Ugrás a tartalomhoz

Akácia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Akác.
Akácia
Az ezüst akácia (Acacia dealbata) virágzata
Az ezüst akácia (Acacia dealbata) virágzata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae)
Nemzetség-
csoport: 		Acacieae
Dumort. (1829)
Nemzetség: Acacia
Mill. (1754)
Szinonimák
  • Adianthum Burm.f.
  • Arthrosprion Hassk.
  • Chithonanthus Lehm.
  • Cuparilla Raf.
  • Delaportea Thorel ex Gagnep.
  • Drepaphyla Raf.
  • Hecatandra Raf.
  • Phyllodoce Link
  • Racosperma Mart.
  • Tetracheilos Lehm.
  • Zigmaloba Raf.
Elterjedés
Elterjedési területük (ez a térkép hiányos)
Elterjedési területük (ez a térkép hiányos)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Akácia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Akácia témájú médiaállományokat és Akácia témájú kategóriát.

Acacia pycnantha, Ausztrália címernövénye

Az akácia (Acacia) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába és a mimózaformák (Mimosoideae) alcsaládjába tartozó nemzetség.

A nemzetségcsoportjának a típusnemzetsége.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Régebben a botanikusok úgy vélték, hogy minden afrikai és ausztráliai akáciaszerű fa valódi akácia; de 2000-ben kiderült, hogy ez a növénynemzetség nem monofiletikus csoport, vagyis a benne levő fajok nem egy őstől származnak. Minden köztük levő hasonlóság a konvergens evolúciónak köszönhető. Emiatt a hatalmas akácia nemzetséget több másikra szedték szét. Azonban a fajok különválasztásáról és azok rendszertani besorolásáról a különböző kontinenseken mások és mások a vélemények.

Lásd még: Vachellia

Az ebben a szócikkben szereplő fajok főleg Ausztráliában fordulnak elő, azonban a nemzetség egyes fajai jelen vannak az indonéz és Fülöp-szigeteken, Pápua Új-Guineában, valamint Madagaszkár északkeleti részén, Indiában és Délkelet-Ázsiában is.[1][2][3][4][5][6][7][8][9]

Alnemzetségek és fajcsoportok

[szerkesztés]

Az alábbi fajokat és hibrideket a következő alnemzetségekbe és fajcsoportokba sorolják be:

  • Acacia subg. Acacia
    • Acacia sect. Alatae
  • Acacia subg. Phyllodineae (Sieber ex DC.) Ser. (1849)
    • Acacia sect. Botrycephalae
    • Acacia sect. Juliflorae (Benth.) C.Moore & Betche (1893)
    • Acacia sect. Lycopodiifoliae
    • Acacia sect. Phyllodineae
    • Acacia sect. Plurinerves
    • Acacia sect. Pulchellae

Ausztráliában

[szerkesztés]

Az Ausztrália állami címerében szereplő növény, helyi nyelven a golden wattle az akáciák közé tartozik. Ausztráliában az akáciák nemzetségének (Acacieae) mintegy 600 tagja él, az összes akáciafaj fele. Ezek a fák virágzásukkor tűnnek ki. A legelterjedtebb a sárga virágú Cootamundra wattle. Kibontott szirmaival az egész fa egyetlen virágcsokornak látszik.[10]

Az akáciák fája igen kemény, sokféle célra hasznosítható. Az első európai telepesek például egyszerű kunyhóik tetőszerkezetét az akácia gallyaiból fonták. Ezt a műveletet wattlingnak hívták, ebből származik a wattle név. Az ausztrálok augusztus elsejei nemzeti ünnepüket is Wattling Day-nek nevezik.[11]

Fajok és hibridek listája

[szerkesztés]

