Ugrás a tartalomhoz

Szilágyi László (horogszegi)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szilágyi László (egyértelműsítő lap).
Szilágyi László
Született14. század
nem ismert
Elhunyt1429. augusztus 27. után
nem ismert
Állampolgárságamagyar
HázastársaBalyeni Katalin
GyermekeiSzilágyi Mihály
Szilágyi Ozsvát
ifj.Szilágyi László
Szilágyi Erzsébet
Szilágyi Zsófia
Szilágyi Orsolya
Szüleibernolchi Szilágyi Miklós
anyja: ismeretlen (N.N)
Foglalkozása
Tisztségeispán (1405–1428, Bács vármegye)
Sablon • Wikidata • Segítség

Horogszegi Szilágyi László (14. század második fele – 1429. augusztus 27. után[1]) magyar nemes, szreberniki várnagy, bácsi főispán, Zsigmond magyar király hűbérese. bernolchi Szilágyi Miklós fia, valamint Szilágyi Gergely szarvaskői várnagy és baxai-vérvölgyi id. Szilágyi Mihály testvére. Lánya Szilágyi Erzsébet, Hunyadi László és Hunyadi Mátyás édesanyja.

Élete

[szerkesztés]

Bernolchi Szilágyi László 1370 táján születhetett Loránd fia: Szilágyi Miklós fiaként,[2] a Szilágy-patak mentén, Alsóbaksán és Nagydobán nemesi birtokrészben. Jogi tanulmányokat végzett és magiszteri címet szerzett (Fraknói Vilmos szerint valószínűleg az I. Lajos magyar király által alapított pécsi középkori egyetemen). Szolgálatot vállalt Maróti Jánosnál, aki 1397 óta a macsói bán címet viselte. 1402-ben László sereget vezetett Szlavóniába, amikor Nápolyi László betört Magyarországra, és Zsigmond királyt meg akarta fosztani a trónjától. Szilágyi a király mellett volt a hadjáratban és a győzedelmekben, amiért az kitüntette és Czobor János bodrogmegyei birtokait: Halmos, Jánosi és Szentmihályi helységeket neki adományozta.[3]

1405. május első napján Szilágyi László már Bács megye főispánja, amikor korábbi birtokszerzése kapcsán osztályos atyafiaivá fogadja rokonait[4] majd Boszniába indult Maróti János seregeivel, Zsigmond király parancsára, a nápolyi párttal szövetkezett Tvrtko bosnyák király ellen. Megvívjak Branics várát és ostrom alá vették az ezüst banyákat őrző Szrebernik várát de miután elfoglalták, a bosnyákok visszavágásától tartva, Maróti az erődítmény várnagyaivá nevezte Szilágyi Lászlót és rokonát Garazda Miklóst. A helyzet 1407 nyaráig tartott, amikor Zsigmond személyesen vezetett sereget Boszniába.

