Tádzsik Nemzeti Park
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Tádzsik Nemzeti Park (Pamír Nemzeti Park) | |
| Világörökség | |
 | |
| Karakul-tó a Tádzsik Nemzeti Parkban | |
| Adatok | |
| Ország | Tádzsikisztán |
| Világörökség-azonosító | |
| Típus | természeti |
| Kritériumok | VII, VIII |
| Felvétel éve | 2013 |
| Elhelyezkedése | |
 Tádzsik Nemzeti Park
Pozíció Tádzsikisztán térképén
| |
 é. sz. 38° 45′ 54″, k. h. 72° 18′ 19″38.765000°N 72.305278°EKoordináták: é. sz. 38° 45′ 54″, k. h. 72° 18′ 19″38.765000°N 72.305278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tádzsik Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Tádzsik Nemzeti Park (Pamír Nemzeti Park néven is ismert) egy nemzeti park és természetvédelmi Tádzsikisztán keleti részén, melyet 1992-ben alapítottak. Ez volt az első nemzeti és természeti park a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságban, mely egyúttal a Szovjetunió legnagyobb hegyi parkja is volt.
Fekvése
[szerkesztés]Az ország keleti részén található.
Története
[szerkesztés]
A Tádzsik Nemzeti Park egy több mint 2 500 000 hektáros területet foglal magába az ország keleti részén az eurázsiai-hegységrendszer legmagasabb hegyeinek egyik találkozási pontjánál, magába foglalva a Pamír-hegység jelentős részét is. Itt található a Himalája és a Karakorum-hegység után a harmadik legmagasabban fekvő hegyi ökoszisztéma is.
A nemzeti park Tádzsikisztán kormányának 1992. július 20-i 267. számú határozatával jött létre.
A park ma 2,6 milliárd ha-t tesz ki, amely Tádzsikisztán teljes méretének 18%-a. Magában foglalja a Pamír-hegység részeit. 2001-ben a Tádzsik Köztársaság kormánya 253. számú végzése 2,6 millió hektárra növelte a park területét.
Leírása
[szerkesztés]
A park keleti része hat fennsíkból, míg a nyugati része magas hegycsúcsokból áll, közülük több 7000 méternél is magasabb. A védett területen szurdokok, valamint több mint 400 tó, 170 folyó és 1085 gleccser található, köztük a sarkvidékeken kívüli leghosszabb gleccser, a Sarez-tó, ami alig száz éve egy földrengés miatti földcsuszamlás után keletkezett, valamint itt található a Karakul-tó is, ami feltehetően a világ legmagasabban fekvő, meteorkráterben kialakult tava.
Ökológia
[szerkesztés]
A nemzeti park a sztyepp, a sivatag, a gyep és az alpesi régiók keveréke. Hosszú, hideg tél és hideg nyarak jellemzik, az átlagos éves csapadék 12,7 cm.
Állatvilága
[szerkesztés]A park madár- és emlősfajai közé tartoznak többek között egy tulokféle, a Marco Polo argali, a barna medve, a hópárduc, a farkas és a hiúz is.
Növényvilága
[szerkesztés]
A terület a gyakori földrengések miatt gyéren lakott, és gyakorlatilag mentes a mezőgazdasági tevékenységtől, mivel a hegyek közötti szélsőséges hőmérséklet-ingadozás kihat a növény- és állatvilágra is.
A nagy kiterjedésű növényzet nélküli területek dús vegetációval váltakoznak, ahol délnyugat-ázsiai és közép-ázsiai eredetű növények élnek.
Világörökség állapota
[szerkesztés]2008-ban nyújtották be a nemzeti parkról szóló kérelmet az UNESCO-nak annak érdekében, hogy az a világörökség részévé váljon. A parkot 2013-ban nyilvánították a világörökség részének.
Galéria
[szerkesztés]-
A Pamír tavaszi színekben -
Egy a Pamír növényvilágából -
-
-
Hópárduc -
Eurázsiai hiúz (Lynx lynx) -
Egy juhfajta, a Marco Polo argali a Pamírból -
Nagycsőrű nádiposzáta (Acrocephalus orinus)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_(18406057576).jpg)
.jpg)
Források
[szerkesztés]- Pamir. InfoPlease.
- Pamir alpine desert and tundra. Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund.
- Mount Etna and the Mountains of Pamir inscribed on World Heritage List alongside El Pinacate and Gran Desierto de Altar, whc.unesco.org, 21 June 2013.
