Szervezetalakítás

A szervezetalakítás a szervezetek (többségében vállalatok), a környezetre kihívásokra adott válaszként végbemenő változását menedzselő koncepció. A szervezeti változás végbemehet vezetés és tudatos menedzsment nélkül is, ezt azonban nem soroljuk a szervezetalakítás témakörébe.

Szervezet definíciója

^{ezen szócikk alkalmazásában}

• A szervezet egy olyan meghatározott céllal rendelkező szocio-technikai rendszer, mely egyének, eszközök, valamint azok kapcsolatait foglalja magába.
• A gazdasági szervezet: A vállalat a vállalkozás szervezeti kerete. A vállalat alapvető célja fogyasztói érték teremtése nyereség elérése mellett.
• Minden szervezet szocioökonómiai kontextusban, tehát társadalmi és gazdasági beágyazottságban működik.

A szervezet környezete

A szervezetekre több környezeti tényező is hathat:

• Piaci környezet: a fogyasztói igény-ek változása (pl.: eltérő kiszerelésű, vagy -típusú termékek), illetve a verseny kontextusának módosulása (eddig árverseny volt egy piacon, majd minőségverseny indult) sorolandó ide.
• Tudományos-technikai környezet: új tudományos eredmények gyakorisága, komplexitása, kiszámíthatósága (pl.: egyes vállalatok a filmtekercs fejlesztését végezték, más vállalatok áttértek a digitális kamera kifejlesztésére).
• Szervezetközi kapcsolatrendszer: a vállalatok kapcsolatban állnak a más vállalatokkal (pl.: stratégiai szövetség), illetve civilszervezetekkel, illetve kormányzati, szabályzó szervekkel. E szervezet változása, hatásának megváltozása szervezetalakításra ösztönzi a vállalatot (pl.: egy új környezeti szabvány bevezetésével lehet, hogy teljesen át kell alakítani a termelési rendszert).
• Kulturális környezet: Eltérő közösségek eltérő kultúrával rendelkeznek. Ezek alapján az eltérő kulturális környezetben működő vállalatoknak eltérően kell reagálni a kihívásokra (pl.: más szervezeti felépítés lehet hatékony egy közép-afrikai és egy európai országban).

A környezeti tényezők vizsgálata nagyon fontos a szervezetalakításnál. (Bővebben lásd: Benchmarking)

A változás

A fenti tényezők bármelyike változást válthat ki a szervezetekből. Több olyan menedzsment módszer bevezetése is megköveteli a szervezetalakítást, mely növelhetik a vállalat teljesítményét. Például:

• Rugalmas szervezeti struktúra: a környezetre adott válaszként a vállalatok új szervezeti struktúrában működhetnek, azonban az erre való áttérés jelentős változásokat követel meg a szervezeti kultúrától.
• Kontrolling rendszer: a vállalat irányítási és tervezési feladatainak újjáalakításához, a kontrolling rendszer bevezetéséhez komplett szervezetalakítási stratégia szükséges.
  • Balanced Scorecard
• Folyamatmenedzsment: a vállalat középpontjában nem a termékek vagy funkciók állnak, hanem folyamatok. Ez új szervezeti struktúrát, illetve irányítási rendszert vonhat maga után. Ennek bevezetéséhez nagy szükség van a szervezetalakításra.
  • Folyamatköltség-számítás
  • Logisztika-i folyamatok optimalizálása
  • Belső szolgáltató központ megalkotása
• Vezetői információs rendszer: egy új informatikai rendszer bevezetése új kihívásokat követel meg a szervezettől, mind tudás, mind struktúra területén.

Kotter változásvezetési forgatókönyve

• A változás halaszthatatlanságának érzékeltetése (sürgősség érzés keltése).
• A változtatást irányít csapat létrehozása (teremtsünk erős koalíciót).
• A jövőkép jó kommunikálása.
• Az alkalmazottak felhatalmazása.
• Rövidtávú sikerek.
• Az új megoldások intézményesítése.

Források

• Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés (Akadémia Kiadó, 2006) 1–252. o.
• Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. (Aula kiadó, 2008)
• Spender, J.C. (2007): Networks and Some Limits to Manage Them. In: Gibbert, M. – Durand, T. (2007): Strategic Networks – Learning to Compete. Blackwell Publishing, Oxford, pp. 171-216
• http://www.ifua.hu/?levelid=3&cikkid=136
• http://www.ifua.hu/?levelid=4&cikkid=659#folyamat