Törpe iszapcsiga
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Galba truncatula O. F. Müller, 1774 | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Törpe iszapcsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe iszapcsiga témájú médiaállományokat és Törpe iszapcsiga témájú kategóriát. |
A törpe iszapcsiga vagy májmételyes csiga[1] vagy kis mocsárcsiga[2] (Galba truncatula) eredetileg európai, de ma már a világ nagy részén elterjedt vízicsigafaj, a májmétely köztesgazdája.
Elterjedése
[szerkesztés]A faj eredetileg Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában volt honos, de szinte minden kontinensre behurcolták, előfordul Közép- és Dél-Afrikában, Dél- (India) és Délnyugat-Ázsiában (Szaúd-Arábia, Jemen), valamint Észak- és Dél-Amerikában (Bolívia, Peru, Argentína, Chile és Venezuela). Svájcban 2800 m-ig, Bulgáriában 2000 m-ig, Norvégiában 1300 m magasságig fordul elő.
Megjelenése
[szerkesztés]
A csigaház kúp alakú, 5–15 mm magas, 5–6 mm széles, 5-6 kanyarulatból áll. Domború kanyarulatai lépcsőzetesen, mély varrattal helyezkednek el egymás fölött, az utolsó kanyarulat nem tágul ki feltűnően. A héj színe sárgás vagy szarubarna, sűrűn rovátkolt. Szájadéka ovális, a ház magasságának kevesebb mint a felét teszi ki. Az ajakduzzanat a tengely felőli részen kiszélesedik, köldöke nyitott és mélyre húzódó. A köpeny foltjai áttetszenek a héjon.
Életmódja
[szerkesztés]A törpe iszapcsiga mocsarak, tavacskák, vizesárkok lakója, de megél vizes réteken, források tocsogóiban, zsombékok közötti tócsákban is. Gyakran kimászik a vízből és a növények (sások, füvek) felületén található meg. Elviseli az emberi tevékenységgel megzavart és kevéssé benőtt vizeket is, és a 7,0-9,6 közötti pH-t. Az iszapba fúródva átvészeli élőhelye kiszáradását is, akár 4-5 hónapon át. Algákkal és korhadó növényi részekkel táplálkozik.
12-20 petéjét kerek, 5–6 mm átmérőjű csomagokban rakja le, többnyire szilárd felületekre. A hőmérséklettől és esőzésektől függően évente akár 3 generációja is felnőhet, de Európában két generáció az általános. Élettartama meghaladja az 1 évet.
A törpe iszapcsiga a májmétely (Fasciola hepatica) köztesgazdája, a féreg életciklusának egy része a csiga testén belül zajlik. A fűszálakon mászkáló csigát megeszik a juhok, és a kórokozó a májukba vándorol, ahol nagy tömegben felhalmozódva pusztulásukat is okozhatja. Ezenkívül átmeneti hordozója lehet a következő férgeknek:
- Fasciola gigantica
- Fascioloides magna
- Haplometra cylindracea
- Plagiorchis spp.
- Opisthioglyphe spp.
- Paramphistomum daubneyi
- Muellerius capillaris
Magyarországon nem védett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. május 18.)
- Species summary for Galba truncatula AnimalBase
- Dwarf Pond Snail - Galba truncatula www. naturespot.org
