Légi fotó

A légi fotózás a föld levegőből történő fényképezését jelenti. A kifejezést elsősorban abban az esetben használjuk, amikor a kamerát nem egy, a földön elhelyezkedő szerkezet (pl. daru) tartja. A fényképezőgép lehet kézben vagy állványon. A gépet elsütheti a fotós, lehet távirányított vagy automatikus is.
Légi fotó vagy légi felvétel készülhet merev szárnyú repülőgépről, helikopterről, hőlégballonról, léggömbről, léghajóról, rakétáról, sárkányrepülőről, drónról, papírsárkányról, ejtőernyőről vagy siklóernyőről.
Azok a légi fotók, amelyek olyan módszerrel és technikával készülnek, melynek eredményeképpen az elkészült légi fényképből térkép készíthető, speciális légi fotóknak tekinthetők, elnevezésük ortofotó.
Története
[szerkesztés]
A légi fotózást elsőként egy francia fényképész-ballonos, a „Nadar” néven ismert Gaspard-Félix Tournachon gyakorolta Párizsban, 1858-ban.
Mozgóképet készítő kamerát először Róma fölött, 1909. április 24-én vittek levegőnél nehezebb repülőgéppel a magasba, a Wilbur Wright und seine Flugmaschine című 3 perc 28 mp-es némafilm forgatása során.
Az első, erre a célra kifejlesztett félautomata kamerát egy orosz hadmérnök, Potte V. F. ezredes tervezte, 1911-ben. A kamerát az első világháború során használták.
A légi fotók felhasználási területét az első világháború során több repülős is tovább bővítette, például Fred Zinn.

Hasznosítás
[szerkesztés]A légi fotózás felhasználási területébe tartozik a térképészet (ezen belül elsősorban fotogrammetria, topográfia), régészet, filmforgatás, környezet kutatás, terület felmérés, valamint ide tartozik még a kereskedelmi reklámozás és természetesen a művészi tevékenység is.
Légi fotó készülhet távirányítású modell repülőgépről vagy helikopterről is. Ennek előnyei a kis magasságról való fényképezés valamint ezekkel olyan pontok is megközelíthetőek, amelyek hagyományos úton nem elérhetőek, hiszen veszélyesebb körülmények között is üzemeltethetők. Ugyanakkor a modell nem helyettesítheti a repülőgépet, amely nagyobb távolság megtételére alkalmas, magasabbra képes emelkedni, és nagy teherbírása miatt komolyabb felszerelés szállítható rajta, amit ráadásul maga a fotós kezel. Így sokkal jobb minőségű és művészi értékű felvételek készülhetnek.

Ortofotók
[szerkesztés]Minden olyan fényképet, amely mentes a perspektív és domborzati, valamint fényképezőgép-objektív okozta torzulásoktól, ortofotónak nevezünk.[1]
Ellentétben a „madár szemszögével”, a legtöbb ortofotó-készítéshez használt légi fénykép kameratengelye függőleges. (Ortofotó természetesen készíthető oldalra lefelé tekintő mérőkamerával is, de a légköri hatások ilyenkor erősebben rontják a képminőséget, a helyreállítandó perspektív torzulás mértéke nagyobb.) A perspektíva s egyéb optikai és domborzati hatások által létrejött torzulások korrigálásával ezek a felvételek kiválóan alkalmasak térképészeti célokra, sőt gyakran magukat a fényképeket alakítják térképpé.
Például a népszerű Google Föld (Google Earth) és Google Térkép (Google Maps) is ortofotók segítségével készül, alapfelvételeinek egy része műholdas, más részük repülőgépes.

Kiemelkedő légi fotográfusok
[szerkesztés]Külföldi légi fotográfusok
[szerkesztés]- Roger Agache (* 1926)
- Otto Braasch (* 1936)
- Boris Carmi (1914–2002)
- O. G. S. Crawford (1886–1957)
- Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944)
- Georg Gerster (* 1928)
- Roger Henrard (1900–1975)
- Gerhard Launer (* 1949)
- Walter Mittelholzer (1894–1937)
- Gaspard-Félix Tournachon - „Nadar” (1820–1910)
- Irwin Scollar (* 1928)
- Eduard Spelterini (1852–1931)
- Yann Arthus-Bertrand (* 1946)
- Jim Wark
Hazai légi fotográfusok
[szerkesztés]

- Bakó Gábor
- Buday Lajos
- Füzesséry István
- Gálffy Béla
- Gersi István
- Almásy László (1895–1951)
- H. Szabó Sándor
- Hámori Gábor
- Járay Rudolf
- Keksz Edgár
- László János
- Licskó Béla
- Nagy Gábor
- Neogrády Sándor (1894–1966)
- Somogyi-Tóth Dániel
- Sziklai Gábor
- Sztraka Ferenc
- dr. Toperczer István
- Tóth Béla
- Veres Viktor
- Vizy Zsigmond
Nemzetközi légi fotós szervezetek, ügynökségek
[szerkesztés]- Professional Aerial Photographers Association (PAPA)
- ALTITUDE-Photo Agency, Paris (alapította: Yann Arthus-Bertrand)
- Aerial Cartographic & Remote Sensing Association
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rs&Gis - Távérzékelési fogalomtár. www.rsgis.hu. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerial_photography című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Magyarország Professzionális Légifotó-adatbázisa Archiválva 2020. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Jim Wark légi fotói
- Légi fotók Magyarországról
- Légifelvétel-archívumok Magyarországon