Tóth László (gépészmérnök, 1876–1956)
| Tóth László | |
| Született | 1876. január 12.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1956. december 28. (80 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gépészmérnök |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1898) |
Törei Tóth László Béla (Budapest, 1876. január 12. – Budapest, 1956. december 28.) magyar gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1955).
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Tóth Zoltán és Veres Erzsébet voltak.[3] 1898-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen. 1899-ben a Ganz és Társa Villamossági Gyár szerkesztési osztályán kezdte pályáját. 1900-ban szabadalmaztatta csuklós egyeshajtású hajtóművét, mely először a Valtellina-vasút mozdonyain működött. 1904-től a Városi Villamos Vasút főműhelyének vezetője volt. 1906-tól a Ganz Villamossági Gyár műhelyfőnöke volt. 1909-ben az USA-t megelőzve a villamosmotorgyártásban bevezette a szalagrendszerű gyártási módszert. 1911-ben a Ganz és Társa Danubius gép-, vagon- és hajógyár Kőbányai úti gyárának műhelyfőnök-igazgatója volt. 1917-től a hadügyi kormányzat rendeletére a bécsi Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) gyár újjászervezését végezte. 1918-tól a Warchalowsky és Társa osztrák gépgyárban dolgozott. 1927-ben a MÁVAG, majd 1929-ben a MÁV szolgálatába lépett. 1953-ban nyugdíjba vonult.
A Valtellina-vasút számára dolgozta ki új, üzembiztos munkavezeték-felfüggesztési rendszerét. Városi Villamos Vasútnál való munkájának egyik eredménye a motoros kocsik új rendszerű, kis súlyú légsűrítője. A haditengerészet számára készülő gőzturbinák és egyéb gépi berendezések építésének irányítója is volt. A benzin-villamos motoros személykocsik kialakításában is jelentős szerepe volt. Kandó Kálmán munkatársaként részt vett a fázisváltós mozdonyok szerkesztésében, gyártási problémáinak megoldásában és műszaki ellenőrzésében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15936.htm, Tóth László, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1015/1956. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
[szerkesztés]- Sachs, K.: Elektrische Vollbahnlokomotiven (Berlin, 1928)
- Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Budapest, 1958)
- Manndorf Béla: Tóth László (Műszaki nagyjaink, II. Budapest, 1967)
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-17-6
- Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8