Szomáli dikdik

Szomáli dikdik
	Természetvédelmi státusz
	Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Antilopformák (Antilopinae);
Nemzetség:	Törpeantilopok (Neotragini);
Nem:	Dikdikek (Madoqua); (Ogilby, 1837)
Faj:	M. piacentinii;
Tudományos név
	Madoqua piacentinii; Drake-Brockman, 1911
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szomáli dikdik témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szomáli dikdik témájú kategóriát.

A szomáli dikdik (Madoqua piacentinii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.^[1]

Előfordulása

Eredetileg csak Szomália középső részének tengerparti sávjából ismerték, ahol az Indiai-óceántól legfeljebb tíz kilométeres távolságig fordul elő. Az új évezred első éveiben azonban Etiópia délkeleti régiójában, Ogadenben is felfedezték a Shebelle és időszakos mellékfolyói völgyében. A tengerparti szomáli dikdikek homokos talajon, hűs és párás tengeri szélnek kitett sűrű bozótosokban élnek, az etiópiai állomány pedig balzsamfák és akáciák alkotta tüskés bozóthoz kötődik.

Megjelenése

A fej-testhossza 45-50 centiméter, marmagassága 30-33 centiméter és testtömege körülbelül 2-3 kilogramm. A legkisebb a dikdikek között.^[2]

Természetvédelmi helyzete

Az ezredfordulón, az etiópiai állomány felfedezése előtt harmincezresre becsülték a faj állományát, de a szomáliai polgárháború következtében biztosra vehető, hogy azóta csökkent a szomáli dikdikek száma a tengerparti élőhelyek zavarása és a fegyverek elterjedése következtében. Bőre kedvelt kézműipari alapanyag, emiatt is vadásszák. A kaotikus viszonyok miatt azonban nem állnak rendelkezésre az állományról, így a Természetvédelmi Világszövetség nem értékelte a faj helyzetét. A szomáli dikdik élőhelyén egyik országban sincsenek természetvédelmi területek, és fogságban sem tartanak ilyen állatokat, noha a felsoroltak rendkívüli fontosságúak lehetnek a faj megőrzésében.

Jegyzetek

↑ (1911. november 30.) „On Antelopes of the Genera Madoqua and Rhynchotragus found in Somaliland”. Proceedings of the Zoological Society of London (4), 978–980. o. DOI:10.1111/j.1096-3642.1911.tb01968.x.
↑ Kingdon, J. (1997). The Kingdon Guide to African Mammals. Academic Press. ISBN 0-12-408355-2

További információk

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 29.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] (1911. november 30.) „On Antelopes of the Genera Madoqua and Rhynchotragus found in Somaliland”. Proceedings of the Zoological Society of London (4), 978–980. o. DOI:10.1111/j.1096-3642.1911.tb01968.x.

[Kingdon-2] Kingdon, J. (1997). The Kingdon Guide to African Mammals. Academic Press. ISBN 0-12-408355-2

[1]

[2]