A nemzetségbe az alábbi 1088 faj és 4 hibrid tartozik:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (2003. december 15.) „A synopsis of Racosperma. C.Mart. (Leguminosae: Mimosoideae).”. Austrobaileya 6 (3), 445–496. o. JSTOR 41738994. 
  2. ↑ (2004. február 1.) „Another view of Racosperma”. Acacia study group newsletter (90), 3. o. ISSN 1035-4638. (Hozzáférés: 2015. november 22.) 
  3. ↑ (2011. február 1.) „The controversy over the retypification of Acacia Mill. with an Australian type: A pragmatic view”. Taxon 60 (1), 194–198. o. [2021. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 15.) 
  4. ↑ (2010. december 1.) „(292) Acacia: a solution that should be acceptable to everybody”. Taxon 59 (6), 1925–1926. o. (Hozzáférés: 2015. november 19.) 
  5. ↑ The Acacia debate. IBC2011 Congress News. [2017. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  6. ↑ Smith, Gideon F.: Conserving Acacia Mill. with a conserved type: What happened in Melbourne? pp. 1504–1506, 2011. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  7. ↑ (2013) „Phylogenetic position and revised classification of Acacia s.l. (Fabaceae: Mimosoideae) in Africa, including new combinations in Vachellia and Senegalia.”. Botanical Journal of the Linnean Society 172 (4), 500–523. o. DOI:10.1111/boj.12047. 
  8. ↑ (2008. december 15.) „A review of the classification of Acacia (Leguminosae, Mimosoideae)”. Muelleria 26 (1), 10–26. o. (Hozzáférés: 2015. november 22.) 
  9. ↑ Flora of Australia. Volume 11A, Mimosaceae, Acacia part 1. Melbourne: CSIRO, x-. o. (2001. december 15.). ISBN 9780643067172 
  10. ↑ Balázs-Au 54. o.
  11. ↑ Balázs-Au 55. o.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Balázs-Au: Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia. Budapest: Panoráma. 1981. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 103 0  
  • Acacia Mill. Plants of the World Online
  • Accepted species Plants of the World Online
  • Acacia The Plant List
  • Új magyar lexikon VIII.: Kiegészítő kötet (A–Z, 1962–1980). Szerk. Maros Istvánné, Zsilinszky Sándor. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-3852-0 ISBN 963052803 7 sorozat ISBN 963 05 2810 X kiegészítő kötet
  • Növénykatalógus: Akácia[halott link]
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 326–327. o. ISBN 963-05-6612-5  
  • Goldenpalm.hu: Acacia tortilis
  • Allen J. Coombes: Fák (Határozó Kézikönyvek) Egyetemi Nyomda, 1996, ISBN 963-545-038-9
  • Miller, P. 1754. The Gardeners Dictionary: ..., ed. 4. 1: 25.
  • Acacia in: Australian Plant Census (APC) 2017. IBIS database, Centre for Australian National Biodiversity Research, Council of Heads of Australasian Herbaria. Accessed: 2017 Oct. 24.
  • Hassler M. 2017. Acacia World Plants: Synonymic Checklists of the Vascular Plants of the World (version Aug. 2017). In: Roskov Y., Abucay L., Orrell T., Nicolson D., Bailly N., Kirk P., Bourgoin T., DeWalt R.E., Decock W., De Wever A., Nieukerken E. van, Zarucchi J., Penev L., eds. 2017. Species 2000 & ITIS Catalogue of Life. Published on the internet. Accessed: 2017 Oct. 24.
  • International Plant Names Index. 2017. Acacia. Published on the Internet. Accessed Oct. 24 2017.
  • Kyalangalilwa, B., Boatwright, J.S., Daru, B.H., Maurin, O. & Bank, M. 2013. Phylogenetic position and revised classification of Acacia s.l. (Fabaceae: Mimosoideae) in Africa, including new combinations in Vachellia and Senegalia. Botanical Journal of the Linnean Society 172(4): .500-523. doi: 10.1016/j.ympev.2010.03.018 Full text PDF from ResearchGate reference page
  • Miller, J.T., Seigler, D. & Mishler, B.D. 2014. A phylogenetic solution to the Acacia problem. Taxon 63(3): 653–658. doi: 10.12705/633.2 reference page
  • Murphy, D.J. 2008. A review of the classification of Acacia (Leguminosae, Mimosoideae). Muelleria 26(1): 10–26. Full text PDF

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Acacia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akácia&oldid=27405202”