Szumátrai fütyülőrigó
Szumátrai fütyülőrigó | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Myophonus castaneus (Ramsay, 1880) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szumátrai fütyülőrigó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátrai fütyülőrigó témájú kategóriát. |
A szumátrai fütyülőrigó (Myophonus castaneus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Magyar neve forrással nincs megerősítve.
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Robert George Wardlaw Ramsay brit ornitológus írta le 1880-ben, a Myiophoneus nembe Myiophoneus castaneus néven. Szerepelt a jávai fütyülőrigó (Myophonus glaucinus) alfajaként, Myophonus glaucinus castaneus néven is.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Indonéziához tartozó Szumátra szigetén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 25 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe még nagy, de a mezőgazdaság és fakitermelés miatt csökken, egyedszáma szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. december 23.)