Ugrás a tartalomhoz

Tóth Tihamér (püspök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Tóth Tihamér (egyértelműsítő lap).
Tóth Tihamér
Született1889. január 14.[1][2]
Szolnok[3]
Elhunyt1939. május 5. (50 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • teológus
  • katolikus pap
  • író
  • egyetemi oktató
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • püspök
  • címzetes püspök (1938. május 30. – )
  • veszprémi püspök (1939. március 3. – )
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34-1-29)[3]
veszprémi püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1911. június 27.
Püspökké szentelés1938. június 27.
Szentelők
HivatalVeszprémi püspök (1938-tól koadjutor püspök)
Hivatali idő1939
ElődjeRott Nándor
UtódjaCzapik Gyula
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Tihamér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tóth Tihamér (Szolnok, 1889. január 14. – Budapest, 1939. május 5.) római katolikus pap, egyházi író, egyetemi tanár, veszprémi püspök.[4]

Pályafutása

[szerkesztés]

Tóth Csongor takarékpénztári igazgató és Brisztella Anna gyermekeként született. Három fivére közül Tamás hosszú ideig Szolnok polgármestere volt.

A középiskolát Szolnokon, majd Egerben, teológiai tanulmányait 1906-tól 1910-ig Budapesten, 1910-ben Bécsben végezte, teológiai doktorátust szerzett. 1911. június 27-én szentelték pappá.

1912 januárjától Hevesen volt segédlelkész, júliustól Gyöngyösön hitoktató. 1913 júliusától az egri hittudományi főiskolán tanított ószövetségi szentírástudományt és héber nyelvet, emellett 1916-ig prefektusként is szolgált. 1914-től hittanár volt a reáliskolában, majd ez év július 27-től 1915. október 6-ig tartó szerbiai, galíciai és oroszországi tábori lelkészi szolgálata után ugyancsak hittanárként tért vissza Egerbe.

1918 októberétől a budapesti Központi Papnevelő Intézet tanulmányi főfelügyelője. 1924. június 6-án a Budapesti Egyetem magántanára lett. 1925. augusztus 6-tól a hitszónoklattan, hitoktatástan és neveléstan nyilvános rendes tanára, az egyetemi templom hitszónoka volt. 1926. január 31-én a budapesti rádió az ő szentbeszédét közvetítette először. Ugyanazon évben részt vett a chicagói eucharisztikus világkongresszuson, és lelkipásztori szolgálatot végzett az amerikai magyarok körében. 1927-ben címzetes apáttá, majd pápai prelátussá nevezték ki. 1931-től a Központi Papnevelő Intézet rektora volt, melyet külsejében és szellemében is megújított. Részt vett az 1932-es dublini eucharisztikus világkongresszuson is. Évekig parancsnokként vezette a budapesti tanárképző gyakorló gimnázium cserkészcsapatát.[4]

Püspöki pályafutása

[szerkesztés]

1938. május 30-án veszprémi koadjutor püspökké és olbiai címzetes püspökké nevezték ki. Június 29-én szentelte püspökké az egyetemi templomban Serédi Jusztinián esztergomi érsek,[4] Hanauer Árpád István és Glattfelder Gyula püspökök segédletével.

1939. március 3-án, Rott Nándor püspök halálával veszprémi megyés püspök lett, két hónap múlva bekövetkezett haláláig. A budapesti Kerepesi temetőben nyugszik.[4]

Tóth Tihamér sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-29

Művei

[szerkesztés]

A serdülő- és ifjúkor pedagógiai kérdéseivel foglalkozó könyvei a kor valláserkölcsi nevelésének jellegzetes művei. 1918-ban indult Levelek diákjaimnak sorozatában a legtöbb kiadást a Tiszta férfiúság érte meg, mely nagy hatást gyakorolt az 1930-as, 1940-es évek hazai szexuális nevelésére, és a második világháború után lengyel, spanyol és olasz nyelven is megjelent. Műveit összesen 16 nyelvre fordították le.[4]

