Wallabi-szigeti szakállasagáma
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Pogona minima | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wallabi-szigeti szakállasagáma témájú kategóriát. |
A Wallabi-szigeti szakállasagáma (Pogona minima) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a leguánalakúak (Iguania) alrendágához és az agámafélék (Agamidae) családjához tartozó gyík faj.
Időnként terráriumokban találkozhatunk vele.
Előfordulása
[szerkesztés]Kizárólag a Wallabi-sziget nyugati és északnyugati részén él.
Megjelenése
[szerkesztés]Alapszíne világosbarna. Orra csúcsától széles, sötétebb barna sáv húzódik a hátsó lábakig. Lába jóval hosszabb a többi szakállasagáma-fajénál, miként a farka is. Nemcsak oldalán fut végig tövissor, de a gerince mellett, azzal párhuzamosan is. A kifejlett egyedek megközelítik a 45 cm-t.
