Táplálékkiegészítő
A táplálékkiegészítők (vagy étrend-kiegészítők) célja azon tápanyagok pótlása, melyből a normál táplálkozás során nem fogyasztunk eleget. Közéjük tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok, rostok, zsírsavak, aminosavak. Jelenleg több mint 50 000 étrend-kiegészítő érhető el. Az amerikai felnőtt lakosság több mint fele fogyaszt táplálékkiegészítőt (53-55%). A legelterjedtebb a multivitamin fogyasztása.[1][2] A táplálék-kiegészítő a hétköznapi nyelvben született hibás kifejezés. A helyes kifejezés az étrend-kiegészítő.
Meghatározás
[szerkesztés]Az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a táplálékkiegészítők olyan termékek, melyek nem gyógyszerek, élelmiszer-adalékanyagok, mint a fűszerek vagy a tartósítószerek, nem hagyományos ételek, és melyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:[3]
- A termék célja, hogy kiegészítse a személy étrendjét, de nem helyettesítheti az étkezést.
- A termék tartalmaz vitamint, ásványi anyagokat, aminosavakat, koncentrátum, metabolit, kivonat vagy ezek kombinációjában.
- A termék címkéjén fel van tüntetve, hogy étrend-kiegészítő.
Az Egyesült Államokban az FDA különböző ellenőrzési eljárásokat alkalmaz, ugyanúgy, mint a gyógyszereknél.
Egészségvédő szerepe
[szerkesztés]A rendeltetésszerű használata pótolja az alapvető tápanyagokat.[4] A táplálékkiegészítők nem tudják teljes mértékben kivédeni a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és a helytelen szokások következményeit. Túlzott fogyasztásuk többféle kárt is okozhat.[5] Az antioxidánsok segítenek a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában.
Típusai
[szerkesztés]Vitaminok
[szerkesztés]Fő cikk:Vitamin
A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.
Ásványi anyagok
[szerkesztés]Fő cikk: Ásványi anyagok
Az ásványi anyagok összességükben az emberi szervezet 4-5%-át teszik ki.
Aminosavak és fehérjék
[szerkesztés]Fő cikkek: Aminosavak és fehérjék
Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az aminosavak 3 kategóriába sorolhatók: esszenciális aminosavak, nem esszenciális aminosavak és feltételes aminosavak.
Esszenciális zsírsavak
[szerkesztés]Fő cikk: Esszenciális zsírsavak
Az esszenciális zsírsavak többszörösen telítetlen vegyületek, melyek között van omega-6 zsírsav (linolsav) és omega-3 zsírsav (alfa-linolénsav, ALA) is. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert nem tudja őket a szervezet előállítani.
Testépítő kiegészítők
[szerkesztés]Ezen kiegészítőket általában testépítők és élsportolók veszik igénybe. A testépítő kiegészítők elősegíthetik a súly- vagy izomgyarapodást, a fogyást, javíthatják a sportteljesítményt. A legszélesebb körben alkalmazottak a vitaminok, a fehérje italok, az elágazó láncú aminosavak (BCAA), a glutamin, az esszenciális zsírsavak, a kreatin, és a tesztoszteron fokozók.
Vita
[szerkesztés]Marina Heinonen, a Helsinki Egyetem élelmiszerbiztonsági professzora szerint az étrendkiegészítők egészségre vonatkozó állításai több mint 90%-ban pontatlanok.[6] A Consumer Reports bejelentett több fehérjeport, mely arzént, kadmiumot, ólmot vagy higanyt tartalmazott.[7] Továbbá, a CBC megállapította, hogy a fehérje addíció sem ritka, azonban ezt sokan vitatták.[8] BMC Medicine tanulmánya szerint a gyógynövény kivonatok egyharmada nem tartalmaz hatóanyagokat.[9][10]
Európai uniós szabályozás
[szerkesztés]Az Európai Unió irányelvei szigorúbbak, mint az Egyesült Államokban. Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a termékeknek biztonságosaknak, tisztáknak kell lenniük és megfelelő mértékben kell tartalmazniuk hatóanyagokat.[11] Tilos őket gyógyszerként címkézni, és fel kell tüntetni az egészségre vonatkozó állításokat. A táplálékkiegészítő ipar határozottan ellenezte az uniós irányelvet, és petíciót nyújtott be, melyet több orvos és tudós is aláírt 2005-ben, mert szerintük indokolatlanok a korlátozások.[12] Az Európai Unió Bírósága szerint az intézkedések szükségesek a közegészségügy védelme érdekében.[13]
A 2002/46/EK irányelv magyarországi átültetése az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet.
