Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztővita:Shakes/Archív2008

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Antissimo 16 évvel ezelőtt a(z) Járás vs. község témában

Shakesvita Archív

Fitjar

[szerkesztés]

Szia, szépen sikerült a szócikk, gratulálok. Annyit azért változtattam, hogy kiszedtem az angol, nem működő sablonokat, ezeket nem hagyjuk benne, hizs rondák, mert nem működnek :) A kategóriák sem lesznek automatikusan "magyarosítva", utólag kell őket a megfelelő magyar kategóriába behelyezni. Üdv, jó munkát. – Timish levélboksz 2008. szeptember 25., 13:45 (CEST)Válasz

Először a Kategória:Sablonokban érdemes körülnézni, hátha van már hasonló témájú sablon, hogy elkerüljük a duplikátumok készítését. Ha nincs, akkor a sablont úgy tudod magyarítani, hogy az angol oldalt megynitod szerkesztésre és a tartalmát átmásolod a magyar sablon szerkesztésre megnyitott oldalára, majd átfordítod a kifejezéseket. Mivel nagyon új vagy még a wikiben, javaslom, hogy még ne kezdj bele sablonmagyarításba, amíg nem érted teljesen a wiki jelölőnyelvet, mert vannak paraméterek a sablonokban, amelyek szintén fordítandók. Javaslom, hogy fordulj bizalommal a műszaki kocsmafalhoz, hozzáértő szerkesztők elkészítik neked a sablont, és ha kész, összevetheteted a tartalmát az angollal, hogy lásd mit hogyan változtattak meg. :) Üdv, – Timish levélboksz 2008. szeptember 25., 14:38 (CEST)Válasz

nori

[szerkesztés]

Ilynekor úgy hozod létre a szócikket, hogy Nori (étel) vagy Nori (élelmiszer) vagy nem tudom mi ennek az anyagnak a pontos megnevezése, de azt írod utána zárójelben, majd a Nori lap tetejére beillesztesz egy ilyen sablont: {{egyért2|Nori (alapanyag)}}, ami kiad egy egyértelműsítő szöveget, hogy aki ezt keresi és nem a földtörténeti kort, az is megtalálja. Kérlek legközelebb a lap legaljára írd az üzit, általában úgy s oktuk, mert követhetőbb. :) Üdv, – Timish levélboksz 2008. szeptember 25., 19:14 (CEST)Válasz

Járás vs. község

[szerkesztés]

Szia! A wikipédián megegyezés szerint a norvég kommune közigazgatási egységet községnek fordítjuk. Az erről szóló elég hosszadalmas vitát és szavazást itt találod. Infoboxként ennek megfelelően a Sablon:Skandináv községet tudod használni. Üdv: – Antissimo vita 2008. szeptember 26., 09:55 (CEST)Válasz

