Ugrás a tartalomhoz

Sztankován

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sztankován (Stankovany)
Sztankován zászlaja
Sztankován zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rangközség
Első írásos említés1425
PolgármesterRudolf Baleja
Irányítószám034 92
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámRK
Népesség
Teljes népesség1149 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság438 m
Terület18,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 44″, k. h. 19° 10′ 15″49.145556°N 19.170833°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 44″, k. h. 19° 10′ 15″49.145556°N 19.170833°E
Sztankován weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztankován témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sztankován (szlovákul Stankovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Rózsahegytől 15 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján, 438 m magasan fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a 14. század végén, a 15. század elején keletkezett. Nevét Sztanka nevű első bírájáról kapta. 1425-ben „Stankovan” alakban említik először, ekkor Sztanka fia Péter volt a falu bírája. A likavai váruradalomhoz tartozott. 1625-ben a bíró két házzal rendelkezett a faluban, ezen kívül 5 jobbágy és 7 zsellérház állt még itt, melyekben 14, illetve 9 család élt. 1715-ben malma és 31 adózója volt. 1784-ben 71 házában 730 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTANKOVÁN. Tót falu Liptó Várm. egy részét Rojko pod Sipomnak nevezik; földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 1 1/4 mértföldnyire; savanyú vize is van, határja néhol hegyes, legelője elég van.[2]

1828-ban már 138 háza volt 756 lakossal. Lakói főként juhtenyésztéssel, favágással, később mezőgazdasággal, kosárfonással, vászonszövéssel, tutajozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztankován, tót falu, Liptó vmegyében, 765 kath. lak., és egy kath. paroch. templom. Erdeje derék. Vizi malmok. – Egy felemelkedett helyen a Vághon felül van savanyu viz forrása, melly 30 öl kiterjedésü. Használtatik rühben, bőrviszketésekben, kelésekben, tagok szakgatásában. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg.[3]

1899-ben nevét „Sztankófalvára” magyarosították. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

1950-ben 50 ház és gazdasági épület égett le a településen.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1234 lakosából 1226 szlovák volt.

2011-ben 1212 lakosából 1179 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1898 és 1901 között épült neogótikus stílusban, a korábbi templom helyén.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]