Török család (nagyemőkei)
Nagyemőkei Török család Nyitra vármegyei nemesi család.
Története
[szerkesztés]A ludány nemzetség emőkei ágából származó középkori eredetű család, amely a 15. században János (de NaghEmewke) fia Bertalan (Barta) másként Törökről vették családnevüket.[1] 1495-ben anyja Szemerei Orsolya révén négy Komárom vármegyei birtokra (Szemere, Kamocsa, Kürt ? és Nyárad) jelentette be igényét.[2]
Bertalan fiát Török Miklóst 1481-1526 közé tehetjük.[3] A mohácsi vész után Miklós fia János szerepel 1520-1552 között. Feleségétől tótprónai Szerafin Krisztinától 5 fia született: Márton, Lőrinc, János, Dömötör és Barta.[4] 1546-ban Török János jobbágyait említik tanúként.[5] János fia János ága folytatta a családi vagyon gyarapítását és a környező falvakban, Lapásgyarmaton, Pogrányban, Kiskeszin (Bánkeszi része), Szomorlovászin, Kisvezekényben, Barsváradon és Szénásfalun szereztek birtokokat. 1570-ben ezeken a birtokrészeken osztoztak meg a leszármazottak.[6]
1617-ben Seregélyi Máté nagyemőkei birtokrészét Szabó Pisarovich Györgynek és feleségének Török Annának zálogosította el.[7]
1659-ben Török István örökségén osztozkodtak özvegye felsőköröskényi Kereskényi Anna, fia Sándor és lányai Balogh Istvánné Zsuzsanna és Thuróczi Györgyné Borbála.[6]
1683-ban Török Sándor halálával férfi ágon kihalt a család. Lánya Anna Szvetenyei Zsigmond felesége lett. Birtokaik a koronára szálltak, amit Esterházy Pál nádor 1697-ben Chrenóczi Mihálynak adományozott. Ez ellen többen tiltakoztak, de 1699-ben az adományt megerősítették. A birtokaik egy részét a rokon családok örökölték.
Neves tagjai
[szerkesztés]
- Török Bertalan (?-1506 körül) Nyitra vármegye alispánja.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vö. Bartholomeus Thewrek de Emewke (DLDF 205399)
- ↑ DLDF 273252; Neumann 2005, 275.
- ↑ MNL, DL 90693 (?); 105557.
- ↑ Szombathy Ignác 1890: A nagy-emőkei és a győri Török család. Turul 1890/2, 74-79.
- ↑ ŠA Nitra, NŽ I, Juridica, Lad. D., fasc. 8, No. 173 (1756)
- ↑ a b ŠA Nitra, NŽ I, Juridica, Lad. H., fasc. 20, No. 530.
- ↑ SNA, Nyitrai káptalan, hiteles jegyzőkönyvek, No. 47 (1602-1620), pag. 96, 115, 117.
- ↑ Neumann Tibor 2005: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében. Századok.
Források
[szerkesztés]- Peter Keresteš a kol. 2015: Janíkovce - Dejiny Janíkoviec od najstarších čias až po súčasnosť. Nitra, 87-88, 102, 104-107.
- Ján Šikura 1934: Z dejín kúrii v Slovenskom Pravne. Martin.
- Csergheő Géza 1892: A „Török” családok (Két czímerrajzzal). Turul 10, 31–32.
További információk
[szerkesztés]- Sarlay Soma 1942: Losonczy Gyürky István végrendelete. Magyar Családtörténeti Szemle 1942/3