Ugrás a tartalomhoz

Kelemenfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelemenfalu (Kalameny)
Kelemenfalu zászlaja
Kelemenfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rangközség
Első írásos említés1375
PolgármesterJúlius Česák
Irányítószám034 82
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámRK
Népesség
Teljes népesség450 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság565 m
Terület8,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 31″, k. h. 19° 24′ 55″49.125400°N 19.415200°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 31″, k. h. 19° 24′ 55″49.125400°N 19.415200°E
Kelemenfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemenfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kelemenfalu (szlovákul Kalameny) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Rózsahegytől 13 km-re északkeletre, a Chocs-hegység tövében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu sorsa szorosan összefügg a közeli Nagyvár (Szielnic) várával, melyeknek szolgálófaluja volt. A vár romjai a község közelében, a Chočs hegyen találhatók. A várat a 13. század második negyedében építették, 1262-ben említik először. Kezdetben királyi várként a zólyomi ispánsághoz tartozott. A falu 1264-ben keletkezett Liptótepla határában. Először egy Kelemen nevű földesúr birtoka volt, innen a neve.

A várat a 14. század elején Csák Máté foglalta el. Az oligarcha halála után újra a királyé Dancs mester zólyomi ispán uralma alatt. 1340-ben az ispánság több részre oszlott és Liptó önálló ispánsági székhely lett. A falut 1375-ben „Kelemenfolua”, 1391-ben „Kelemenfalva” néven említik. A Klementin, majd később a Lófay és Madocsányi család birtoka volt.

A várat 1397-ben „Magnum castrum Liptovience”, azaz Nagyliptóvár néven említik, ugyanakkor IV. Vencel cseh király serege foglalta el. 1406-ban Gara Miklós kapta meg a liptói ispáni címmel együtt. 1441-ben elfoglalták a husziták. 1454-ben Hunyadi János a Pongráczoknak adta. 1459-ben Hunyadi Mátyás Komorovszky Péter árvai és liptó ispánnak adományozta. Komorovszky azonban a lengyel-magyar viszályban a lengyel királlyal szimpatizált, ezért Mátyás elfogatta és bezáratta, a várat pedig leromboltatta.

1715-ben 4 adózója volt a falunak, azonban 1720-ban már csak puszta. 1784-ben 44 házában 232 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KELEMENFALVA. Kalameni. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lucskinak szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, legelője, és fája elég van, piatzozása Rozenbergán két órányira.[2]

1828-ban 28 háza volt 258 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kelemenfalva, (Kalameny), Liptó m. tót falu, Lucskihoz egy fertály, 241 kath., 17 evang. lak. Földje sovány; erdeje szép; legelője, s juha sok. F. u. Madocsányi, s m. t. Ut. post. Rosenberg.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 443 lakosából 439 szlovák volt.

2011-ben 460 lakosából 451 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Liptó várának romjai a községtől északkeletre találhatók.
  • A község területén természetes termál vízű tó található.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. január 25.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]