Ugrás a tartalomhoz

Tölgyesalja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tölgyesalja (Zádubnie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
RangZsolna városrésze
Első írásos említés1438
PolgármesterIvan Harman
Irányítószám010 01
Körzethívószám041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 18° 46′ 15″49.241667°N 18.770833°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 18° 46′ 15″49.241667°N 18.770833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyesalja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tölgyesalja (1899-ig Zádubnje, szlovákul: Zádubnie) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolna központjától 2 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]
Tölgyesalja helységnévtáblája az 1900-as évek elejéről (Orosz Örs gyűjteményéből)

A települést 1438-ban „Zadubnye” néven említik először, a budatíni váruradalomhoz tartozott. A régi falu eredetileg a Dubeny hegy lejtőjén épült, később házai a budatíni útig terjeszkedtek. 1784-ben 205 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZADUBNIE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Szúnyog Uraság, fekszik Brodnóhoz közel, és annak filiája; földgye középszerű, legelője szoros.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zadubnye, Trencsén vm. tót falu, Budetin mellett: 264 kath. lak., s ugyan oda tartozik.[2]

1910-ben 307, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1980-ban csatolták Zsolnához, ekkor 746 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A városrész kápolnája.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]