Források
[szerkesztés]- ↑ Park, Madison: Half of Americans use supplements. CNN. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
- ↑ Grace, Emily: How to choose the best supplement. Health Beacon. [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
- ↑ See Dietary Supplement Health and Education Act of 1994, which includes a definition.
- Dietary supplements a framework for evaluating safety. Washington, D.C.: National Academies Press, ES-1-ES-3. o. (2004. november 4.). ISBN 0-309-09206-X
- ↑ Food and Drug Administration: Consumers – Dietary Supplements: What You Need to Know. fda.gov, 2014. május 11. (Hozzáférés: 2014. június 26.)
- ↑ American College of Medical Toxicology & American Academy of Clinical Toxicology (February 2013), Five Things Physicians and Patients Should Question, American College of Medical Toxicology and American Academy of Clinical Toxicology, <http://www.choosingwisely.org/doctor-patient-lists/american-college-of-medical-toxicology-and-the-american-academy-of-clinical-toxicology/>. Hozzáférés ideje: 5 December 2013, which cites
- (2005. május 1.) „The potential impact of the use of homeopathic and herbal remedies on monitoring the safety of prescription products.”. Human & Experimental Toxicology 24 (5), 219–33. o. DOI:10.1191/0960327105ht529oa. PMID 16004184.
- (1995. augusztus 1.) „Health risks of herbal remedies.”. Drug safety : an international journal of medical toxicology and drug experience 13 (2), 81–93. o. DOI:10.2165/00002018-199513020-00003. PMID 7576267.
- (2000. március 1.) „International monitoring of adverse health effects associated with herbal medicines.”. Pharmacoepidemiology and drug safety 9 (2), 105–12. o. DOI:<105::AID-PDS486>3.0.CO;2-2 10.1002/(SICI)1099-1557(200003/04)9:2<105::AID-PDS486>3.0.CO;2-2. PMID 19025809.
- ↑ Ravintolisissä paljon humpuukia, Yle.fi 17.10.2012.
- ↑ Are protein shakes the weight-loss magic bullet? – The Globe and Mail. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
- ↑ Griffith-Greene, Megan: Marketplace: Some protein powders fail fitness test. CBC News, 2015. november 13. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
- ↑ O’CONNOR, ANAHAD: Herbal Supplements Are Often Not What They Seem. New York Times. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
- ↑ (2013) „DNA barcoding detects contamination and substitution in North American herbal products”. BMC Medicine 11, 222. o. DOI:10.1186/1741-7015-11-222. PMID 24120035. PMC 3851815.
- ↑ Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
- ↑ Knight, Sam. „Controversial EU vitamins ban to go ahead”, The Times Online, 2005. július 12.. [2015. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. december 5.)
- ↑ EU court backs health supplements ban. Guardian, 2005. július 12. (Hozzáférés: 2012. december 5.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A 2002/46/EK irányelv rövid összefoglalása
- Európai Bizottság > Élelmiszer-biztonság > Élelmiszer > Címkézés és táplálkozás > Élelmiszer-kiegészítők (angolul)
- Dietary Supplements Labels Database
- Safety information on herbal supplements[halott link]
- Dietary Supplement Information Archiválva 2000. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben