Ugrás a tartalomhoz

Szivárgóbél-szindróma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szivárgóbél-szindróma orvosszakmai körökben nem tartozik az elismert szindrómák közé, mint önálló egészségügyi állapot.[1]

Létezésére vonatkozó állítások többnyire táplálkozási szakemberektől és az alternatív gyógyászat gyakorlóitól származnak.[1][2][3] A szivárgóbél-szindróma elméletének támogatói szerint a „szivárgó bél” krónikus gyulladást okoz az egész szervezetben, ami számos betegséget eredményez, beleértve a krónikus fáradtság szindrómát, a reumatoid artritiszt, a lupust, a migrént, a szklerózis multiplexet és az autizmust.[1][2][3] Azonban még napjainkban is kevés bizonyíték áll rendelkezésre ezen hipotézis alátámasztására, 2022-ig sem jelent meg olyan tudományos tanulmány, ami a szivárgóbél-szindróma létezése mellett szólna.[1][4]

Fontos kiemelni, hogy a fokozott béláteresztő-képesség (increased intestinal permeability) és a szivárgóbél-szindróma (leaky gut) elmélete nem keverendő össze.[1][5] Az emésztőrendszerben zajlik az ételek lebontása és a tápanyagok felszívódása, így az emésztőrendszer fontos szerepet játszik a szervezetet érő káros anyagok elleni védekezésben.[6] Egyfelől a beleknek kellőképpen átjárhatónak kell lenniük ahhoz, hogy a tápanyagok és folyadékok felszívódhassanak rajtuk keresztül, ugyanakkor védelmi mechanizmusra is szükségük van, mely visszatartja a káros anyagokat, a kórokozókat.[7]

Stephen Barrett amerikai pszichiáter szerint a „szivárgóbél-szindróma” csak egy a trendi diagnózisok közül, amelynek hívei az állítólagos állapotot arra használják, hogy számos alternatív gyógymódot eladjanak a gyanútlan embereknek, mint például egyedi diéták, gyógynövénykészítmények és étrendkiegészítők.[3] 2009-ben megjelent könyvében Seth Kalichman amerikai pszichológus azt írta, hogy egyes „áltudósok” szerint a fehérjék „szivárgó” bélrendszerben való áthaladása az autizmus oka.[8] Az állítások bizonyítékai, miszerint a szivárgó bélrendszer autizmust okoz, gyengék és ellentmondásosak.[9]

Az elmélet szószólói a „szivárgóbél-szindróma” különböző kezeléseit hirdetik, mint például táplálékkiegészítők, probiotikumok, gyógynövényes gyógymódok, gluténmentes ételek és alacsony cukortartalmú vagy gombaellenes étrendek, valamint alacsony FODMAP tartalmú étrendek, de kevés bizonyíték van arra, hogy a kínált kezelések előnyösek.[1] Egyik említett kezelést sem tesztelték megfelelően annak megállapítására, hogy biztonságosak és hatékonyak-e erre a célra.[2] Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézete (NICE) nem ajánlja semmilyen speciális diéta alkalmazását az autizmus vagy a szivárgóbél-szindróma fő tüneteinek kezelésére.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g Leaky gut syndrome. NHS Choices, 2015. február 26. [2018. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
  2. ↑ a b c Odenwald, Matthew A.; Turner, Jerrold R. (2013). „Intestinal Permeability Defects: Is It Time to Treat?”. Clinical Gastroenterology and Hepatology 11 (9), 1075–83. o. DOI:10.1016/j.cgh.2013.07.001. PMID 23851019. PMC 3758766. 
  3. ↑ a b c Barrett, Stephen: Be Wary of "Fad" Diagnoses. Quackwatch, 2018. október 6. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
  4. ↑ Quigley EM (2016). „Leaky gut - concept or clinical entity?”. Curr Opin Gastroenterol 32 (2), 74–9. o. DOI:10.1097/MOG.0000000000000243. PMID 26760399. 
  5. ↑ Bischoff SC, Barbara G, Buurman W, Ockhuizen T, Schulzke JD, Serino M et al. (2014). „Intestinal permeability--a new target for disease prevention and therapy”. BMC Gastroenterol 14, 189. o. DOI:10.1186/s12876-014-0189-7. PMID 25407511. PMC 4253991. 
  6. ↑ Dr. Mikle Róbert: Az „áteresztő bél szindróma” egy létező betegség? Egy elfogulatlan áttekintés. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
  7. ↑ M. Campieri, C. Fiocchi. Inflammatory Bowel Disease: A Clinical Case Approach to Pathophysiology, Diagnosis, and Treatment. Springer, 7. o. (2002. március 31.). ISBN 978-0-7923-8772-5 
  8. ↑ Kalichman, Seth C.. Denying AIDS: Conspiracy Theories, Pseudoscience, and Human Tragedy. Springer, 167. o. (2009). ISBN 9780387794761 
  9. ↑ Rao M, Gershon MD (2016). „The bowel and beyond: the enteric nervous system in neurological disorders”. Nat Rev Gastroenterol Hepatol 13 (9), 517–28. o. DOI:10.1038/nrgastro.2016.107. PMID 27435372. PMC 5005185. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leaky gut syndrome című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szivárgóbél-szindróma&oldid=27017845”