Szerkesztővita:Firk

Üdvözlünk a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket! Ha bármi kérdésed lenne amire nem találsz választ, akkor a portán érdeklődhetsz! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a Felhasználói lapodon. Reméljük, hogy érdekesnek és hasznosnak fogod találni a projektet, és köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a „magyar néplexikonunkat”! Mi sem szeretjük azokat az önbizalomtól túltengő exhibicionistákat, akik értelmetlenségekkel rakják tele a cikkeket, ellenben azokkal, akik sokat és jól írnak, úgyhogy hajrá! Gubbubu 2004. július 31., 09:27 (CEST)

Köszönöm a tartalomjegyéket. Hogyan kell folytatni?

firk 2004. augusztus 3., 21:58 (CEST)

A tartalomjegyzék automatikusan jön létre, ha a szócikkek szakaszcímeit "vázlatpontokként" - én így hívom, nem tudom, mi a hivatalos nevük - formázod meg, és három vagy több ilyen cím van. A vázlatpontnak én azt nevezem, ami egyenlőségjelek közt van:

= Ez egy elsőszintű vázlatpont, nem szoktuk használni=

mert hülyén néz ki. <-ez meg normális szöveg

== Ez egy második szintű vázlatpont ==

=== Harmadik szintű ===

==== S az utolsó féle vázlatpont ====.

Most ideírom, ezek hogy néznek ki, miután a Wiki szoftver speciális formázásként felismeri őket (emiatt hülyén fog kinézni a lapod, így ezt, amit most írok, töröld nyugodtan, ha nem kell, vagy szólj nekünk, hogy töröljük):

Ez egy elsőszintű vázlatpont, nem szoktuk használni

mert hülyén néz ki. <- ez meg normális szöveg

Ez egy második szintű vázlatpont, ezt gyakran használjuk

Itt is szöveg is lehet.

Harmadik szintű, ezt is

Hahó, tyuhééé!

S az utolsó féle vázlatpont, ritkábban van rá szükség

Azért néha kell, különösen hosszú cikkekben.

Vagyis akkor hozol létre tartalomjegyzéket, ha akarsz (a fenti szöveg ugyanis most megjelent a lap tartalomjegyzékében, la. remélem!). Remélem, érthető voltam. Egyébként a hatszigma cikket szerintem írd meg nyugodtan, ha úgy gondolod, kissé vázlatos ugyan, de alapjában nem rossz. Persze ez csak az én véleményem.Gubbubu 2004. augusztus 3., 22:17 (CEST)

Aláírás

Hello! Én is üdvözöllek. Egy tanács: ne írd alá a szócikkeket, hiszen azokat bárki szerkesztheti (a közügynél én már meg is tettem). Ha megnézed egy szócikk laptörténet linkjét, onnan pontosan kiderül ki és mit szerkesztett az adott címszóban. Üdv: Gábor 2004. július 31., 21:39 (CEST)

Köszönet, vettem. Még mindig labirintusként élem meg a helyet, gyakran eltévedek, tévesztek. Elnézést és köszönet a segítségért. firk 2004. augusztus 1., 11:37 (CEST)

firk 2004. augusztus 1., 11:35 (CEST)

szó

Hello!

Dehogy a szemétkosár, csak átkerült a Szó (nyelvészet) címszó alá. Az egyértelműsítő lapon nem szoktuk definiálni a kifejezést, az azért van ott, hogy eligazítsa az érkezőt a különböző jelentések közt, s átlinkeljen a megfelelő címszóhoz. Csak ezért tettem át a tegnap beírt soraidat. Bővítheted egyébként a szócikket példákkal, kivételekkel és még azzal, ami a szívednek kedves :-) Gábor 2004. augusztus 1., 11:49 (CEST) --- így már világos. ha jut rá időt, még segíthetnél gyomlálni a vadhajtásaim között. :-)) üdv firk 2004. augusztus 1., 12:01 (CEST)

6σ

A "hat szigma" emlékeim szerint a statisztika valamelyik részéből kölcsönvett fogalom, talán a szórással kapcsolatos? --grin ✎ 2004. augusztus 2., 20:59 (CEST)

re: user.grin/tmp

Szia,

Látom, rajzolgatsz a felhasználói lapjaimba. Egyelőre nem probléma, amíg nem írsz át valamit (bár nem ildomos). Reagálnék rá:

1. Nem tudom, hogy honnan tudnád, hogy ki Bosi, Korrektor meg a többiek, hiszen te új vagy és most próbálgatod először a Wikipédiát, nem?
2. Nyelvi fordítás, Globalizáció, Wikipédia:Kiváló szócikkek: valamilyen szinten nem tetszik, de hogy miért, ahhoz több időre lenne szükségem, ami most nincs, ezért is nem tettem fel szavazásra, mert ahhoz logikusan meg is kellene indokolnom. Leginkább pedig azért nem javasoltam törlésre, mert nem törölni kell, hanem átírni, arra viszont szintén nincs időm. De felírtam a többi közé, és ha lesz vmennyi időm, megnézem őket.
3. Ha nem gond, próbáld használni az előnézetet, illetve a paragrafuskezdést (két ENTER) és a címeket (amit Gubbubu leírt, az egyenlőségjelekkel), mert úgy jobban olvasható az, amit írsz. Ha nem teszed, az sem baj, mert majd mások megteszik helyetted.
4. Javaslom, hogy a userlapodon inkább magadról írj, és a cikkterveidet mondjuk a user:Firk/munka lapra írd. (De előtte azért - biztos ami biztos - fusd át a Mi nem a Wikipédia lapot).

