Ugrás a tartalomhoz

Szigeti András (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szigeti András (színész) szócikkből átirányítva)
Szigeti András
1971-ben
1971-ben
SzületettSchwetz András
1940. augusztus 31.[1]
Liège
Elhunyt1998. március 28. (57 évesen)[1]
Nyíregyháza[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiSchwetz András
Kovács Ilona
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1964)
KitüntetéseiJászai Mari-díj (1985)
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeÉszaki temető, Nyíregyháza
Színészi pályafutása
Aktív évek1964 – 1998
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
1985
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szigeti András (egyértelműsítő lap).

Szigeti András, sz. Schwetz (Liège, 1940. augusztus 31. – Nyíregyháza, 1998. március 28.) magyar színész, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Örökös Tagja.

Életútja

[szerkesztés]

1940. augusztus 31-én született Liège-ben Schwetz András és Kovács Ilona fiaként. Nővére Schwetz Éva volt.[2] 1964-ben végzett a főiskolán. Az első szerződése Kecskemétre szólította. Három év után Békéscsaba következett. 1968-ban a Nemzeti Színház társulatához tartozott, egy-egy évig vendégként fellépett a Thália Színházban és Kaposváron is. Egy évtizedig fővárosi színész volt a Mikroszkóp Színpad majd a Radnóti Miklós Színház tagjaként. 1981-ben – Bozóky István invitálására – a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja lesz. A nyíregyháziak először 1981. december 5-én láthatták a névadó Úri muri című darabjában. Partnerei voltak többek között: Bárány Frigyes, Gerbár Tibor, Holl István és Barbinek Péter. A színházat, vezető színészként közel két évtizedig szolgálta.

Köves József így vallott róla: „És játszott benne Schwetz (később Szigeti) András – névváltozását én jelentettem be a Magyar Ifjúságban. Ő gyerekkori haver volt, a Rottenbiller utca 5.-ben lakott, pár ház meg egy úttest választott el bennünket. Akkor még nagyon raccsolt, talán jobban, mint Farkasházy. De már ott is karizmatikus tehetségnek éreztük, közben halk szavú, csendes fiú volt. Szegénynek tragikus sors adatott, Nyíregyházán játszott (állítólag az ivásba menekült, magányos volt), és öngyilkos lett ’98-ban. Egyesek szerint reménykedett abban, hogy Léner Péter magával hozza Pestre a József Attilába – de nyilván nem emiatt vetett véget az életének.”[3]

Léner Péter pedig így jellemezte: „Nyíregyházi éveim alatt nagyon kedveltem Szigeti (Schwetz) Andrást, a különös embert és vallomásos színészt. Ő mindig egyes szám első személyben volt jelen a színpadon. A szerep, a játék volt az ő analízise. A titkait fedte fel nyilvánosan. Lehet ezt még színjátszásnak tekin­teni? Vagy épp ez a színjátszás? Amikor Nyíregyházáról a József Attila Színházba kerültem, nem szerződtettem le. Attól kezdve nem köszönt nekem. Pár év múlva öngyilkos lett, nyilván nem énmiattam. Azért mégis szégyellem magam, és fáj a mai napig.”[4]

Földi maradványait 1998. április 22-én Nyíregyházán helyezték örök nyugalomra. „A Móricz Zsigmond Színház örökös tagjának – Szigeti Andrásnak –, Nyíregyháza „színészkirályának” ím, bekövetkezett az „utolsó fellépése”. Az Északi temető új ravatalozójánál százak és százak vettek utolsó búcsút tőle, az embertől, aki soha senkinek sem tudott és nem is akart hazudni! A művésztől, aki nem ismerte a megalkuvást, és csak a tökéletességre törekvést fogadta el, mint egyetlen alternatívát. Kemény volt, mint a vídia – így védte mindenkor sebezhető és a szeretettől olyannyira nyitott szívét, lelkét. Kevesen tudták megközelíteni, mégis szerették. Deklarált különállása jelzés volt a világ felé: baj van a mai értékrenddel... Szigeti András temetése (lám-lám, az igazi művész még halálában is mire képes) még utoljára megteremtette a csodát! A megye, a város „régi” és „új” vezetői egymás mellett állva hajtottak fejet...”[5]

Szerepek

[szerkesztés]

Színház

[szerkesztés]

Film

[szerkesztés]

Televízió

[szerkesztés]
  • Az utolsó tánctanár (1975)
  • A feladat (1975)
  • Székács a köbön (1978)
  • Vereség (1984)
  • A varázsló álma (1984)
  • Temetés (1998)

Elismerései

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Az utolsó bemutató

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ Szigeti (Schwetz) András (magyar nyelven). Geni. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  3. ↑ Köves József: „Mi húz, mi húz a föld felé? A hülye nagy fejed!” – Kitört a botrány az Egressy Klub előadásán, 2017. október 26. (magyar nyelven). 168 Óra. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  4. ↑ Léner Péter: Volt egyszer egy színház (részlet), 2013. május 23. (magyar nyelven). Olvass bele. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  5. ↑ (1998) „Eltemették a színészkirályt... , 1998. április 23., csütörtök” (magyar nyelven). Új Kelet 5 (95), 1. o. (Hozzáférés: 2018. április 20.) 
  6. ↑ Palotai István: OSTAR ’97 Új Kelet, 4. évfolyam, 132. szám library.hungaricana.hu – 1997. június 9.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szigeti_András_(színművész)&oldid=27068329”