Szia! Megpróbálok pontonként válaszolni a vitalapomon megfogalmazott érveidre.
  1. "mintha kicsit gerinctelen módon lett volna vége ennek a szavazásnak. A vita a járás vs. község-ről szólt, de végül, a község és a teljesen jellegtelen, nyelvidegen újszó, az önkormányzat között lehetett választani." – Mielőtt minősítgetsz, megtehetted volna, hogy nem csak a szavazást nézed meg, hanem az előtte lefolytatott vitát is. Akkor rájöhettél volna, hogy a "járás" kifejezést a szavazás kiírásakor már senki nem támogatta a vitában résztvevők közül. Senki nem emelt szót az ellen, hogy a két versenyben maradt változat között íruk ki a szavazást.
  2. "a döntéshozók közül hányan éltek norvégiában és hánynak van közigazgatási jogból ill. nyelvészetből szakirányú diplomája?!" – Nem tudom hányan éltek Norvégiában és kinek miből van diplomája, és nem is érdekel. A vitát érvek döntötték el, és nem tudományos fokozatok.
  3. "utána nézhetne az adott szó etimológiájának, az akadémiai nyelvtanács által jóváhagott ill. a köznyelvi értelmezésének." – Ha birtokodban van az akadémiai nyelvtanács által jóváhagyott jelentése a "járás" és a "község" szónak, az megoszthatod velünk, forrással alátámasztva. A köznyelvi értelmezésnek utánanéztünk. Ez valóban nem erősíti a "község" szó használatát, de nem találtunk olyat, aminek a jelentése jobban megközelítené a kommunéét.
  4. "a jelenlegi, köznyelvi magyar jelentésből indul ki, ami ma egyenlő a faluval ill. közigazgatási szinten a helyi önkormányzattal." – Igen, erről tudomásunk van (lásd az 1. és a 3. megjegyzésemet). Az első valóban a "község" ellen szól, a második viszont mellette (és a "járás" ellen).
  5. "'94 elött az EU belépési tárgyalások során Norvégia Svédországgal ellentétben a "Kommune"-kat NUTS 4-be sorolta, ami a jelenlegi magyar közigazgatási rendszerben valahol a kistérségi társulások szintjén lehet, viszont ezek több önálló települési önkormányzat bizonyos feladatainak társult bonyolítását jelenti, ami a kommune-knél nincsen, mert Norvégiában az egész önkormányzati rendszer más, sokkal alulról szerveződőbb" – Ezzel a mellett érvelsz, hogy ne fordítsuk "kistérség"-nek a kommunét. Ezzel teljesen egyetértek.
  6. "A járás ma Magyarországon nem élő közigazgatási forma, ezért az visszatérhetett az eredeti, háború elötti jelentéséhez, ami hasonlít a kommune-khoz." – Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ismereteim szerint a kommune helyi önkormányzat, a járás pedig túlnyomórészt a vármegye dekoncentrált szervezeteit jelentette. (De Norvégiában élő közigazgatási jogászként lehet hogy ezeket meg tudod cáfolni.)
  7. "Régen a tanyavilág sem a faluhoz tartozott közigazgatásilag hanem a járáshoz. Ebben is hasonlít a kommune-hoz" – Területi kiterjedésében valóban hasonlít - gyakorlatilag ez az egyetlen komolyabb érv, ami a "járás" mellett szól a "község" ellenében.
  8. "én maradnék annál, hogy ezt a vitát ill szavazást újraindítanám, mert a község nem az igazi" – Én azért azt javaslom, rágd végig a vitát is, mielőtt újraindítod. Egyébként tényleg nem tökéletes a "község", de mi nem találtunk jobbat.
  9. "Igen, és a sablont nagyon köszönöm!" – Nagyon szívesen! További jó munkát: – Antissimo vita 2008. szeptember 26., 19:52 (CEST)Válasz
Hello! Köszönöm a választ!
  1. "Nem minősítettem. Megállapítottam." Azért szerintem a "gerinctelen" elég kemény jelző, főleg annak fényében, hogy teljesen alaptalan. De ha kicsit visszaveszel a fikázós stílusodból ("gerinctelen", "játszótér"), egész értelmes vita lehet ebből! :) "Végigolvastam és nincs konszenzusos elvetésre utaló rész." Szerinted a szavazás kiírásakor ki támogatta még a "járás" szó használatát? És ez szerinted mi? A lényeg mindenesetre az, hogy akkor megállapodtunk a "község" szó használatában, így most az az elfogadott. Természetesen ezt újra át lehet beszélni, és lehet rajta változtatni, de nem egyéni akciókkal, hanem közös döntéssel.