Itt szerzett érdemeikért, 1407.12.09-én Zsigmond király, az erdélyi Szent-Imre és Balázsfalva helységeket adományozta nekik[5] Ezen adományt követően 1408.12.21-én Zsigmond a Szilágyi család Nógrád és Heves megyei birtokaiért cserébe, a Hollósvár szomszédságában fekvő temesmegyei Horogszeget adományozza nekik.[6] Garazda Miklós és Szilágyi László ettől kezdve használták a horogszegi előnevet. 1408-ban a bosnyák hadjárat befejeztével Szilágyi visszatért Bács megyébe főispáni székhelyére. 1409.02.24.-én Zsigmond király címeres levelet adományoz Szilágyi László és Garázda Miklós számára.[7] 1410 májusától szeptemberig az oklevelekben először említett nejének Balyeni Mihály fia István lányának Katalinnak, a birtokai védelmében perrel támadja meg a Katalint kisemmizni szándékozó rokonát Kerezthwr-i Gergely fia János fia Lászlót sikerrel.[8] 1411.12.15-én László és családjának kezére jutott Halmos, Jánosi és Szentmihályi helységek 2/3 -át a király új adományként tovább adja Bya -i Pethew fia: István fiának: Berthok-nak.[9] Kicsit később egy tisztázatlan viszálykodásról is vallanak az oklevelek, ahol László mint Losonch-i László bán fia: Dénes familiárisaként van megnevezve.[10] 1424.10.27-én Szilágyi László és Keresztúri István kiegyeznek Tapson-i Miklóssal a Bodogazonteleke, Zenthmihal és Daal (Bács m.) birtokaikban okozott károk pénzbeli megtérítésében.[11] Egy 1429.08.27-én kelt és talán utolsó oklevél Szilágyi Lászlót még életben találja, amikor határvitába keveredik a Hollos-i és Kunszőllős-i kunokkal, a Horogszeg és mindkét Posáros, illetve a kunok birtokai között húzódó határ ügyében.[12] Annyi bizonyos, hogy 1438-ban már néhaiként emliti egy még forditást nem látott oklevél, melyben gyermekei szerepelnek név szerint ifj. László, Mihály, Ozsvát, Erzsébet már Hunyadi Jánosné, valamint Zsófia és Orsolya, mint hajadon lányai.[13] Életének utolsó évtizedéről, haláláról nincsenek forrásadatok, melyek ránk maradhattak volna, talán csak egy kis töredék, amit Orbán Balázs jegyzet fel és ennek ellenőrzése mind a mai napig várat magára, de ahogy a Székelyföld leírója is érdemesnek tartotta, mint megmentendőt, igy mi is tovább adhatjuk: "...Meglehet azonban, hogy az a templom sekrestyéjében, vagy a torony alsó osztályában van több más síremlékekkel elrejtve, mert miként egy 90 éves öreg polgár* beszéli, ezen helyeken sok régi sírkő van, melyeknek bejárata 1793-ban kormányszéki rendeletből befalaztatott, s azóta kibontva nem volt. ...Ugyanezen öreg beszéli, ...hogy még akkor (1793-ban) megvolt a (Marosvásárhelyi) templomban Szilágyi Mihálynak (lásd: Lászlónak) egy díszes emlék zászloja. Ez a Szilágyi Mihály pedig a miként ő nagyatyjától hallotta a nagy Szilágyi Mihálynak, Mátyás király nagybátyjának apja volt (tudjuk, hogy a kormányzó Mihály apjaként csak Lászlóra gondolhatunk), ki sokáig lakott Vásárhelyt. Ő ültette volna a kishegyi szőlőt is, melyet még a múlt század végén is Szilágyi-szőlőnek neveztek nem csak, hanem hogy ez a Szilágyi Mihály (lásd: László) Vásárhelytt halt volna is el, s oda a templomba – hol emlékzászlója csüngött – lenne eltemetve. Mindezek az én kedves öregem által elbeszélt dolgok, melyeknek történeti biztosságot nem tulajdoníthatok ugyan, de a melyeket mint kiveszendőbe indult hagyományokat s mint azon befalazott helyeken rejtőzhető emlékekhez utat nyitható intést ide feljegyezve, megmentendőnek hittem."[14]

Házassága és leszármazottai

[szerkesztés]

Házasságának pontos dátuma nem ismert, de valahol az 1390 és az első 1410-es okleveles említés közé tehető, amikor feleségül vette Bellyen Balyeni Mihály fia István leányát Balyeni Katalint, aki korán árva lett és akinek nem voltak fiútestvérei. Szilágyi László 1410-ben próbálta a 9 családi birtokát visszaszerezni, amiket Katalin egyik rokona, Keresztúri László ragadott magához. Ezért 1410 tavaszán letiltó rendeletet eszközölt ki és Simon bácsi kanonokot küldte Keresztúrihoz, aki erőszakosan reagált, széttépte a dokumentumot és kivont karddal támadt rá a papra. Szilágyi vádat emelt Keresztúri ellen Rozgonyi Simon országbíró előtt és a végén a birtokok harmad része a nejének jutott. Ezen birtokügyön kívül semmi mást nem tudunk házastársáról.

