Szombathely Győző
Szombathely Győző | |
Született | 1830. március 25. Kolta |
Elhunyt | 1916. május 10. (86 évesen) Kolta |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szemereharaszthi és wihnyei Szombathely Győző (néhol Szombathelyi, Viktor; Kolta, 1830. március 25. - Kolta, 1916. május 10.[1]) huszár főhadnagy, Komárom vármegye alispánja, országgyűlési képviselő, kataszteri felügyelő.
Élete
[szerkesztés]Szombathely Antal (1783-1864) földbirtokos és Kürthy Emerencia fia. Testvére Petrich Sándorné/ Balogh Kálmánné Emma.[2] Felesége 1856-tól ényi és vágvecsei Czigler Anna (1840-1891).[3] Gyermekeik Sándor Gézáné Marianne és Szombathely Antal (1871-1936) földbirtokos, a koltai Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület elnöke.[4] Távoli rokona Farbaky István felesége Kürthy Piroska.[5]
Joggyakornokként 1849. májusában önkéntes lett a 18. Attila huszárezred Komáromban szerveződő osztályánál. Augusztus elején hadnaggyá léptették elő. A borosjenői fegyverletételt követően a cári hatóságoktól kapott útlevele segítségével csatlakozott a komáromi várőrséghez, a 17. Bocskai huszárezredhez osztják be. Komárom feladása után a császáriak hadbíróság elé állítják Pesten. Klapka György nyilvános hírlapi tiltakozásának hatására (a kapitulációs egyezmény megsértése) szabadon engedik.
1867-ben az Udvardi járás főszolgabírájává választották. 1872-1875 között országgyűlési képviselő volt. 1884-től királyi tanácsos volt.[6] 1887-ben "szemereharaszti" előnevet kapott. 1890-1893 között Komárom vármegye alispánja volt. Utóda Ghyczy Dénes lett.
A koltai családi sírboltban nyugszik.[7]
1882-től a Komárom Vidéki Takarékpénztár részvénytársaság egyik vezetője,[8] 1891-től elnöke.[9] Előbb a Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet alapító alelnöke, illetve az előkészítő bizottság elnöke, majd 1900-tól a Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület elnöke lett.[10] A múzeumi gyűjteménynek ajándékozott egy Koltáról származó kelta kori edényt, illetve éremgyűjteményét (részben emlékérmeket).[11] Komáromszemere határában majorságot hozott létre.[12] A Komárom megyei Gazdasági Egyesületnek éveken át alelnöke volt.[13] A Komárom megyei Honvédegylet tagja volt.
Fényképét Mager Ottó örökítette meg.[14] Egy fényképét 1925-ben, Jókai Mór levelével együtt valószínűleg fia Antal ajándékozta a "Jókai ereklyemúzeumnak".[15]
Elismerései
[szerkesztés]- Vaskorona-rend III. osztálya
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pesti Hírlap 38/132, 9 (1916. május 12.); Az Ujság 14/132, 11 (1916. május 12.)
- ↑ Sz. Antal gyászjelentése
- ↑ Czigler Anna gyászjelentése
- ↑ Sz. Antal gyászjelentése; Prágai Magyar Hírlap 15/216, 9 (1936. szeptember 20.); 15/222, 10 (1936. szeptember 27.)
- ↑ Bányászati és Kohászati Lapok 62/2, 36 (1929. január 18.)
- ↑ Libri Regii 68.564
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Központi Értesítő 8/4, 2 (1883. január 14.)
- ↑ Alapi Gyula 1923: A Komárom-Vidéki Takarékpénztár 1872-1922. Komáromi Lapok 44/81, 8 (1923. július 7.)
- ↑ Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum (1886-1945). In: Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve, p. 25; Mácza Mihály 1993: Az 1848/49-es honvédek komáromi emlékműve. A Hét 38/41, (1993. október 8.)
- ↑ 1887 A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 1, 46.
- ↑ Orbán Róbert 2018: Családi emlék Koltán. Vas Népe 63/115, 10 (2018. május 19.)
- ↑ Köztelek 22/100, 3483 (1912. december 28.)
- ↑ PIM lt. sz. 18707; E. Csorba Csilla 2018 (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk” - A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye. Budapest, 220 No. 65.
- ↑ Komáromi Lapok 46/38, 7 (1925. március 28.)
Források
[szerkesztés]- Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara
- Komáromi Lapok 48/46, 5 (1927. április 16.)