Minden jót, --grin ✎ 2004. augusztus 4., 13:07 (CEST)

akkor hol válaszoljak egy nekem szóló bejegyzésre? firk 2004. augusztus 4., 16:05 (CEST)

Ahogy eddig is tetted vagy itt, vagy az adott user vitalapján, ami jelen esetben a user vita:grin. A bejegyzés szerintem nem neked szólt, de mivel nem titkos, semmi okod nincs arra, hogy ne reagálj rá, ha akarsz. --grin ✎ 2004. augusztus 5., 22:21 (CEST)

A szöveg szervezéséről

Kedves Firk,

A cikkeidből világos a szakmai tudásod, csak őszintén szólva engem is zavar, hogy amit írsz, az nem lexikonszerű. (Igaz, én ilyen téren – mármint a szövegszervezés terén – az átlagnál is szigorúbbnak tartom magam, de ez remélhetőleg inkább használhat, mintsem ártana.)

A cikkeid jelenleg olyan benyomást keltenek (vagy legalábbis a Szó címűről beszélek), mintha a mondatai közül jó pár ki lenne hagyva, a maradék meg egy nagy kondérban össze lenne keverve. Nem akarom elvenni a kedvedet, de ebből még nem lesz lexikoncikk. Vázlatnak jó lehet, de ez a vázlat még nem a nyilvánosság elé való. (Vigasztalhat a tudat, hogy számos kiváló tudós még egyetemi tanár korára sem tanul meg tisztességesen, összefogottan fogalmazni... Ez persze nem jelenti, hogy a kutyulékot el kéne fogadnunk.)

A mondanivalónak ugyanis csak az egyik összetevője az, hogy miről beszélünk. A másik komponens abból áll, hogy amit mondunk, hogyan, mi alapján mondjuk el, hogyan szervezzük meg, hogyan építjük fel – máskülönben csak a saját időnket és mások idejét raboljuk!

Megpróbálok néhány ötletet adni, hogy a munkádnak kicsivel több értelme legyen. Így ugyanis az ismereteid tényleg a kukában fogják végezni, vagy legalábbis senki nem fog okulni belőlül. Így pedig igazán kár dolgozni...

Jó lenne mindig világossá tenni:

1. miről akarsz beszélni – pl. találó alcímek útján,
2. miért fontos, mitől releváns az, amiről beszélni akarsz, mennyiben kapcsolódik a témához – ezt a cikk szövegében kéne világossá tenned.

Az én számomra személy szerint ez az utóbbi szempont talán a legfontosabb mind közül. Ha ugyanis ez nem érvényesül, az olvasó bízvást kérdezheti már az első bekezdésnél: "Na jó, jó, de most mit csináljak én ezzel?", és soha nem fogja elolvasni a cikkedet, vagy ha végig is rágja magát rajta, csak egy nagy zagyvalék marad meg belőle a fejében.

Az új témákat mindig különítsd el a megelőzőktől, és mindig derüljön ki a nyitó mondatból, mennyiben vág témába az illető aktuális téma, miért fontos/érdekes/jelentős az, amit éppen mondasz.

A lexikoncikk az én megítélésem szerint nem az illető fogalom kozmoszának két tetszőleges pontját köti össze egy tetszőleges útvonallal, hanem az illető fogalom kozmoszában egymástól organikusan, inherens módon elkülönülő, jellegzetes tartományokat (szempontokat) ragad meg, amelyek lehetőleg lefedik a fogalom tipikus és sajátos aspektusait. Ezek együttesét nem összefüggő szövegként tárgyalja, hanem kvázi párhuzamosan: az egyik szempont kifejtése után következik a másik, attól lényegében független, jól elkülönülő szempont kifejtése. (A szempontok al-szempontjainak kifejtése nyilván hasonlóan működik.) – Mindezeket egy szóval is ki lehet fejezni: HIERARCHIA. Minden, amiről szó esik, valami alá tartozik. A felállított hierarchiából jó esetben ki kell tűnnie, miért pont az illető kategóriákat vetted fel, hogy ne tűnjenek önkényesnek.

Pl. "Gyümölcs" címszó: 1. Alma, 2. Körte, 3. Barack...; 1.1. Jonatán, 1.2. Golden...; 1.1.1. A jonatánalma kinézete, 1.1.2. A jonatánalma eredete, 1.1.3. A jonatánalma termesztése... – Biztos ismerős ez a felépítés a lexikonokból.