Szilágyi László és Balyeni Katalin házasságából hat ismerhető gyermek származott, három fiú és három leány:

  • Horogszegi Szilágyi Mihály, a magyar királyság kormányzója
  • Horogszegi ifj. Szilágyi László
  • Horogszegi Szilágyi Ozsvát, temesi alispán
  • Horogszegi Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János erdélyi kun származású Vajk kenéz fiának felesége, I. Mátyás magyar király édesanyja
  • Horogszegi Szilágyi Zsófia, vingárti Geréb Jánosné
  • Horogszegi Szilágyi Orsolya, Rozgonyi Jánosné, majd Désházy Kelemenné

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • Fraknói Vilmos: Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja (Budapest, 1913)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ DL 12114 Az utolsó oklevél, amely még élőként említi meg
  2. ↑ A Szilágyi család bernolchi előnevének megértéséhez az alábbi oklevél nyújt segitséget. 1552. március 26. (sab. a. Letare) F15; Regeszta: Naghdoba-i néhai Myke István fiai: György és Forys, Seredeth, Felkechel, Fermenes, Zenthkyral, Deeshaza, Werwewlge, Naghdoba, Mocholya (Közép-Szolnok vm), Bylgezd (Crazna vm) birtokbeli részüket, Chetechere nevü makkos erdejüket, Baxabernolth és Keleczel prédiumbeli részüket (Közép-Szolnok vm) és néhai Zylagy Márton nagyapja: néhai Chethe Benedek minden más birtokjogát 100 magyar arany Ft-ért örök áron eladják Naghdoba-i néhai Nagh Fábián gyermekeinek: Jánosnak, Istvánnak, Miklósnak, Péternek, Pálnak és Priszkának. F 15: 3, fol. 143r+v, nr. 1. megj: Baxabernolth lévén a mai Magyarbaksa (Alsóbaksa) és a vele egyesült egykori Bernát település névalakja. A bernolchi előnevet először okleveles formában mégis László apja, Miklós viseli az alábbi oklevél szerint: DL-DF 9151; Keltezés 1406. január 3. Kiadó ZSIGMOND KIRÁLY; Régi jelzet Q 311 / 1515 16; DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311); Fennmaradási forma Átírás 1406 Buda. Zsigm. a bácsi káptalanhoz. Iktassa be a Bernoltiakat és Szentkirályi Gergelyt a bodrogmegyei Szentmihály, Jánosi és Halmos birtokokba. Bács-Bodrogm. Évkönyv 1897. 167., reg. (A 4404. sz. okl.-ből.) Részlet a latin szövegből: "Nobis Gregorius filius Nicolai de Bernolch sua (1406) ac Gregorii, Michaelis, Alberti, Dominici et Sebastiani, filiorum dicti Nicolai de eadem Bernolch, et Gregorii filii Ladislai de Zenthkyrall in personis…" megj: A bejegyzés érdekessége, hogy már "Nobis" azaz nemesként említi meg a családot.
  3. ↑ DL 8904 _ 1403.10.26. (Albe, f. VI. a. omn. sanct.) Zs. a hűségén megmaradt és kegyelmébe visszafogadott prelátusok és bárók tanácsából Chobor (dictus) Jánost, mivel azután is, hogy a felkelőknek megkegyelmezett azzal a feltétellel, hogy rablásaikat abbahagyva megjelennek előtte pro corroboranda gratia, tovább folytatta pusztításait, mint sacre corone proditort hűtlennek nyilvánítja és megfosztva őt bodrogmegyei birtokaitól, ezeket Maroth-i János macsói bán kérésére és szolgálataiért familiárisának, Zilagh-i Lászlónak új adományul adja jutalmul a mostani zavargások idején a bán oldalán harcolva többszöri sebesülése és számtalan familiárisának eleste árán teljesített szolgálataiért. Érdemeit Maroth-i