Szobotka Imre
| Szobotka Imre | |
| Született | 1890. szeptember 3. Zalaegerszeg |
| Elhunyt | 1961. május 24. (70 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Dr. Vándor Ervinné Szobotka Viola |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Académie de La Palette |
| Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1/7-1-46)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szobotka Imre (Zalaegerszeg, 1890. szeptember 3. – Budapest, 1961. május 24.) Munkácsy-díjas (1955) magyar festő.
1905 és 1910 között az Iparművészeti Iskolában, Ujváry Ignác volt a mestere. 1908-ban tanulmányútra ment Velencébe, 1909-ben pedig Rómába, amelyre barátja, Bossányi Ervin kísérte el. 1910-től Párizsban tanult, ahol a kubizmus hívévé szegődött (Zöldségárus). Hazatérve a nagybányai tradíció és a kubizmus egységét kereste az impresszionizmus és kubizmus formajegyeinek ötvözésével. Képeit finom színvilág, lírai hangulat jellemzi. Több ízben járt tanulmányúton Párizsban, Hollandiában. 1921-ben a budapesti Belvederében, 1929-1931-ben a Tamás Galériában, 1961-ben a Csók Galériában rendezett gyűjteményes kiállítást. Rézkarcban is kimagasló eredményt ért el.
Életpályája
[szerkesztés]Édesapja Szobotka Rezső, édesanyja Beczásy Júlia. 5 testvére van, egyik nővére Katus Beczássy Judit néven írónő, regényeket publikál.
1922-ben feleségül veszi a holland Johanna Vissert. 1924-ben születik lányuk, Szobotka Viola.
1905-1910: budapesti Iparművészeti Iskola, mestere Újváry Ignác volt. 1908-ban Velencében, 1909-ben Rómában járt tanulmányúton barátjával, Bossányi Ervinnel. 1910 őszén Párizsba utazott, ahol Csáky József szobrászművésznél lakott. 1911 nyarán Erdélyben, Homoródon festett. E képekből rendezte meg első kiállítását Székelyudvarhelyen. 1912-1913-ban Párizsban, a La Palette szabadiskolában képezte magát, tanárai Jean Metzinger és Le Fauconnier voltak. Műveit 1913 és 1914 tavaszán bemutatta a Salon des Indépendants kiállításon.
1914-ben Bretagne-ba, Saint Brieuc-be internálták. E periódusban készült tájképei, csendéletei és portréi (Pipázó, 1914; Matróz, 1916), valamint Paul Claudel: Kinyilatkoztatás (1916-17) c. misztériumához készített akvarell illusztrációja, a magyar művészetben visszafogottan jelen levő kubista irányzat nemzetközi rangú értékei. Az internálótáborban készített vízfestményein kísérletet tett a korai szintetikus kubizmus, az orfizmus és a szimbolizmus értékeinek ötvözésére.
1919 júniusában tért haza Franciaországból. Képein a látvány természethű ábrázolása egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A Belvederében 1921 novemberében megnyílt kiállítása ezen út kezdete, későbbi állomásai pedig 1929-ben és 1930-ban a gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában, 1938-ban a Fränkel Szalonban, s 1943-ban és 44-ben a Műbarát Mária Valéria utcai kiállítási helyiségében. Műveire – különösen tájképeire – továbbra is jellemző a szilárd szerkezeti váz, a határozott konstrukció és ez karakteres jelenlétet biztosított számára a nagybányai hagyományokat tovább éltető polgári művészek között. A Képzőművészek Új Társasága alapító tagja volt, s a csoport valamennyi kiállításán részt vett. Martfűn, Baján, Zebegényben, Nagybányán, Szentendrén, a Balatonnál festett. 1930-ban a Szinyei Társaság tájkép díját nyerte Malom Nagybányán (1929) című képével, 1938-ban a XXI. Velencei Biennálén szerepeltek művei. 1941-ben a Szinyei Társaság nagydíját kapta.
1945 nem okozott lényeges stílustörést alkotótevékenységében. Több munkát ábrázoló festményt, grafikát készített, ám témái között továbbra is a tájkép volt a meghatározó. Utolsó éveinek nyarait Zsennyén töltötte, melynek eredményei lírai pasztell képei. 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Szövetség Festőszakosztály elnöke. 1954-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1960-ban Szocialista Munka érdemérmet kapott.
A farkasréti temetőben nyugszik. [1/7. (1/D.) parcella 1-46.]
Irodalom
[szerkesztés]- SZEGI P.: Gráber Margit, Perlrott Csaba Vilmos és ~ gyűjteményes kiállítása (kat., Ernst Múzeum, 1947)
- T. O.: Gráber Margit, Perlrott Csaba Vilmos és ~ kiállítása az Ernst Múzeumban, Szabad Művészet, 1947/1.
- FENYŐ A. E.: ~ festőművész – Szandai Sándor szobrászművész kiállítása, Szabad Művészet, 1949/3.