Bonyolult dolgokat is meg lehet fogalmazni egyszerűen. Ennek feltétele, hogy a lényeges, illetve újonnan említett dolog (és csak az, abból is csak egy) kerüljön a logikai állítmány helyére, a már ismert pedig logikai alany legyen. Nem zsúfolhatunk mindent közéjük, hanem érdemes letisztázni a mondandónk lényegét, hogy lépésről lépésről mutassuk be az olvasónak.

Ami még nem szerepelt, nem lett kifejtve, az ne szerepeljen mellékesen, érintőlegesen mindaddig, amíg meg nem kapta egyszer a fő helyet, ahol rendesen ki lett fejtve. Ez azért elég nyilvánvaló, azt hiszem, ha esélyt akarunk adni az olvasónak, hogy ha odafigyel a szövegre, első olvasatra megértse.

Nem tehetjük meg, hogy csak úgy "átcsúszunk" egy másik témára: az olvasót tájékoztatnunk kell arról, hogy amiről beszélünk, az mihez kapcsolódik, és miért érdekes abból a szempontból (lásd fent). Ez megjelenhet a kategóriákhoz való besorolásban és a szövegek megfogalmazásában egyaránt.

E folyamatban nagy segítségünkre lehet a szövegszerkesztő: leírjuk a gondolatainkat úgy elsőre, ahogy jönnek, hogy ne vesszenek el, majd megpróbáljuk áttekinthető, valahonnan valahová irányuló, felhasználóbarát módon újrafogalmazni, hogy lehetőleg az elejénél kezdjük, a közepénél folytassuk, és a végénél fejezzük be. Ehhez persze rá kell jönnünk, hogy logikailag mi a mondandónk eleje, közepe és vége.

Fel kell ismernünk, hogy a szövegben meddig tart egy értelmileg összefüggő rész, és ahol az véget ér, azt valami módon jelölnünk kell. A példákat el kell különíteni a főszövegtől (zárójel, gondolatjel stb.), hogy a főszöveg iránya töretlen maradjon és követhető legyen. A főszövegnek az illető témát (legyen az akármilyen kicsi altéma) át kell fognia, hogy értelmileg még azok is benne legyenek, amelyeket te speciel nem fejtettél ki, illetve ezeket más könnyen be tudja illeszteni a megfelelő helyre.

Nem írhatsz le pl. egy régi fajta rádiót úgy, hogy "van rajta egy tekerőgomb, meg egy másik, meg egy zöld lámpácska". Említsd meg a komplett részeit, aztán ha már a beállítófelületet megemlítetted mint önálló részt, az már más kérdés, hogy te azon belül most csak a tekerőgombokról beszélsz.

Az általad leírt részeknek fogalmilag össze kell érniük, ki kell tölteniük a fogalom egészét, attól függetlenül, hogy te az egyes nagyobb egységekből melyiket milyen részletességgel írod le. – Ha például a gyümölcsökről beszélsz, nem kezdheted a tárgyalást a goldenalma termesztésével, hogy aztán a sárgabarack kultúrájánál folytasd. Megteheted, hogy csak ezekről írsz, de meg kell említened, hogy van alma, van barack, stb., köztük van ilyen és olyan, és a lehetséges szempontok közül te most ennél erről, annál pedig arról fogsz beszélni.

Lássuk például a Szó című cikkedet:

Szónak nevezzük a nyelvben a legrövidebb, még jelentéssel bíró egybeírt jel- (betű)sorozatot. Idegen szóval a neve: lexéma.	Eddig OK.
Az önálló (szófaji csoportokba sorolt) szavak jelentősége, az azokhoz társuló jelentés megtanítása a nyelvoktatásban központi kérdés volt eddig, de ma már korszerűtlen. Sokkal fontosabbak a leghosszabb, egy egységként lefordítandó szóbokrok (clusters), amelyek (pl. idiómák, szakszavak (terminus technicus-ok), kifejezések, anglicizmusok, stb.) közül a legfontosabb neve a szintagma.	Alcím lehetne pl. "Nyelvtanítás: szavak vagy idiómák?" – Belevágsz egy résztéma közepébe; hiányzik a tágabb téma megjelölése és az altéma bevezetése.
Ez az utóbbi némi magyarázatot igényel. Nos, amíg a szó áll az ismert és ismeretlen dolgok gyűjtménybe (kataszterbe) szedésének a központjában, addig a szavakhoz kapcsolódó további ismeretek az eddig kialakult különböző mutatók (directories) vagy listák tételei (szócikkei) mellé kerülnek (l. szótárak)	Ez egy al-al-al-al-témabeli mondat lehetne, ha lenne valami előzménye...
A szavak nyelvészeti, nyelvtani csoportosítása statikus alapon a szófajokat eredményezi, míg dinamikus alapon, azaz aszerint, hogy mi lehet, mi a valószínű környezet egy szónak, eljuttat bennünket a szintagmákhoz, vagyis azokhoz a szóbokrokhoz, amelyek megtanulása a legnagyobb haszonnal jár pl. az idegennyelv tanulás és a fordítás esetében.	"Lehetséges csoportosítás: szófajok és szintagmák". – Javasolt átírás: A szavakat nyelvészeti alapon kétféleképpen csoportosíthatjuk: statikus alapon a szófajokhoz jutunk, dinamikus alapon pedig a szintagmákhoz. A dinamikus alapú csoportosítás alapja a szó lehetséges előfordulási környezete; ennek eredményeként kapjuk a szintagmákat. (Az idegennyelv-tanulás során ezeket igen hasznos megtanulni.)
A szavak jelentése ugyanis nemcsak az azonos alakú szavak egyértelműsítése (disambiguation) művelettel nyerhető ki, hanem a szó kontextusa megismerése útján is, mely kontextus sokféle lehet, és közülük a legnyilvánvalóbb a közvetlen környezet (kollokáció).	"A szavak jelentésének meghatározása". Javaslat pl.: A szavak jelentését egyfelől a szavak egyértelműsítésével nyerhetjük ki (disambiguation), másrészt a kontextus vizsgálatával. A kontextus többféle lehet, közülük a legnyilvánvalóbb a szó közvetlen környezete (kollokáció).
A szavak környezetét szabályok írják elő, így egy nyelv egy szavaának a másik nyelv "megfelelő" szavának a kapcsolata, mint jelentésé, nem teljes a kontextusra vagy környzetere való utalás nélkül. Ugyanis nagyon ritka az a szó, amelynek "tükör" megefelelője lenne egy másik nyelvben, ilyenek leginkább a nevek, amelyeket nem fordítunk. Ha egy idegen szót változatlanul veszünk át a saját nyelvünkbe, akkor gyakorlatilag azt névként használjuk, annak szokásos következményei mellett. A szavak név elnevezésű csoportjával a névtudomány foglalkozik, míg a szótárkészítés elméletével a lexikográfia. A szakszavak összegyűjtésével és meghatározásával a terminológia foglalkozik.	"A szavak megadása: a környezet szerepe" – Itt is átcsúszol egyik témáról a másikra.

A következő feladat lenne, hogy az alább javasolt munkacímeket (vagy azoknál jobbakat) valami hierarchiába, rendszerbe szervezd. (Természetesen az eredeti szöveget is átírhatod egy újonnan kidolgozott vázlat alapján! Az információk megmaradnának, csak logikusabb, átláthatóbb helyre kerülnének.) Ehhez persze szükséges lehet, hogy új témákat is betoldj legalább említésszerűen, amelyek szintén az alábbi témák nagyobb kategóriái alá tartoznak.

• "Nyelvtanítás: szavak vagy idiómák?"
• "Lehetséges csoportosítás: szófajok és szintagmák"
• "A szavak jelentésének meghatározása"
• "A szavak megadása: a környezet szerepe"

Nem muszáj, hogy mindennek címeket adj, az viszont fontos, hogy egy helyen egy dologról legyen szó, és mindaz, amit mondasz róla, azon a helyen legyen elmondva róla (lehetőleg mindaz, ami az illető szempontból lényeges lehet, de ez már másodlagos).

Milyen nagyobb kategóriák, címek alá tartoznának a fenti alcímek? Lehet pl.:

• "Szavak a nyelvtanításban"
• "A szavak osztályozása"
• "A szavak jelentése"
• "A szavak megadása"

Ezek már talán lehetnének fő kategóriák, s ezek alá jöhetnének a fentebbiek mint alkategóriák, azok alá pedig maguk a bekezdések, valahonnan valahová irányuló fogalmazással, tartalmilag átfogóan, hogy végig látni lehessen, mikor miért beszélsz pont arról, amiről beszélsz, hogy az olvasó fejében is felépülhessen az, ami a te fejedben van.

Ne feledd: vázlatra van szükség, és legalább minimális alapozásra a legfontosabb pontokon. A teherautóról lehajított kéményből és ablakkeretből még nem lesz ugyanis ház!

Üdv,
--Adam78 2004. augusztus 6., 01:25 (CEST)

Kommentár a munka világában

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Nekem nem is annyira a szó (nyelvészet) szócikkel van bajom, mert ez még átírható úgy, hogy koherensebb legyen, ám a Munka világában szócikknek már a címével sem tudok mit kezdeni. Ez azt akarná jelenteni, hogy munka a munkának világában, vagy a munka világában, vagy munka, valakinek a világában, vagy munka a világban (egy kihagyott névelő és egy fölöslegesen beütött á), vagy munka világunkban, vagy munka világosban...? Azonkívül általában túlságosan humán szemléletű vagy (ld. még a kommunikáció cikk kezdetét is), ha ugyanis a munkáról akarsz írni, annak speciális fizikai jelentése is van, amit mindenképp fel kell valahogy tüntetni. Sajnos a világ bonyolult, de egy lexikoncikknek az egyszerűséget, áttekinthteőséget kell megragadnia, ám úgy, hogy közben semmit ne hagyjon ki. Gubbubu 2004. augusztus 6., 08:18 (CEST)