a minap szerezte, amidőn egyes összeesküvők felhasználva, hogy pro sacri Romani imperii et nostri patronatus honore prosequendo Csehországban tartózkodik s megfeledkezve jótéteményeiről, amelyekkel elhalmozta őket, hogy megfosszák koronájától, amellyel országai, t. i. Magyarország, Dalmácia, Horvátország felett csaknem 16 év óta more regio uralkodik, László szicíliai királyt, Károly király fiát uruknak megválasztották, sőt ad Iadram civitatem nostram regálém hozva cum quodam serto fictitio megkoronázták, Dalmáciát és Horvátországot pedig cum castris, districtibus et tenutis kezére adták, ahonnan azután tömérdek fosztogatást, gyújtogatást, csonkítást, gyilkosságot követve el jóvátehetetlen károkat okoztak, Maroth-i ellenben mint azon báróinak egyike, akik vele parati erant et sunt in carcerem ire et in mortem, szembeszállott non expavens plagas vulnerum nec proximorum et familiarium suorum interitus a László király zászlói alatt tömörült felkelőkkel és több ütközetben leverve azokat visszasegítette őt a trónra. Az oklevél jobb felső szegélyénél : Relatio Iacobi Lachk vayuode Transsiluanensis. Hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes titkos pecséttel.
  4. ↑ DL 9034 1405.05.01. (in Phil.et lac.) A bácsi káptalan előtt Zylagh-i László mester, Bács megye ispánja osztályos atyafiaivá fogadja testvéreit, Loránd fia Miklós fiait: Gergelyt, Mihályt, Albertet, Domokost, Sebestyént és unokatestvérét: László fia Gergelyt, Chobor (dictus) Jánosnak a bodrogmegyei Choburzenthmihali, Janussy és Halmos birtokokban levő részeibe, amelyeket ő a királytól szolgálataiért jutalmul kapott. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 9034. Bács - Bodrog m. Évkönyv 1894. 142. és 143.,1897.167. regeszták.(462. oldal) Ez az oklevél említi Lászlót magiszterként és mivel a külföldön tanult diákok névsorából nem ismerjük ez arra enged következtetni, hogy Nagy Lajos által alapított pécsi egyetemre járt ahol jogtudományi tanulmányokat végzet, mégis magas képzettsége ellenére szíve az ősi hajlamokra hallgatva, Maróti mellett a katonáskodást választotta.
  5. ↑ DL-DF 233101 Keltezés 1407-12-09 Kiadó ZSIGMOND KIRÁLY; Régi jelzet U 434 / 13 2; DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Horvátország • Hrvatski Državni Arhiv • Obitelj Draskovic: Archivum maius (U 434); Fennmaradási forma Eredeti; 1407.12.09. Kapronca. Zs. Keresztúri Garázda Miklósnak és Szilágyi Lászlónak adja szolgálataikért a dobokamegyei Balázsfalva és a fehérmegyei Szentimre birtokokat. Katona XI. 735. — Fejér X/4. 609. (Kamarai lt.) "Idem Sigismundus aduenis Nicolao et Ladislao, seruitiorum ad castrum Strebnik in Bosnia praestitoruni merito possessiones Balasfalua et Szentlmre in Transyluania donat. ...praelibatis Nicolao Garazda, et dicto Ladislao de Szilagh, item Stephano Patri ac Emerico, Ladislao, Joanni, Paulo Fratribus antefati Nicolai, nec non patri(Sz.Miklós), ac vtriusque Gregorio, Michael, et Dominico, fratribus praefati Ladislai, quasdam possessiones nostras Balasfalua in Doboka, nec non Zenthimrech vocatas in Albensi, partiui nostrarum Transiluanarum Comitatibus...,
