Szombathelyi ortodox zsinagóga

Ortodox zsinagóga Szombathely
Vallás	judaizmus
Felekezet	Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Építési adatok
Építése	1832
Elérhetőség
Település	Szombathely, Vas vármegye
Elhelyezkedése
Ortodox zsinagóga Szombathely Pozíció Szombathely térképén
é. sz. 47° 13′ 50″, k. h. 16° 37′ 28″47.230655, 16.624502
A Wikimédia Commons tartalmaz Ortodox zsinagóga Szombathely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A szombathelyi ortodox zsinagóga a gyorsan fejlődő szombathelyi zsidó közösség máig fennmaradt első zsinagógája volt.

Története

1715-től a szombathelyi zsidóknak tilos volt a város falain belül letelepedni. A Batthyány család engedélyével az akkori Szőkeföld dűlőn adódott számukra építési lehetőség, amit béreltek. Ez a terület ma a belváros Thököly utca és Rákóczi utca közötti részét képezi. Az 1832-ben a község önállósult, és a pártfogójuk Battyhány Fülöp hercegtől kapott telken templomot építettek, melyet 1836-ban megvásároltak. A mai Thököly utcában, a 46. számú házban működött a város első zsinagógája. A kapualjon túl, az udvaron ma is látható egy kút, alján friss vízzel, valószínűleg innen vezették a mikvébe a vizet. 1840-től 1846-ig 38 fő költözött Szombathelyre, főleg a környező településekről és Rohoncról. A főúri birtokokról a megyeszékhelyre költöző zsidók lélekszáma 1848-ra már 300 volt. Jelenlétük kiváltotta a mezőváros ellenkezését, erre utal 1848. április 4-én kitörő zsidóellenes zavargás, mely során megtámadták és kifosztották a zsinagógát, a Szőkeföldi zsidók pincéit, lakásait. A városi tanács ekkor kitiltotta a zsidókat a városból és környékéről. Mindez csak azért nem vált valósággá, mert Széll József és Csányi László kormánybiztosok az első felelős magyar kormány nevében megsemmisítették a határozatokat. 1838-ban választották meg az ugyancsak rohonci származású Königsberger Lajost rabbinak. Eredetileg kereskedő volt, de rabbi képesítéssel is rendelkezett, amit a nikolsburgi országos főrabbinál szerzett, és amit a pozsonyi Chátám Szófer is megerősített. A tudós és jámbor életű rabbi 1861. december 14-én bekövetkezett haláláig vezette a közösséget.

Az 1871-es vallási szakadás után - amikor a zsidó hitközség ortodoxokra és neológokra vált szét - a kongresszusi hitközség a régi templomot eladta, amit aztán az ortodoxok visszapereltek. A huzavona lezárulta után, 1890. május 1-én az ortodoxok végül visszakapták a Thököly utcai régi templomot, ami tulajdonukban maradt egészen 1956-ig. A rituális fürdőt viszont beszüntették.

1956-ban az akkor a hitközség az zsinagóga eladására kényszerült. Az épületben évtizedekig a Festő és Üveges KTSZ működött, jelenleg boltok találhatók benne.

Épülete

Az épület a tömegét tekintve nem sokat változott az idők folyamán. Az utca felőli homlokzaton is megmaradt a hét ablak. A belső teret teljesen átalakították, ennek ellenére a földszinti üzletekben még felfedezhetők az egykori zsinagógai tér öntöttvas oszlopai. 2002–2003 körül az alagsorban még felfedezhető volt az egykori rituális fürdő maradványai is. Az udvaron álló épületek is a közösséghez tartoztak, itt volt például a metsző háza. Ezeket az épületeket nemrég lebontották. 2003–2004 körül kezdeményezés indult annak érdekében, hogy a régi zsinagógát tábla jelölje meg. Elkészült a tábla és a felirat terve is, de az akkori tulajdonos nem járult hozzá a tábla elhelyezéshez. A zsinagóga mellé építették az egyszintes rabbi lakást. Az épület a mai udvari bejárattól jobbra ma is áll, de egy emelet ráépítésével irodaházzá alakították. Mögötte állhatott a rituális vágó, ahol a sahter előírásszerűen levágta a hozzá vitt állatokat. Ezt az épületet, az egykori udvari pótimaházzal együtt az utolsó felújításkor a tulajdonos elbontotta. A közelmúltban a homlokzat megújításakor az eredeti megjelenéssel azonos külsejét visszakapta.

Galéria

• 
  A zsinagóga a Thököly utca felől
• 
  A zsinagóga udvara
• 
  A zsinagóga kútja

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarországi zsinagógák listája