  • Az élet értelme és a szenvedés, Budapest, 1914
  • A magyarországi katholikus egyház joga vagyonához és a szekularizáció, Eger, 1914
  • Tábori lelkész levele az elesett hős feleségéhez, Budapest, 1914 (Tábori levelek-sorozat 10.)
  • A tiszta férfiúság (Levelek diákjaimhoz 1.), Budapest, 1919 – összesen 16 nyelven jelent meg, japánul és Braille-írással is; elektronikus elérésː PPEK
  • Dohányzol? (Levelek diákjaimhoz 2.), Budapest, 1919 → elektronikus elérésː PPEK
  • Ne igyál! (Levelek diákjaimhoz 3.), Budapest, 1919 – 1939-ben közös kiadásban megjelent A művelt ifjúval →elektronikus elérésː PPEK
  • Az intelligencia lelki gondozása I–II. (I. kötetː Az ifjúság lelki gondozása; II. kötetː A felnőttek lelki gondozása), Budapest, 1923
  • A művelt ifjú (Levelek diákjaimhoz 4.), Budapest, 1924 – 1939-ben közös kiadásban megjelent a Ne igyál!-lal → elektronikus elérésː PPEK
  • A jellemes ifjú (Levelek diákjaimhoz 5.), Budapest, 1925 → elektronikus elérésː PPEK
  • A vallásos ifjú I–II. (Levelek diákjaimhoz 6.), Budapest, 1926 → elektronikus elérésː PPEK
  • Szentbeszédek Krisztus királyságáról, Budapest, 1927
  • Krisztus és az ifjú, Budapest, 1928 (Levelek diákjaimhoz 7.) → elektronikus elérésː PPEK
  • Szentbeszédek a tízparancsolatról I–II., Budapest, 1928–1929
  • Ünnepi beszéd Szt István napjára, Budapest, 1929
  • Hiszek egy Istenben! Szentbeszédek, Budapest, 1930
  • A kenyér és rózsa szentje. Die Heilige des Brotes und der Rosen, 1931 (francia és olasz nyelven is)
  • Hiszek Jézus Krisztusban! Szentbeszédek, Budapest, 1932
  • A szenvedő és győzedelmes Krisztus. Szentbeszédek, Budapest, 1933
  • Hiszek az Egyházban! Szentbeszédek, Budapest, 1934
  • Van-e lélek? – Van-e örökkévalóság? Templomi beszédek, Budapest, 1934
  • Hiszem az örök életet! Szentbeszédek, Budapest, 1935 → elektronikus elérésː PPEK

Műveinek összkiadása

[szerkesztés]
  • Tóth Tihamér összegyűjtött munkái 1–22. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 1935–1938

Műveinek összkiadása után megjelent művei

[szerkesztés]
Levelek diákjaimhoz
  • Püspökké szentelésem emlékére, Budapest, 1938
  • Üdvözlégy Oltáriszentség! Szentbeszédek, Budapest, 1938 → elektronikus elérésː PPEK
  • Miatyánk. Szentbeszédek, Budapest, 1937

Halála után megjelent művei

[szerkesztés]
  • Jöjjön el a te országod! ... utolsó szentbeszédei, Budapest, 1940
  • Krisztus diadala, Budapest, é. n. [1942]
  • Testvérek, imádkozzunk! Imák és fohászok műveiből (összeállította Csaba Margit), Budapest, é. n. [1942]

Szerkesztett kötetek

[szerkesztés]
  • A Szent István Akadémia hittudományi–bölcseleti osztály felolvasásai II. 1–6. füzet, Budapest, 1928–1931
  • (Pataky Arnolddal és Kecskés Pállal) Tervezet a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány Egyetem Hittudományi Kara tantervének a „Deus scientiarum Dominus" apostoli constitutio értelmében történő átszervezése ügyében, Budapest, 1932

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  3. ↑ a b c Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. [2019. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 20.)
  4. ↑ a b c d e Magyar katolikus lexikon XIV. (Titel–Veszk). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2009. ISBN 963-361-626-3  

Források

[szerkesztés]
  • Tóth Tihamér IN: Jász–Nagykun–Szolnok megyei szerzők az új magyar irodalmi lexikonban[1]
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. Tóth Tihamér

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előde:
Rott Nándor 		Utóda:
Czapik Gyula
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tóth_Tihamér_(püspök)&oldid=27439850”