  6. ↑ DL 9472 1408.12.29. Buda. Zs. Keresztúri Garázda Miklósnak és Szilágyi Lászlónak, a boszniai Zrebernek várnagyainak adja szolgálataikért és nógrád-, hevesmegyei birtokaikért cserébe a temesmegyei Horogszeg birtokot több faluval együtt. Fejér X/4. 654. (Dl. 9472.) ...Item annotato Nicolao patri dicti Ladislai de Zylagh, necnon Gregorio, Michaeli, Alberto, Dominico et Sebastiano similiter carnalibus, ac Gregorio filio Ladislai patrueli fratribus eiusdem Ladislai...
  7. ↑ Illésy cédulák Név: Garázda de Csecsyncse Miklós, Dénes, Szilágyi László Kiadó: Zsigmond - 1409.02.24 Megjegyzés: Teleki cs levéltárában, Sorszám: 1g214 Név: Szilágyi László Kiadó: Zsigmond - 1409.03.24 Levéltári jelzet: C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Vas megye - Protocollum investigationis nobilium - 616. , A 23 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Litterae Consilii Regii Locumtenentialis Hungarici - 1757 - N°. 793. Utaló: Garázda de Csecsincse, Sorszám: Sz652
  8. ↑ DL 9661 1410.09.07. (Bude, XXXVIII.die oct. Jacobi) Rozgon-i Miklós fia Simon országbíró ítélet levele. Zylagh-i László feleségének, Bellyen Balyeni Mihály fia István leánya Katalinnak nevében panaszt emelt a király előtt, hogy amidőn megbízásából familiáris et procuratora a bácsi káptalan előtt, Kerezthwr-i Gergely fia János fia Lászlót és anyját eltiltotta Kerezthwr, Bellyefalua, Erdeumeg, Kerek, Dal, Churugh, Wereufen, Bodogazontheleke, Kamarás birtokokban lévő jogainak használatától. Kerezthwr-i azzal az ürüggyel, hogy másodpéldányt kér a birtokjogokról szóló oklevélről, azt kiragadta Agria-i István kanonok kezéből, fogaival széttépte, a pecsétet pedig a papirossal együtt lenyelte. Mivel a király őt bízta meg az ügy elintézésével, a felperes előtte mutatta be a bácsi káptalan 1410.05.30. oklevelét (7639. sz.), amivel szemben az alperes ártatlanságát hangoztatta. Ítéletében nobilium regni quesito et assumpto consilio prematuro az alperest hatalmaskodás bűnében elmarasztalta, fej és jószágvesztés büntetésével sújtotta, javait kétharmad részben a maga, egyharmad részben a felperes javára foglalva le, amidőn azonban a felperes birtokainak visszaadására kötelezte, majd megbilincselve Zylaghinak, mint a felperes megbízottjának át akarta adni büntetés végett, igen sok közbenjáró kérésére megengedte, hogy a felek egyezséget kössenek. Ennek értelmében az alperes fia István és anyja nevében is fejváltságúl és elégtételadás képpen, továbbá, mivel a felperes in infrascriptis possessionibus et portionibus possessionariis sexum femineum concernentibus portiones haberet et habere deberet, Kerezthur harmadát, simulcum tertia parte fori in eadem celebrari consuetis a harmadhoz tartozó haszonvételekkel Welefalua felét, intra metas eiusdem possessionis, Kerezthur adiacentis prout eandem ab ipsa possessione Kerezthur quedam vallis, que de lacu Mozthonya nominato egrediendo versus villám Dersfalua nominatam tenderét, separaret, ugyanezen két birtok erdöjének harmadát, Erdeumeg birtok felét, erdöjét pedig egészen, továbbá a felperessel közös Kerek-i, Daal (Dal)-i, Chorogh (Chereg, Chewreg,Cherwgh, Chereugh)-i, Wereufen-i birtok részeinek felét, végül Bodogazontheleke és a jelenleg idegen kézen levő Kamarás birtok felét  át engedte a felperesnek. Mivel utasítására a bácsi káptalan, mint 1410. júl. 22. okleveléből (7781. sz.) kitűnt, az iktatást elvégezte, a birtokokat most véglegesen a felperesnek és utódainak ítéli meg. Hártyán, függőpecsét nyomával.  DL. 9661. (412-413 oldal)
