Szmrecsányi Lajos
| Szmrecsányi Lajos | |||
 | |||
| Született | Szmrecsányi Lajos György Félix Márk 1851. április 26.[1] Daróc[1] | ||
| Elhunyt | 1943. január 28. (91 évesen)[2][1] Eger[1] | ||
| Állampolgársága | magyar | ||
| Foglalkozása |
| ||
| Tisztsége |
| ||
| egri érsek | |||
| Vallása | római katolikus egyház | ||
| Pappá szentelés | 1873. augusztus 28. | ||
| Püspökké szentelés | 1905. április 30. | ||
| Szentelők |
| ||
| Hivatal | egri segédpüspök (1912-ben koadjutor érsek) | ||
| Hivatali idő | 1904–1912 | ||
| Hivatal | egri érsek | ||
| Hivatali idő | 1912–1943 | ||
| Elődje | Samassa József | ||
| Utódja | Czapik Gyula | ||
| Szentelt püspökök | |||
| |||
| Társszentelt püspökök | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szmrecsányi Lajos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szmrecsányi Szmrecsányi Lajos György Félix Márk (Daróc, 1851. április 26. – Eger, 1943. január 28.) katolikus pap, egri érsek.[3][4]
Pályafutása
[szerkesztés]Az ősrégi nemesi származású szmrecsányi Szmrecsányi család sarja. Atyja, Szmrecsányi Ödön (1812–1887),[5] anyja, báró berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Mária (1819–1888) asszony volt.[6] Szmrecsányi Pál szepesi, majd váradi püspök és Szmrecsányi Miklós művészettörténész testvére. Középiskolai tanulmányait Debrecenben és Eperjesen végezte. 1867 és 1872 között végezte el a teológiát Egerben.[3] 1873. augusztus 28-án szentelték pappá.
1873-tól Kápolnán, 1876-tól Miskolcon volt káplán, majd utóbbi helyen helyettes plébános; nevéhez fűződik az egyházközség önkormányzatának életre hívása. 1882-től érseki szertartóként, majd 1891-től titkárként, 1901-től irodaigazgatóként szolgált.[3]
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]1904. november 14-én magydusi címzetes püspökké és egri segédpüspökké nevezték ki. 1905. április 30-án szentelte püspökké Samassa József egri érsek, Párvy Sándor szepesi és Radnai Farkas besztercebányai püspök segédletével.
1912. március 26-án cyrrhusi címzetes érsekké és egri koadjutor érsekké nevezték ki. Augusztus 20-tól, Samassa József halálával került az érseki székbe. 1912-től 1918-ig a Főrendiház tagja. Az első világháború alatt az érseki palotában hadikórházat működtetett. 1917-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, a Szent István Akadémia igazgatótanácsának tagja volt. A Tanácsköztársaság alatt kétszer letartóztatták. 1927-ben a magyar kormány őt szerette volna az esztergomi érseki székben látni, ám XI. Piusz pápa azt a fiatalabb és még nem is püspök Serédi Jusztiniánnak adományozta. Szmrecsányi viszont 1943-ban bekövetkezett haláláig újra a felsőház tagja volt.[3]
Emlékezete
[szerkesztés]Az érsekről 2019. január 31-én közteret neveztek el Egerben Szmrecsányi Lajos Érsekkert néven.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.
- ↑ familysearch.org Szmrecsányi Lajos keresztelője
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szmrecsányi Ödön
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szmrecsányi Ödönné Berzeviczy Mária
- ↑ Egriek, ezzel érvelt a Fidesz, amikor megszavazta az Érsekkert átnevezését. Egri Ügyek. (Hozzáférés: 2019. január 31.)
További információk
[szerkesztés]- Archbishop Lajos Szmrecsányi, Catholic-Hierarchy (angol)
- Emlékkötet Pyrker János László és Szmrecsányi Lajos érsekek tiszteletére. Az Egri Érseki Látogatóközpontban 2017. október 17-én "Emlékkonferencia Pyrker János László egri érsek beiktatásának 190. évfordulójára. Emlékkonferencia és a Szmrecsányi Lajos egri érsek halálának 75. évfordulójára 2018. május 3-án megtartott konferenciák válogatott tanulmányai; szerk. Horváth István; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2020 (Egri érseki gyűjtemények kiadványai)
