Sztovbci
| Sztovbci (fehéroroszul Стоўбцы) (oroszul Столбцы) | |||
 | |||
| A Szent Anna-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Terület | Minszki | ||
| Járás | Sztovbci | ||
| Alapítás éve | 1511 | ||
| Irányítószám | 222666 | ||
| Körzethívószám | +375 1717 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 737 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 164 m | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 29′, k. h. 26° 44′53.483333°N 26.733333°EKoordináták: é. sz. 53° 29′, k. h. 26° 44′53.483333°N 26.733333°E | |||
| Sztovbci weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztovbci témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sztovbci (Стоўбцы, oroszul Столбцы, lengyelül Stołpce, jiddis nyelven Steibtz) kisváros Fehéroroszország Minszki területén, a Sztovbci járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 12,4 ezer fő [1]. Minszktől 85 km-re délnyugatra, a Nyeman-folyó jobb partján fekszik.
Történelem
[szerkesztés]A település a 16. század első felében létesült, neve a sztolb (oszlop) szóból származik. Gazdasági fejlődését közlekedési helyzete biztosította, a Nyeman Sztovbcitól válik hajózhatóvá. 1582-ben a közeli Nyaszvizsban székelő Radziwiłł-család tulajdonába került. 1623-ban építették első templomát. A 18. században már jelentős zsidó lakossága volt. A 18-19. században élénk kereskedőváros volt, ez a szerepe a gőzhajójáratok megindulásával megerősödött. 1793-ban csatolták Oroszországhoz. 1897-ben 3,7 ezer lakosa volt (64%-a zsidó). 1920-1939 között Lengyelország Nowogródeki vajdaságának járási (powiat) székhelye volt, egyben határváros a Szovjetunióval. 1939 szeptemberében a Szovjetunióhoz csatolták. A Minszk felé előrenyomuló németek 1941. június 27-én foglalták el, 1944. július 2-áig volt megszállás alatt, ezalatt a zsidó nemzetiségű lakosságot csaknem teljesen kiirtották. 1941 végén a németek gettót hoztak létre a városban, melyet 1942 szeptemberében felszámoltak (a lakosság egy részét agyonlőtték, a többieket koncentrációs táborba küldték).
Gazdaság
[szerkesztés]Az ipart a városban a mezőgazdasági alkatrészgyár és a fafeldolgozás képviseli. A város mellett halad el a Varsó-Moszkva-autópálya (M1). Az ezzel párhuzamos P2-es főút Baranavicsiba vezet (70 km). A Sztovbcin keresztülhaladó P54-es főút Nyaszvizzsal (35 km) és Ivjanyeccel (55 km) teremt összeköttetést. A városon áthalad a Minszk-Breszt vasúti fővonal is. Folyami kikötő szerepét napjainkra elveszítette.
Nevezetességek
[szerkesztés]Sztovbci legfontosabb műemléke az 1825-ben épült, kis dombon emelkedő, ékszínkék színűre festett Szent Anna-templom. A templom kapuja egyben harangtoronyként szolgál. Az egykori zsinagóga épülete a 19. századból származik. A Szent Kázmér-templom az 1990-es években épült. Az egykori Akincsici faluban (mely 1977 óta tartozik a városhoz) született Jakub Kolasz híres belarusz költő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
További információk
[szerkesztés]