Nagyon köszönöm, ez már segítség az újabb nekifutáshoz. elnézést az önállótlanságért, de valóban ezek különböző időpontból származó próbálkozások, amelyekre érdemi reakció eddig nem volt, magam sem tekintem őket szócikknek. de fontos, hogy kiderült, van kivel megosztani a témákat. Az anyagokat tesztnek is szántam, mert nekem is az a véleményem, hogy nehezebb úgy a munka, ha nem tervezzük meg a szókincset és a szókapcsolatkat, ha nagyon esetleges, hogy melyik ág indul el és terebélyesedik. valójában engem nem érdekel az olyan faktuális információk gyűjtése, amelyeket lexikális ismeretnek neveznek, és amelyeknek a trivial pursuit típusú vetélkedőkben válnak fontossá, holott valójában a trivia-t képviselik, vagyis azt a minimális ismeretet, ami ahhoz kell, hogy valamit elhelyezzünk saját ismereteink között (eszik-e vagy isszák, stb.). Viszont nyilván hosszú szócikket sem bír el az enciklopédia, és a terjedelem növelése a hivatkozások (linkek) növelésével jár együtt, amellyel nem akartam idegesíteni a wikipédiánusokat. saját kútfőmből még igen sok témában tudnék közölni, de a jövőben először wikify-olni fogom a szövegeket akedves útmutatásotokat is figyelembe véve. üdv firk 2004. augusztus 6., 17:52 (CEST)

Elfogadva a szócikkel kapcsolatban írtakat (és ez most Grinnek is szól...)

erről mi a véleményetek?

már nem érdekel, megtudtam, és kell a hely firk 2004. augusztus 20., 17:05 (CEST)

Mi ez? Gubb 2004. augusztus 6., 19:15 (CEST)

Gubb-nak

Bocs, azt hittem olvasol angolul. Ez a jelentés elmélete szócikk az e: wikipédiában. röviden, egy strukturálatlan halandzsa, olyan példákkal, hogy vegyük a Mórickát... - igaz, az egyik alapító írta, és azóta is wikify-olásra vár....

Ahogy nézem egyet tudok érteni ezt normalizálni, lexikonalizálni kell akárki is írta egyébként pontosan azért nem igen tudtam felfogni mi ez mert iszonyú hosszú struktrutrrrr... fene aki megeszi szöveg az ilyenek készítése ellenvajallt szerintem pontosan ezért is nem vette senki a fáradtságot hogy nekiüljön átírja mert az ilyen cikkekre csak egy pillantást vet az ember s látja már fél évnél előbb be nem fejezi úgy hogy inkábbb elmegy a díszcowba hát hajrá bekezdések hajrá ENTER hajrá vázlatpontok hajrá stukttrrrtrúra hajrá == == jelek hajrá átgondoltság vagy legalább önjavítás nem muszáj elsőre megírni jól de ne hagyd meg teljesen össze-vissza állapotban Larry akárkinek is lehetnek rossz napjai nem kell ebből ügyet csinálni de ettől még nekünk nem kell követni a példáját ami a példákat illeti már hogy erről eszembe jutott a magam részéről külön bekezdésben néha : -jellel kezdve behúzás szoktam írni esetleg lehet dőltezni '' '', boldozni italikolni meg egyéb módon batikolni nem muszáj semmiore nem vagy kötelezve de ha már dolgozol a wikipédiában akkor mér ne csinálhatnál igazán pöpec cikkeket is amikkel nekünk már nincs munkánk mert nekünk is meglenne a magunk dolga amin dolgozunk itt én például már rég szerettem volna befejezni az Organon cikket de még vasárnapig nem hiszem hogy végzek pedig kellene naw jó befejeztem remélem érthető amit mondok de szólj ha nem és kitalálunk valamint üdv Gubb 2004. augusztus 6., 20:25 (CEST)

grin

Ugyanaz igaz itt is, amit Pedának írtam a Hogyanokkal kapcsolatban: az angol Wikipédia volt az első a fajában, és mint ilyen: rengeteget fejlődött, és változott. Változtak az elvárások is, változtak a szokások. Emiatt van rengeteg olyan szócikk benne, ami már nem felel meg a mai követelményeknek, sőt, annyira nem, hogy senki nem tud (vagy mer) nekiállni módosítani őket. Ezeket időnként valaki átírja vagy törli. Ilyen a en:how-to is, és gondolom ilyen lehet a en:The meaning of meaning is (ahol egyébként a cikkbe írtad a nevedet, ami nem szép dolog).

Nekünk az a "szerencsénk" adatott hogy más hibájából tanulhatunk, nem csak a sajátunkból, és így nem kell szembekerülnünk az elolvashatatlan és megérthetetlen cikkek tömegével. --grin ✎ 2004. augusztus 8., 01:30 (CEST)

Individuun

Szia!

