Ugrás a tartalomhoz

Szokoli Mehmed pasa hídja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szokoli Mehmed pasa-híd szócikkből átirányítva)
Szokoli Mehmed pasa hídja
A híd 1890 körül
A híd 1890 körül
Elhelyezkedésebosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság
Áthidalt akadályDrina
NévadóSzokoli Mehmed
Anyagmészkő
Nyílások száma11
Teljes hosszúsága179,5 m
TervezőSzinán
Építés kezdete1571–1577
Átadás ideje1577
Elhelyezkedése
Szokoli Mehmed pasa hídja (Bosznia-Hercegovina)
Szokoli Mehmed pasa hídja
Szokoli Mehmed pasa hídja
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 43° 47′ 02″, k. h. 19° 17′ 28″43.783889°N 19.291111°EKoordináták: é. sz. 43° 47′ 02″, k. h. 19° 17′ 28″43.783889°N 19.291111°E
Térkép
Világörökségi adatok
TípusKulturális helyszín
Világörökség-azonosító1260
KritériumokII, IV
Felvétel éve2007
A Wikimédia Commons tartalmaz Szokoli Mehmed pasa hídja témájú médiaállományokat.
A híd napjainkban

Szokoli Mehmed pasa hídja Višegrad város leghíresebb hídja Bosznia-Hercegovinában.

Történelem

[szerkesztés]

A Drinán átívelő híd 1571 és 1577 között épült az IsztambulSzarajevó út (Carigradska džada) mentén, amelyet Szokoli Mehmed budai pasa építtetett. Ő a közeli Sokolović nevű településen született. Innen ered a neve is: Mehmed Sokolović.

A hidat 1664-ben, 1875-ben, 1911-ben, 1939-ben és 1940-ben javították.

1914-1915-ben a híd egy részét dinamittal felrobbantották; ezt a háborút követően ideiglenesen megjavították. Az eredeti tervek szerinti újjáépítés 1939-ben történt. A második világháború során 1943-ban a híd öt ívét teljesen lerombolták. 1950-1952 között építették újjá a megmaradt részek mintájára. 1980-1982 között elkezdték az alapozás felújítását, amit azonban az anyagi források hiánya miatt nem fejeztek be.[1]

2007-ben a világörökség részévé nyilvánították.

Jellemzői

[szerkesztés]

A híd közepén található a szófa-kapu, amely szélesebb a híd átlagos szélességénél. Itt az emberek megállhattak és csodálhatták a tájat. A hídnak 11 íve van. A legkisebb 5,2 méter, amely a folyó jobb partjánál található. A többi tíz nagysága 10,7-14,8 méter közötti. A híd szerkezete kilenc nagy kőpilléren nyugszik, melyek szélessége 3,5-4 méter, hosszúsága 11,5 méter. A bal parton a sarkon egy rámpa található. A híd útpályájának szélessége 6 méter. A körülvett falak vastagsága 60 cm, hosszuk 179,44 méter. A rámpa szélessége 6,6 méter, kerítéssel együtt a hossza 120 méter. A rámpán 4 íves nyílás van, egy nagyobb a sarkon (4,5 méter) és 3 kisebb a Drina felett.

A köveket a közeli Banjából hozták, 5 km-re a Drina jobb partjától. A híd közepén 2 torony áll. A tornyokban őrök álltak, akik figyelték a híd forgalmát.

A híd több áradást is kibírt. A legnagyobb, amit feljegyeztek 1896-ban volt, ekkor 1,6 méterrel volt magasabb a Drina a megszokottnál. A Durmitor vidékéről induló Drina-rafting-túrák végpontja a hídnál van.

Regény

[szerkesztés]

Ivo Andrić regénye, a Híd a Drinán (Na Drini ćuprija) a hidat helyezi a középpontba. A híd felépítésétől egészen 1914-ig meséli el a város változását. Ezért a műért az író Nobel-díjat kapott.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Styh, E., Bauwesen in B. Und H. , Wien 1887.
  • Bejtić, Alija, Sokolovićev most na Drini u Višegradu, Sarajevo 1945.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]