Májmétely

Májmétely
	Fasciola hepatica – kifejlett féreg
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Laposférgek (Platyhelminthes);
Osztály:	Valódi mételyek (Trematoda);
Alosztály:	Digenea;
Rend:	Echinostomida;
Család:	Fasciolidea;
Nem:	Fasciola;
Faj:	F. hepatica;
Tudományos név
	Fasciola hepatica; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Májmétely témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Májmétely témájú kategóriát.

A májmétely (Fasciola hepatica) egy élősködő laposféreg a közvetett fejlődésű mételyek (Digenea) osztályából. A szívó férgek családjába tartozó élősködő, amely emberekben is előfordul, főképpen az epeutakban, de kivételesen a tüdőben, vérerekben és a test különböző részein keletkező daganatokban. Hossza 25–32 mm., szélessége 8–13 mm. Ritkább az előfordulása a negyed ekkora fajnak, valamint az amerikainak mely kétszer ekkora. Elülső része kúp alakú, hátulsó része levélszerűen ellapult.^[1]

Fejlődési ciklusa

Köztigazdája Európában rendszerint a törpe iszapcsiga (Galba truncatula), végleges gazdái többnyire kérődzők. A végleges gazda ürülékével távozó pete vízbe mosódik, itt miracídium lárva kel ki belőle, amely úszva keresi a csigát. A csiga bőrén át behatolva sporocisztává alakul, melynek testében mintegy tíz rédia lárva képződik. Ezeken már megjelenik a szájnyílás és a bélcsatorna is. Minden rédia testében újabb ivartalan szaporodási folyamat eredményeképpen mintegy húsz farkos cerkária lárva jön létre. Ezek a csiga testfelületén át kifúrják magukat – a csigát elpusztítva – és farokszerű mozgásszervük segítségével a vízparti növényzet leveleire vándorolnak. Itt ellenálló tokot képeznek maguk köré, azaz metacerkária lárvává alakulnak. Az emlősök – elsősorban a kérődzők – legelés közben fertőződhetnek a metacerkáriával. A bélcsatornában a fiatal métely kiszabadul a tokból, előbb a májba furakodik, majd később az epeutakban telepszik meg és itt vérrel táplálkozik. Az epeutakban létrehozott peték a bélcsatornán át a külvilágba ürülnek.

Irodalom

Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368.
Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503.
Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.