Sztovbci

	Sztovbci; (fehéroroszul Стоўбцы); (oroszul Столбцы); (lengyelül Stołpce); (jiddis nyelven Steibtz)
	A Szent Anna-templom
; Sztovbci; címere	; Sztovbci; zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Fehéroroszország
Terület	Minszki
Járás	Sztovbci
Alapítás éve	1511
Irányítószám	222666
Körzethívószám	+375 1717
	Népesség
Teljes népesség	17 737 fő (2024. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	164 m
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	é. sz. 53° 29′, k. h. 26° 44′53.483333°N 26.733333°EKoordináták: é. sz. 53° 29′, k. h. 26° 44′53.483333°N 26.733333°E
	Sztovbci; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sztovbci; témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Sztovbci (Стоўбцы, oroszul Столбцы, lengyelül Stołpce, jiddis nyelven Steibtz) kisváros Fehéroroszország Minszki területén, a Sztovbci járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 12,4 ezer fő [1]. Minszktől 85 km-re délnyugatra, a Nyeman-folyó jobb partján fekszik.

Történelem

A település a 16. század első felében létesült, neve a sztolb (oszlop) szóból származik. Gazdasági fejlődését közlekedési helyzete biztosította, a Nyeman Sztovbcitól válik hajózhatóvá. 1582-ben a közeli Nyaszvizsban székelő Radziwiłł-család tulajdonába került. 1623-ban építették első templomát. A 18. században már jelentős zsidó lakossága volt. A 18-19. században élénk kereskedőváros volt, ez a szerepe a gőzhajójáratok megindulásával megerősödött. 1793-ban csatolták Oroszországhoz. 1897-ben 3,7 ezer lakosa volt (64%-a zsidó). 1920-1939 között Lengyelország Nowogródeki vajdaságának járási (powiat) székhelye volt, egyben határváros a Szovjetunióval. 1939 szeptemberében a Szovjetunióhoz csatolták. A Minszk felé előrenyomuló németek 1941. június 27-én foglalták el, 1944. július 2-áig volt megszállás alatt, ezalatt a zsidó nemzetiségű lakosságot csaknem teljesen kiirtották. 1941 végén a németek gettót hoztak létre a városban, melyet 1942 szeptemberében felszámoltak (a lakosság egy részét agyonlőtték, a többieket koncentrációs táborba küldték).

Gazdaság

Az ipart a városban a mezőgazdasági alkatrészgyár és a fafeldolgozás képviseli. A város mellett halad el a Varsó-Moszkva-autópálya (M1). Az ezzel párhuzamos P2-es főút Baranavicsiba vezet (70 km). A Sztovbcin keresztülhaladó P54-es főút Nyaszvizzsal (35 km) és Ivjanyeccel (55 km) teremt összeköttetést. A városon áthalad a Minszk-Breszt vasúti fővonal is. Folyami kikötő szerepét napjainkra elveszítette.

Nevezetességek

Sztovbci legfontosabb műemléke az 1825-ben épült, kis dombon emelkedő, ékszínkék színűre festett Szent Anna-templom. A templom kapuja egyben harangtoronyként szolgál. Az egykori zsinagóga épülete a 19. századból származik. A Szent Kázmér-templom az 1990-es években épült. Az egykori Akincsici faluban (mely 1977 óta tartozik a városhoz) született Jakub Kolasz híres belarusz költő.

Jegyzetek

↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2024 and the average annual population for 2023 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Sztovbci témájú médiaállományokat.

[4b5b35c23371c5927fb6da406f20632bf21ceeba-1] Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2024 and the average annual population for 2023 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.

[1]