Azt akarom kérdezni, hogy van-e valami terved az individuum szócikkel? Mert ez nemrég került fel az azonnali törlések listájára, de látom, hogy csinálsz vele valamiket, ugyanakkor a jelenlegi tartalom alapján tényleg törölhető. Gábor 2004. augusztus 16., 11:34 (CEST)

Ragozott, toldalékolt szócikkek

Figy, Firk, az ilyeneket igazán mellőzhetnéd: Lexikális ismereteket. Miaz, hogy ismereteket? Miért nem ismeretek? Komolyan nem értem, mi a logikája.... Szerintem irányítsd és írd át a Lexikális ismeret címszóra, ezt az 'ismereteket'-est pedig tedd fel az Azonnali törlés oldalra. Javaslom nézd meg ezt is: Elnevezési szokások - ill. olvasd is el :)) Szia: Gábor 2004. augusztus 19., 13:26 (CEST)

éppen elkezdtem más helyeken is ezeket a javításokat. Kérlek, hogy a törlés lapra tedd be őket, mert azt még nem tudom/egyelőre halogatom a tanulását. Már kezdem érezni, hogy csak kész szövegeket kellene feltenni, mert rengeteget rontok és számtalanszor javítok.

üdv firk 2004. augusztus 19., 13:30 (CEST),

Válaszaid

És még egy: nyugodtan válaszolhatsz ott is, ahol feltették a kérdést. Amit viszont ne tegyél kérlek soha - legalábbis az én user lapomon ne -, hogy létrehozol egy új aloldalt, mert azt töröltetem (más lehet, hogy nem ennyire háklis, de én igen, mert gondolj bele: ha minden válaszhoz létrehozol egy-egy új lapot, ki a fene fogja azt átlátni?). Ha másutt felelsz, vagy kérdezel, akkor használd user vita lapját (nálam pl. a User_vita:Ratonyi), akár ott is felelhetsz, de bőven elég, ha a kérdés feltevésének a helyén válaszolsz. Gábor 2004. augusztus 19., 13:50 (CEST)

Ez is hasznos volt, köszönöm. Te hogyan tudod meg, hoyg új üzeneted van? firk 2004. augusztus 19., 13:55 (CEST)

A lap mentésénél bejelölöm a Figyeld a szócikket opciót (ott van az előnézet fölött), és mivel gyakorta nézegetem a Friss változtatások oldalt, előbb-utóbb feltűnik, hogy akinek üzentem, az válaszolt. Persze nem száz százalékos a módszer, de észre szoktam venni. Hanem ahova Te írtad a választ, azt csak tök véletlenül vettem észre, mert az egy user lap aloldalának vitalapja volt. Gábor 2004. augusztus 20., 02:33 (CEST)

igen, én is ezt szoktam csinálni, de a te válaszodra sárga felirat

hívta fel a figyelmet mondván, hogy "üzeneted van". Azt mi csinálja üdv firk 2004. augusztus 20., 08:48 (CEST)

Ha valaki a saját vitalapodra ír, akkor arra a Wikipédia figyelmeztet a sárga csíkkal. Ha bárki neked ír, de máshova, akkor nyilván a rendszer nem fogja tudni, hogy "neked szól". A figyelmeztetés tehát csupán annyit jelent: a vitalapodon valami megváltozott. --grin ✎ 2004. augusztus 24., 21:21 (CEST)

pompás 81.182.95.156 2004. augusztus 24., 22:00 (CEST)

Egy szócikk egy fogalomról szóljon

Család és egyén: ez így ebben a formában csak akkor lehetne szócikk, ha EGY darab dologra utalna: legyen az vers, novella, regény, zenemű, kép, film, szobor stb. címe, avagy hely, terület, intézmény, csoport, közösség, egyesülés stb. neve, vagy bármi más, ami 1 db dologra utal. – Az általad írott cikk azonban láthatóan nem ilyen jellegű, két fogalmat ír le egyszerre.

Kedves Firk, kérlek, fogadd el, hogy a lexikon nem témaköröket mutat be, hanem egyediként azonosítható, konkrét, partikuláris, individuális entitással bíró fogalmakat! – Nem hiszem, hogy kiemelkedő filozófiai képességeiddel bármi nehézséget okozna ezt belátni.

A fenti témában írott cikkedet például át lehetne mozgatni a család címszó alá, és akkor az egyénről írottakat is a család vonatkozásában fogalmazhatnád meg (ill. át); ami pedig nem kapcsolódik oda, azt az utóbbi saját szócikkébe tehetnéd. A lényeg, hogy egy szócikk egy fogalomról szóljon; így működik a lexikon.

