Távérzékelés
Távérzékelés alatt összefoglalóan azokat az adatgyűjtési és feldolgozási eljárásokat értjük, melynek során tárgyakról, területekről és jelenségekről, különböző módszerekkel, eszközökkel és távolságból, közvetve, azok érintése nélkül gyűjtünk és rögzítünk adatokat. A távérzékelés fogalma kiterjed az adatok feldolgozási folyamatára is, amellyel azokat értelmezzük, elemezzük, mérjük, ilyen módon nyerve az adatokból információkat.[1]
Bár ennek a definíciónak teljes egészében megfelel a fotogrammetria fogalma is, mégis a távérzékelés szót először a földfelszínt pásztázó vagy fényképező műholdakra szerelt berendezések munkába állítása kapcsán kezdtük használni, és csak ezután terjesztettük ki a rokon adat-felvételezési technikákra is.[2]
Csoportosítása
[szerkesztés]Érzékelés magassága szerint
[szerkesztés]- Űr távérzékelésnek hívjuk az olyan adatgyűjtést, ami a világűrből, nagy magasságból történik. Ekkor a hordozó eszköz lehet műhold vagy űrállomás.
- Légi távérzékelésnek hívjuk azt, amikor a hordozó valamilyen repülő eszköz. Ilyen lehet repülő, helikopter, ballon, de ide lehet sorolni a sárkányrepülőt, UAV-t (drónt), sőt bármilyen eszközt, ami képes repülésre.
- Földi távérzékelésnek hívjuk azt, amikor a távérzékelő eszköz a földön, állványon vagy darun helyezkedik el. Ide soroljuk azt az adatgyűjtést is, ami a föld vagy víz alatt történik.
Energiaforrások alapján
[szerkesztés]- Aktív rendszerek: Olyan rendszerek, amik a saját maguk által kibocsájtott jelek visszaverődéseit érzékelik. Ilyen rendszer a radar vagy egy lézerszkenner.
- Passzív rendszerek: Aktív jeleket nem sugároznak, a Nap vagy a felszín által kibocsájtott sugárzásokat érzékelik.
Hullámhossz alapján
[szerkesztés]Bármely elektromágneses sugárzás érzékelhető, amit átenged a Föld légköre. Néhány ezek közül:
- UV fény
- Látható fény
- Infravörös sugárzás
- Mikrohullámú sugárzás
- Radar- és rádióhullámok
Adatmennyiség alapján
[szerkesztés]Azt a hullámhossz-tartományt, ahol egyszerre érzékelünk, csatornának hívjuk. Ezek mennyisége alapján megkülönböztetünk egy- és többcsatornás rendszereket. Ahol 4 vagy annál több csatornán érzékelünk, azt multispektrális távérzékelésnek,[3] hiperspektrálisnak pedig akkor nevezzük, amikor (a felszínről) több száz (csatornán) regisztrált képet gyűjtünk egymással érintkező, spektrális sávban, úgy, hogy minden pixel radiancia spektrumát tudjuk levezetni.[4][5]
Példa ilyen rendszerekre:
- 1 csatornás felvétel egy fekete-fehér fénykép.
- 3 csatornás felvétel egy színes fénykép.
- Multispektrális felvétel a LANDSAT program keretében készített műholdfelvétel. Ennek legfrissebb tagja a Landsat 9 műhold.[6]
Alkalmazása
[szerkesztés]- Geodézia (Ortofotó és légifényképek)
- Talajtan
- Mezőgazdaság, növény- és erdőgazdálkodás
- Meteorológia
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.rsgis.hu/Taverzekelesiforgalomtar.html
- ↑ http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_FOT1/ch01s02.html
- ↑ http://www.rsgis.hu/Multispektralis-legifelvetel-terkepek.html
- ↑ [1] Alexander F.H. Goetz, Gregg Vane, Jerry E. Solomon and Barrett N. Rock: Imaging Spectrometry for Earth Remote Sensing, Science 7 June 1985, Vol. 228 no. 4704 pp. 1147-1153.
- ↑ http://www.rsgis.hu/Hiperspektralis-legifelvetel-terkepek.html
- ↑ http://landsat.gsfc.nasa.gov/