- POGÁNY Ö. G.: ~ és Szandai Sándor (kat., Népművelési Központ, 1949)
- ~: A pasztell, in: A képzőművészet iskolája, Budapest, 1957
- FENYVES: ~ kiállítása a Csók Galériában, Élet és Irodalom, 1958. szeptember
- LÁSZLÓ GY.: ~ festőművész (kat., Csók Galéria, 1958)
- FARKAS Z.: ~ hetvenéves, Művészet, 1960/12.
- CSÁKI MARONYÁK J.: ~ búcsúztatása, Művészet, 1961/8.
- M. BODNÁR É.: ~ (gyűjt. kat., bev. tan., biogr., bibl., Magyar Nemzeti Galéria, 1971)
- SZABÓ GY.: Ár és fizetség, Élet és Irodalom, 1971. szeptember 11.
- N. VARGA M.: ~ (kat., bev. tan., G. dell''''Incisione, Milánó, 1973)
- SÁRKÁNY J.: ~: Matróz 1916, Képelemzés, Zalai Gyűjtemény 16. sz., Zalaegerszeg, 1981
- SÁRKÁNY J.: ~ művészete az 1910-es években (kat., bev. tan., Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 1982)
- SÁRKÁNY J.: ~ Paul Claudel: "L''''annonce faite à Marie" című művének illusztrációja, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32. Pécs, 1987.
Kiállítások
[szerkesztés]Egyéni kiállítások
[szerkesztés]1947 • Ernst Múzeum, Budapest [Gráber Margittal, Perlrott Csabával] (kat.)
1949 • Fővárosi NépMűvelődési Központ [Szandai Sándorral] (kat.), Csók Galéria, Budapest
1971 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
1973 • G. dell’Incisione, Milánó (kat.)
1982 • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg (kat.)
1990 • Műgyűjtők Galéria, Budapest
1996 • Kieselbach Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
[szerkesztés]1945 • Szinyei Társaság Jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1959 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
1964 • A Dunakanyar festői, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 • A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1972 • Magyar avantgarde 1909-1930, München
1975 • Művészet Magyarországon 1900-1950, Kunstmuseum, Luzern
1979-1980 • Nyolcak és Aktivisták, Saint Étienne • London
1980 • Róma • Genova • Párizs
1981 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1982 • Stockholm • Göteborg
1995 • Budapest 1886-1914, Musée des Beaux-Arts, Dijon
1995 • Utak Párizsba és Berlinbe, Magyar festészet a 20-as és 30-as években, Magyar Intézet, Berlin.
Művek közgyűjteményekben
[szerkesztés]- Művek közgyűjteményekben
- Fővárosi Képtár, Budapest
- Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
- Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
- Janus Pannonius Múzeum, Pécs
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Türr István Múzeum, Baja.
_fest%C5%91m%C5%B1v%C3%A9sz_s%C3%ADreml%C3%A9ke_a_Farkasr%C3%A9ti_temet%C5%91ben.jpg)
Egyéni kiállítások
[szerkesztés]- 1947 • Ernst Múzeum, Budapest [Gráber Margittal, Perlrott Csabával] (kat.)
- 1949 • Fővárosi NépMűvelődési Központ [Szandai Sándorral] (kat.), Csók Galéria, Budapest
- 1971 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
- 1973 • G. dell'Incisione, Milánó (kat.)
- 1982 • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg (kat.)
- 1990 • Műgyűjtők Galéria, Budapest
- 1996 • Kieselbach Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
[szerkesztés]- 1945 • Szinyei Társaság Jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
- 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
- 1959 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
- 1964 • A Dunakanyar festői, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1967 • A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
- 1972 • Magyar avantgarde 1909-1930, München
- 1975 • Művészet Magyarországon 1900-1950, Kunstmuseum, Luzern
- 1979-1980 • Nyolcak és Aktivisták, Saint Étienne • London
- 1980 • Róma • Genova • Párizs
- 1981 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1982 • Stockholm • Göteborg
- 1995 • Budapest 1886-1914, Musée des Beaux-Arts, Dijon
- 1995 • Utak Párizsba és Berlinbe, Magyar festészet a 20-as és 30-as években, Magyar Intézet, Berlin.
- 2013 • Allegro Barbaro. Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905–1920, Musée d’Orsay, Párizs[3]
Művei aukciókon, gyűjteményekben
[szerkesztés]Művek közgyűjteményekben
[szerkesztés]- Fővárosi Képtár, Budapest
- Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
- Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
- Janus Pannonius Múzeum, Pécs
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Türr István Múzeum, Baja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Jelenkor | Archívum | Magyar barbárok Párizsban (magyar nyelven). www.jelenkor.net. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
Források
[szerkesztés]- Artportal Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]
- Szobotka Imre művei Archiválva 2011. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- "Kinyilatkoztatás". Szobotka Imre kubista korszaka, 1912–1922. A Magyar Nemzeti Galéria 2004. május 25–október 24. között látható kamarakiállításának katalógusa; szerk. Szücs György, Zsákovics Ferenc; MNG, Budapest, 2004 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
- Szobotka Imre, 1890–1961. A zebegényi művészkolónia 1928–42 között; szerk. Klemmné Németh Zsuzsa; PMMI, Szentendre, 2005 (PMMI kiadványai Kiállítási katalógusok)