--Adam78 2004. augusztus 20., 17:16 (CEST) Egyet értek veled. Csak az történt, hogy a család és az egyén ott árválkodott, és ehhez alkalmazkodtam, mivel nem tudtam a szócikket megváltoztatni. van még több ilyen, egyébként. szeritnem is azt kell csinálni, amit írtál. üdv firk 2004. augusztus 20., 18:19 (CEST) és most jut eszembe, hoyg egyszer már csináltam egyx család lapot, de valaki visszaállította, és most mr nem is lehet megnézni a történetet az átmozgatás (milyen hülyes szó) után firk 2004. augusztus 20., 18:25 (CEST)

Az átmozgatás megőrzi a laptörténetet. --grin ✎ 2004. augusztus 24., 21:18 (CEST)

Trükk

Szia! Látom gőzerővel törölsz a vitalapodról :) Mutatok egy trükköt, hátha hasznát veszed: ha az user lapod neve (azaz az User:Firk) után teszel egy / jelet, bármilyen szót odaírhatsz, és akkor lesz egy új lapod. Pl_ User:Firk/Szó, User:Firk:lasrufhdsfjkhsurshgnélgfddr. ha most rákattintasz, egy üres lap jön be, amibe beleszerkeszthetsz bármit, s attól kezdve egy élő aloldala lesz a Firk Saját Lapja Birodalomnak (persze tanácsos valahol nyilvántartani ezeket a lapokat egy-egy linkkel). Így minden olyan szócikk-kezdeményezésnek, amit még csak alakítgatsz, formálsz, lesz egy külön fakkja. Most úgy látom, hol az user lapodra, hol a vitalapodra teszed fel a szócikk-tervezeteket, majd törölgeted őket, mert már nagy lett a lap, vagy átláthatatlan. Ezt ki tudod kerülni, ha pl. a Szó, Család, Személy, Hat szigma szócikkeket a tervezés időszakában az User:Firk/Szó, User:Firk/Család, User:Firk/Személy, User:Firk/Hat_szigma oldalakon szerkesztgeted.

Az így felszabadult user lapot és vitalapot pedig használhatod arra, amire való: az user lapon egy bemutatkozás, a vitalapon pedig az üzenetek olvashatók majd, és nem kell törölni semmit azzal, hogy kell a hely (User:Adam78 hozzászólásának a kitörlését én pl. kifejezetten sajnálom, mert annyira jó instrukciók voltak benne, mág talán más is hasznát vehette volna). De persze azt csinálsz a lapjaiddal, ami jólesik, csak ha kitörölgeted a hozzászólásokat, egyrészt Te sem fogsz emlékezni rájuk, másrészt szerintem előbb-utóbb leszoknak az emberek a visszajelzésről, mondván: minek, úgyis a kukába kerül.

Szia! Gábor 2004. augusztus 20., 19:29 (CEST) Kieg: Ehh, ráadásul úgy töröltél, hogy pont félbevágtad egy tábla formáját. Engem nem zavar, de nem a könnyű áttekintést segíti elő, ha minden egyes hozzászólás egy ilyen béna keretbe szorul. Azt javaslom állítsd vissza azt, amit Adam78 hozzászólásából kitöröltél, mert abban rejlik a táblázat lezáró kódja is.

Segíts visszaállítani, nem volt szándékos, csak a saját szócikemet szerettem volna kinyomni most ahhoz fogtam, hogy egyes angol szócikkekhe tartozó kategóriáit berakom a megfelelő helyre két nyelven. l. család. Tanács? firk 2004. augusztus 20., 19:35 (CEST)

Visszaállítás megtörtént (plusz az azután érkezett ötletek beillesztése, válasszal együtt). Kérlek szépen, máskor jobban vigyázz, mit törölsz! --Adam78 2004. augusztus 21., 01:32 (CEST)

user:firk/munka

http://kincsestar.radio.hu/mediajog/sajtotv.php

http://kincsestar.radio.hu/mediajog/mediatv.php

http://kincsestar.radio.hu/mediajog/internetkodex.php

Összefoglaló

Mindig írj Összefoglalót!

Különösen akkor, ha egy cikk teljes szövegét törlöd!

Ilyet lehetőleg ne tegyél. Az ok nélküli törölgetés neve vandalizmus, és komoly ellenkezést válthat ki mindenkiből, különös tekintettel a sysopokra. Ha tehát ekkora változtatást készülsz tenni, fontold meg hogy szükséges és indokolt-e, és ha igen, mindenképp jelezd ezt a cikk vitalapján vagy az összefoglalóban!

A cikkek amiket írsz nem a tieid. Ugye nem felejtetted el? --grin ✎ 2004. augusztus 24., 21:32 (CEST)

Javaslat

Üdv,

Múltkor majdnem azt hittem, hogy sikerült átjuttatni az üzenetet: a userlapod és az alá nyitott lapok használhatóak az általad írt esszékre és egyéb non-fictional és fictional literary workökre, a Wikipédia többi része nem erre való. Sem a szócikk névtér, sem a Wikipédia névtér, sem az egyéb potenciális helyek a Wikipédiában. Így a Wikipédia:Miért nem nagyszerű a Wikipédia sem arra való, hogy ott beszélgess, vagy az elméleteidet kifejtsd, vagy a vázlataidat tárold. A userlapodon kívül ne írj sehova vázlatokat, a vitalapokon kívül beszélgetést, véleményt, aláírást vagy egyéb nem a cikkhez tartozó szöveget.

