Ugrás a tartalomhoz

Mihalik József (művészettörténész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihalik József
Született1860. október 25.
Hernádszurdok
Elhunyt1925. március 2. (64 évesen)
Budafok
Állampolgárságamagyar
GyermekeiMihalik Sándor
Foglalkozásaművészettörténész, pedagógus, muzeológus
SírhelyeFarkasréti temető (15-1-114)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihalik József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hernádszurdoki Mihalik József (Hernádszurdok, 1860. október 25.Budafok, 1925. március 2.) művészettörténész, állami felső kereskedelmi iskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1906). Mihalik Sándor helytörténész bátyja, Mihalik Sándor művészettörténész édesapja.

Élete

[szerkesztés]

Mihalik Adolf (†1903)[1] vasúti tisztviselő, kassai háztulajdonos, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédje és Zányi Mária fia. Középiskolába a kassai állami főreáliskolába és a budapesti pedagógiumba járt, 1881-ben szerzett oklevelet a mennyiség- és természettudományi szakcsoport tárgyaiból. 1881-ben a liptószentmiklósi állami polgári iskolához nevezték ki tanárnak. 1890-ben áthelyezték Nagyszőlősre, az állami polgári iskolához. Az 1890-91-es tanévben az a polgári iskola I. osztályában az ifjú Bartók Béla osztályfőnöke volt, végül 1892-ben saját kérelmére került Kassára. 1883-tól 1890-ig ügyvivő titkára volt a Magyarországi Kárpát-egyesületnek, eltávozása után örökös tiszteleti tagnak választották.

1896-ban a kereskedelemügyi miniszter meghívta az ezredéves országos kiállítás történelmi főcsoportjához, itt négy hónapig tevékenykedett a műkincsek rendezésénél és a szakmunkák végzésénél. Még ugyanebben az évben megválasztották a kassai Felső-magyarországi Múzeum őrének, 1897-ben pedig az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgató választmányi tagja lett. 1900-ban tanulmányutat tett Svájcban, Dél-Németországban, majd ellátogatott a párizsi világkiállításra. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901-ben a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács állandó tagjává nevezte ki. Szerkesztője és kiadója volt a Tátravidéki Híradónak 1884. szeptember 27-étől 1885-ig Liptószentmiklóson,[2] majd a Kassai Múzeum Évkönyvét szerkesztette. 1903-tól a kassai múzeum miniszteri biztosa volt.

1907-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének előadója, később országos főfelügyelője lett. A rendszer bukása után elbocsátották a Tanácsköztársaság alatti állásvállalása miatt. 1907 és 1918 között a Múzeumi és Könyvtári Értesítőt szerkesztette. Több történeti vonatkozású tanulmányt készített.

1914. január 24-én nemesi rangra emelték.[3]

Művei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vasárnapi Újság 1903/20
  2. Liptó-Szent-Miklós [Tiltott forrás?]
  3. Kempelen Béla: Magyar nemes családok