Szoftverfejlesztési módszertanok
A szoftverfejlesztési módszertanok a szoftverkrízisre adott válaszként jelentek meg. Feladatuk a programozói munka szervezettebbé, módszeresebbé tétele. A módszertanok meghatározzák, hogy a szoftver életciklus lépései és tennivalói milyen sorrendben követik egymást. A módszertanok forgatókönyvének betartásával folyamatosan nyomon követhető, hogy egy adott szoftver fejlesztése melyik fázisnál tart.[1][2] A szoftverfejlesztési módszertanokat nevezik még a szoftverfolyamat modelljeinek is.[3]
Típusok
[szerkesztés]Többféle osztályozás lehetséges.
Az életciklus fázisai szerint:
- lineáris (a lépések szigorúan egymás után következnek, nincs visszalépés az előző fázisra),
- spirális (a lépések finomodva ismétlődnek),
- iteratív vagy inkrementális (prototípus készül, és később ezt finomítják ismétlődő lépések során át).
Dokumentáltság szerint:
- könnyűsúlyú (lightweight) módszertan, mely kevés dokumentum készítését írja elő,
- nehézsúlyú (heavyweight) módszertan, mely kimerítő dokumentumok készítését írja elő.
Az alapján, hogy mit helyez a modell középpontjába a módszertan:
- adatközpontú,
- folyamatközpontú,
- követelményközpontú,
- használatieset-központú,
- tesztközpontú,
- felhasználóközpontú,
- emberközpontú,
- csapatközpontú.
A módszertanok között megtalálhatóak a nagy, hosszú ideig tartó projektek megvalósítására valók (pl. vízesésmodell, V-modell), a prototípus modellek, amelyek alkalmazása esetén a megrendelő nem csak a hosszú fejlesztési folyamat legvégén találkozik először a kifejlesztett szoftverrel, és az ezen alapuló iteratív és inkrementális módszertanok, pl. agilis szoftverfejlesztés.[4]
Lépések
[szerkesztés]A szoftver készítésének vannak ki nem kerülhető lépései, amelyek több-kevesebb súllyal minden módszertanban helyet kapnak, pl.
- Szoftverspecifikáció: a funkciók meghatározása.
- Tervezés
- Implementáció (megvalósítás)
- Tesztelés (validáció) - megfelel-e a szoftver a kívánalmaknak.
- Üzemeltetés és karbantartás[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ dr. László, Zoltán: BME Videotórium Szoftvertechnológia ea. 4.. BME. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
- ↑ dr. László, Zoltán: BME Videotórium Szoftvertechnológia ea. 5.. BME. (Hozzáférés: 2016. április 18.)
- ↑ a b Szoftverrendszerek fejlesztése. Budapest: Panem, 64-93.. o. (2007. december 2.). ISBN 978-9-635454-78-5
- ↑ Jegyzet a projekt labor című tárgyhoz. Eger: Eszterházy Károly Főiskola, 26-52.. o. (2012. december 2.). Hozzáférés ideje: 2016. április 17.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Agilis szoftverfejlesztés, Scrum, SSADM, Unified Modeling Language