  9. ↑ DL 254654 1411.12.15. (Thatha, 9. die 8. diei Andrée) Zsigmond a bácsi káptalanhoz. A Bodrog megyei Choborzenthmihal, Halmus és Janusi birtokok kétharmad részét, amely egykor király kezére háramlott és Zylagh-i László, valamint Gergely, másik Gergely, Albert és más testvérei kezén volt, tartozékaikkal együtt új adomány címén Bya -i Pethew fia: István fiának: Berthok-nak, édestestvéreinek: Balázsnak és Péternek és adoptivus testvérének, Bya-i Pál fiának: Miklósnak, aule nostre iuvenibus adta, részint a Pilis megyei Bya birtokukért és más javaikért amelyeket neki, illetve hívének illustri principi domino dezpoto duci Rascie adtak át. Részint szolgálataik jutalmául, adománylevelében pedig, szavatosságot vállalt az átadott birtokokért. Az adománynak Zenthmihal-i Zobor fia: Miklós fia: János ellentmondott, akit, hogy ennek az ország szokása szerint okát adja, Garai Miklós nádor a bácsi káptalan útján Szt. Mihály nyolcadára megidézte, jelenléte elé a királlyal szemben. Onnan a nádor a pert de speciali nostro litteratorio mandato eidem Nicolao palatino specialiter super premissis iniuncto a jelen nyolcadra halasztotta sine crastinatione személyes jelenléte elé, ahol éppen tartózkodni fog a kitűzött napon. Szt. András nyolcad napján azonban, midőn in civitate nostra Thatha időzött, a felperes nem jelent meg. A vitás birtokokat in his proxime elapsis regni nostri disturbiorum temporibus ellene elkövetett hűtlensége miatt kobozta el Zenthmihal-i tól és adta örökbe Zylag-i Lászlónak és testvéreinek, amikor pedig ex causis et rationibus legitimis kezére háramolván újból eladományozta azokat, minden peres igénylővel szemben szavatosságot vállalt értük. … Bya-inak és testvéreinek ítélte oda. Iktassa be küldötte jelenlétében az utóbbiakat új adomány és csere címén a birtokok kétharmad részébe. Mendzenth-i Imre, Orod-i Péter vagy Zad-i István mesterek egyike, mint homo noster de curia nostra per nos ad id specialiter transmissus oly módon, hogy a birtokok fennmaradó egyharmadától határokkal válassza külön, a felperes és mások ellentmondását nem véve figyelembe. Eljárásáról vízkereszt nyolcadára sine crastinatione személyes jelenlétének tegyen jelentést. A szöveg élén jobb felől és a szöveg alatt: Ex deliberatione baronum facta. Hártyán, pecsételés nélkül. — Pálffy cs. senioratusi lt. Rendezetlen rész f. 27. n. 178c.  (Ma: HHSTA Pálffy 358. —  DF 254654.) — (M.) (351-352 oldal)
