Ugrás a tartalomhoz

Szijj Ferenc (polgármester)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szijj Ferenc
Született1878. május 14.
Komárom
Elhunyt1957. március 3. (78 évesen)
Kaposvár
Foglalkozásazenész
Tisztsége
  • tanácsos
  • polgármester
SablonWikidataSegítség
Sírhelye Komáromban

Szijj Ferenc (Komárom, 1878. május 14.[1] - Kaposvár, 1957. március 3.[2]) Komárom polgármestere, a Jókai Egyesület elnöke,[3] tanácsos, zenész.

Élete

[szerkesztés]

Szülei Szíjj János (1850-1913) városi elemi iskolaigazgató[4] és Balogh Terézia, testvérei Mária, Margit és János voltak.

1907-től városi aljegyző,[5] 1911-ben tiszteletbeli főjegyző volt. 1912-ben a komáromi Jókai Egyesület titkárává választották.[6] 1914-től Komárom város tanácsnoka. A csehszlovák államfordulat idején lett polgármester, de azt követően Komáromot községgé degradálták, őt pedig nyugdíjazták. A csehek túszszedésekor, a 10 túsz elbocsátásáért cserébe többekkel önként ajánlkozott.[7] Jókai komáromi szobrának felállításáért is sokat tett.[8]

A komáromi bencés gimnázium Ifjúsági Segitőegyesületének, illetve a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületnek elnöke volt. A Jókai Egyesület 60. születésnapja előtt elhatározta, hogy arcképét megfestetik,[9] amivel Komáromi Kacz Endrét bízták meg.[10] Az egyesületet 1922-től betiltásáig ő vezette. A komáromi református egyházmegye világi tanácsbírója volt.[11] 1910-ben főjegyzőként képviselte Komáromot Beniczky Lajos főispán temetésén.[12]

Feleségé gyerkényi Pyber Margit[13] volt, akit 1911-ben Komáromban vett feleségül.[14] Lánya Margit Daisy ifj. Halmi Nándorné volt.[15] Sógora Pyber Béla alezredes volt.

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1939-től Magyar királyi kormányfőtanácsos[16]

Művei

[szerkesztés]
  • 1925 Időjóslás hajdanában. In: Alapy GyulaFülöp Zsigmond (szerk.): Jókai emlékkönyv. Jókai Mór születésének százados évfordulója alkalmából. Komárom, 147-149.
  • 1936 Az ötödik gyermek. Magyar Írás 5/5, 43-51.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. opac-nevter.pim.hu
  2. Sz. Ferenc gyászjelentése
  3. PMH 15/99, 7 (1936. április 29.)
  4. Sz. János gyászjelentése
  5. Városok Lapja 2/7, 13 (1907. április 1.)
  6. Mihalik József 1912 (szerk.): Muzeumi és Könyvtári Értesítő 6/4, 305.
  7. Beszélgetés a 60 éves dr. Szijj Ferenccel Komárom közelmúlt történelméről s a város kulturális szerepéről. PMH 17/118, 6 (1938. május 22.)
  8. PMH 17/65, 8 (1938. március 19.)
  9. PMH 17/117, 6 (1938. május 21.)
  10. Díszközgyűlés keretében leplezte le a Jókai Egyesület elnökének arcképét. Felvidéki Magyar Hírlap 2/130, 7 (1939. június 10.); 2/127, 9 (június 6.)
  11. A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve 1923. szeptember 20., p. 6.
  12. Az Ujság 8/142, 9 (1910. június 16.)
  13. Erdőzsongás címen ifjúsági színdarabot is írt (PMH 17/121, 10 (1938. május 26.))
  14. Budapesti Hírlap 31/1, 12 (1911. január 1.) 31/175, 10 (1911. július 26.); Családtagjait lásd még: Prágai Magyar Hírlap VIII/76, 7 (1929. április 3.)
  15. 1943-ban házasodtak össze (Uj Magyarság X/11, 7 (1943. január 15.))
  16. 1944 Magyarország tiszti cím- és névtára 51, 764.

További információk

[szerkesztés]
  • Sziklay János 1941: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület.
  • Palatinus József 1939: A szabadkőművesség bűnei. Budapest, Budai-Bernwaliner József ny.