pogona minor) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a leguánalakúak (Iguania) alrendágához és az agámafélék (Agamidae) családjához tartozó gyík faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Főleg Nyugat- és Közép-Ausztráliában, roppant nagy területen, igen változatos környezetben fordul elő. Megtalálhatjuk a nedvesebb erdőkben, a félsivatagokban és a sivatagokat is.
Megjelenése
[szerkesztés]Egyes tudósok összevonják a Wallabi-szigeti szakállasagámával és Mitchell szakállasagámájával, de előbbitől megkülönbözteti a gerince melletti tövissor hiánya, utóbbitól pedig, hogy a fején sincs vaskos tüskesor. Alapszíne világosbarna. Orra csúcsától széles, sötétebb barna sáv húzódik a hátsó lábakig. A kifejlett egyedek hossza elérheti az 50 cm-t.