  10. ↑ DL 220656 1413 okt.14. (in Zeules, sab. a.  Galli) Rozgon-i Simon országbíró a leleszi konventhez. Vizsgálja ki Cheke-i András, György és Miklós panaszát, amely szerint Losonch-i László bán fia: Dénes (magn.) okt. 8- án familiárisaival fegyveresen a panaszosok Zernyek birtokára tört. András nevü familiárisukat egy házba zárta, majd hostia ipsius domus in ipsum confringendo, ha el nem menekül, megölte volna; egy tehenet in eadem curia súlyosan megsebesített, a következő szerdán. (okt.11.) pedig familiárisaival fegyveresen Cheke birtokra tört és (Szalacs-i) Zalanch-i Lászlóval és Jánossal, Zylagh-i Lászlóval és más cinkosaival együtt megölte a panaszosok testvérét: Györgyöt (nob.), a kit a lengyel király in quibusdam legationibus ipsius domini regis Polonye Zs. - hoz küldött. Az eljárásról a királynak tegyen jelentést. Papíron, zárlatán pecséttel. Leleszi konv. orsz. It., Acta a. 1413-55.  (DF 220656.) - Hátlapján a konv. feljegyzése 1413. okt. 17-i jelentéséhez.(282.oldal)
  11. ↑ DL-DF 87979 Keltezés 1424-10-27 Kiadó OZORAI PIPO TEMESI ISPÁN és CSANÁDI ISPÁN Régi jelzet Q 67 / 45 B 27; DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Esterházy család hercegi ága, Repositorium (Q 67); Fennmaradási forma Eredeti; Pecsét Alul Regeszta in descensu nostro campestri ante Castrum Zereny, in vigilia F. Bt. Simonis et Judae Ap. Ozorai Pipo temesi gróf előtt Tapson-i Antimus fia: Miklós kijelentette, hogy mivel az ő népei Szilágy-i László és Kereszturi István Bodogazonteleke, Zenthmihal és Daal (Bács m.) birtokain sok kárt okoztak, de fogott bírák közbenjárására megegyeztek, úgy hogy a csanádi káptalanban 310 forintot fizetnek le készpénzben. Ha ezt nem tennék, Veresmarth-i és nagfalu-i házát lefoglaltathassák a csanádi alispánnal. Papír, szöveg alatt p.– Regeszta forrása: OL regeszta (HA)
  12. ↑ DL 12114 1429.08.27 Szentelt Nos Laurencius de Hedrehwar Agazonum Regalium magister, ac Comanorum et Philisteorum Judex, necnon Comes Comitatus de Zolnok, Item Stephanus de Berencli alias dispensator Regie maiestatis nunc vero Judex delegátus, Memorie commendamus per presentes, Quod nobis in festo beati Bartholomei Apostoli in Opido Zenththelth inter Comanos eiusdem sedis Zenththelth pro Judicio faciendo de Regio edicto consedentes, causasque eorundem et aliorum quorumlibet coram nobis vertentes recto Juris tramite discucientes, populi et Jobagiones Regales de Hollos et de Kunzeules nostram venientes in presenciam, presente Ladislao dicto Zylaghy de Horogzeg contra eundem proposuerunt eomodo, Quoinodo Ipse terras ipsorum vsuales, Ipsis alias per Petrum filium Nicolai vicecomitem ipsorum, nomine et in persona Comitis Piponis de Ozora protunc Comitis eorundem frui commissas, pro se occupasset et ad dictam possessionem Horogzeg ac vtrasque Posoros annexisset, petentes nos vt easden terras occupatas reuideremus et easdem eisdem rectificaremus, vnde nos ad facies dictarum terrarum, vn(acum) vtrisque partibus, ac Thoma dicto Kaytor de Rabé, Mychaele filio Sebastiani, altero Mychaele filio Blasij, et Emerico de dicta Rabe, Item Thoma de Chombor, Benedicto...
  13. ↑ DL-DF 233529 Keltezés 1438-04-26 Kiadó BÁCSI KÁPTALAN; Régi jelzet U 434 / 71 11 DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Horvátország • Hrvatski Državni Arhiv • Obitelj Draskovic: Archivum maius (U 434); Fennmaradási forma Eredeti Pecsét Hátlapon
  14. ↑ Orbán Balázs: Székelyföld leírása
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilágyi_László_(horogszegi)&oldid=27020302”