  2. "Az Akadémiai Kiadó által kiadott Magyar Érterlmező Kéziszótár bírja az akadémiai nyelvtanács jóváhagyását. Község - Önálló jogállású település, falu v. város. Járás - A megyénél alacsonyabb fokú közigazgatási egység." Na ez például értékes információ, ami a "járás" változatot támasztja alá. De pl. az Alkotmány és az Ötv. szerint a község és a város egymást kizáró fogalmak - legalábbis közigazgatási szempontból, Magyarország viszonylatában és ezeknek a törvényeknek a hatályba lépése óta. A járás ezen definíciójába pedig valóban sok minden belefér, de azért Magyarországon a járás egyrészt nem a legalacsonyabb közigazgatási egység volt, másrészt jellemzően nem rendelkezett önkormányzattal. Az értelmező szótár definíciója tehát jó alap, de nem az egyetlen elképzelhető értelmezés.
  3. "Nem, a helyi önkormányzat norvégul lokalmundighet. Igen, a község pedig kommune. Az én megjegyzésem arra vonatkozott, hogy a községnek van választott testülete, helyi önkormányzata, a járásnak pedig nincs. "Az sem szól mellette, hogy van az u.n. Volkesammling." A leírásod alapján ez semmelyik változat mellett nem szól, mert ez magyar nyelvterületen ismeretlen intézmény. Nem így van?
  4. "Hát nem egészen. A község akkor a NUTS 5-ös egység volt. Ma LAU 2." Magyarországon igen, és a legtöbb országban is, ez igaz. De nem ismerek olyan szabályt, hogy csak LAU 2 szintű egységeket lehet községnek nevezni. (Ez egyébként érdekes, a norvégoknál akkor nincs is LAU 2 szint? Van netes forrásod a norvég NUTS/LAU rendszerhez? A vitától függetlenül érdekel, szívesen utánaolvasnék.)
  5. "A kommune nem konkrétan a helyi önkormányzat. Az a lokalmundighet. A kommune a területi egység. Hivatalai a kommunekontor." Ez teljesen OK. Kommune=község, lokalmundighet=helyi önkormányzat, kommunekontor=polgármesteri hivatal. Szerintem.
  6. "Na jó, kezdjük az elején:" Köszi, érdekes leírás! (Tényleg!)
  7. "Összefoglalva, kommune egy olyan speciális járás, amelynél Norvégia esetében nincs kissebb, hivatalos önkormányzattal rendelkező alegység." Szerintem pedig egy olyan speciális község, amely több települést foglal magába.
  8. "Ezzel együtt nem község, mert azok is vannak, csak önkormányzataik önszerveződők és nincs hivataluk." Ez ellentmond az értelmező szótáras definíciódnak, mivel ezek a települések nem önálló jogállásúak. Ha jól értem, az önkormányzatiságuk informális, még ha kellően komolyan is veszik.
Ha szeretnéd folytatni a vitát, azt javaslom, hogy vonjuk be a többi érdeklődő szerkesztőt is, mert anélkül úgysem tudunk érdemi döntést hozni. Ha egyetértesz, a jelenleg érvényes változatról szóló szavazást, az előtte látható, érveket összefoglaló táblázatot, valamint a mostani vitánkat összemásolom a Skandinávia-műhely vitalapjára, és értesítem a korábbi vitában résztvevőket. Jó lesz így? Ja és még azt kérném, hogy amíg nem hozunk új döntést a kérdésben, tartsd magad a régi közmegegyezéshez, még ha nem is értesz vele egyet. Köszi, – Antissimo vita 2008. szeptember 27., 12:26 (CEST)Válasz

Szia! Összeszedtem a dolgokat a műhely vitalapjára. A legutóbb írt személyes megjegyzéseidet nem másoltam be, de ha jónak látod, nyugodtan tedd be a [...] helyére! Üdv: – Antissimo vita 2008. október 3., 20:31 (CEST)Válasz

Egyesület

[szerkesztés]

Szia! Örülök, hogy jelentkeztél alapító tagnak! Ahhoz, hogy tudjak küldeni egy meghívót, kérlek küldd el a e-mail címed. Köszönöm: Samat üzenetrögzítő 2008. szeptember 27., 09:29 (CEST)Válasz

Paul Bocuse - nem rontottam el a munkádat

[szerkesztés]

Szia, azt hiszem, félreértettél valamit. Nem rontottam el a cikket, csak kommentbe tettem a lefordítatlan részt, hogy addig is, amíg elkészül, ne látszódjon. Kérlek, gondolj az enciklopédia olvasóira: nem mindegyik tud angolul. Dolgozz tovább nyugodtan a cikken, senki nem bántott :-). Üdvözlettel – Hkoala 2008. szeptember 27., 11:02 (CEST)Válasz