A te esetedben szerintem az a legtökéletesebb megoldás - tekintve a múlt hibáit - hogy írsz valami kezdeményt, vázlatot a userlapod alá (user:firk/akármi), és megkérdezed a többieket, hogy szerintük mit lehet belőle kihozni, megkérdezed, hogy milyen szócikk elnevezést javasolnak (mert ez sem szokott mindig sikerülni), vagy csak felajánlhatod, hogy azt szócikkek forrásanyagának használják (mint ahogy megtehetik a felajánlásod nélkül is persze).

Valahogy próbáljuk már megelőzni azt, hogy utánad üres, törlendő cikkek maradjanak, ha lehet. Amit pl. a többi lexikonról írtál (nagyon helyesen a userlapodon) az szerintem jó, és lehet belőle 2-3 szócikket készíteni, persze nem azzal az elnevezéssel, amire te gondoltál. A lényeg, hogy a legtöbben segíteni próbálnak neked, ha odafigyelsz, de ha azt látod, hogy a magányos próbálkozásaid "nem jönnek be", érdemes előre segítséget kérni, mint utólag durcáskodni. --grin ✎ 2004. augusztus 25., 23:44 (CEST)

Ez az új üzenet?

puff neki.

Ha engem kérdezel, én Firk minden cikkét törölném (vagy minimum erőteljesen tömöríteném), őt magát pedig eltiltanám a Wikipédiából – sajnálom, hogy ezt mondom! –, mivel részletesen kifejtett ötleteim, javaslataim ellenére sem igen sikerül neki a lexikoncikk fogalmát megértenie. Szerintem nem önmagában a filozófiai megközelítésével van baj, hanem azzal, hogy nemigen hajlandó kimozdulni a saját világából, nem is igazán próbálja didaktikusan bevezetni oda az olvasóját, annak érdeklődését és relevanciaigényét figyelembe véve, és saját szempontjait sem igyekszik a téma egészéhez viszonyítva, annak kontextusán belül koherensen és tagoltan elhelyezve bemutatni. --Adam78 2004. augusztus 26., 08:32 (CEST)

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/User_vita:Adam78"

A hat szigma egész tűrhető, csak némi stilisztikai lektorálást igényel; a kollegiális lektorálás pedig szerintem jó cikk. Nem tudom, miért nem akar jó cikkeket írni, pedig tud. Gubb. A lexikális ismeretek cikket is említhetném (a töröletlen verziót), ld. lentebb.

Kérdezd meg az Adam-ot. Egy alakulóban lévő kollektívának mindig jót tesz, erősíti a csapatszellemet, ha talál egyet, akibe beletörölheti mosdatlan száját...

bocsánat a szándékos képzavarért. firk 2004. augusztus 27., 11:14 (CEST)

---

válasz a fentiekre: "neszebazdmeg":

melléklet:

firk 2004. augusztus 27., 11:21 (CEST)

Kedves Firk,

Nagyon tetszik a szöveg, amit írtál. Nem gondolod, hogy önálló szócikként is hasznos lenne "beemelni"?

Üdv- Millisits

Most szedtem ki, mert "háborúban vagyok egy csomó emberrel." Nézd meg a lexikon -nál valahol a "gombolyag, maradék fonálból" eszmefuttatásomat, meg nézz rá a user lapomra, vitáimra, ha érdekelnek a részletek. Köszönöm, anyway firk 2004. augusztus 21., 13:24 (CEST)

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Firk/lexik%C3%A1lis_ismeretek"

Kedves Firk,

Nagyon tetszik a szöveg, amit írtál. Nem gondolod, hogy önálló szócikként is hasznos lenne "beemelni"?

Üdv- Millisits

Most szedtem ki, mert "háborúban vagyok egy csomó emberrel." Nézd meg a lexikon -nál valahol a "gombolyag, maradék fonálból" eszmefuttatásomat, meg nézz rá a user lapomra, vitáimra, ha érdekelnek a részletek. Köszönöm, anyway firk 2004. augusztus 21., 13:24 (CEST)

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Firk/lexik%C3%A1lis_ismeretek"

Kedves Firk,

Nagyon tetszik a szöveg, amit írtál. Nem gondolod, hogy önálló szócikként is hasznos lenne "beemelni"?

Üdv- Millisits

Most szedtem ki, mert "háborúban vagyok egy csomó emberrel." Nézd meg a lexikon -nál valahol a "gombolyag, maradék fonálból" eszmefuttatásomat, meg nézz rá a user lapomra, vitáimra, ha érdekelnek a részletek. Köszönöm, anyway firk 2004. augusztus 21., 13:24 (CEST)

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Firk/lexik%C3%A1lis_ismeretek"

amikor Firk még bögöly+ volt

részlet egy egyeztetésért, tisztázásért folyó vitából, egy segélykérő levélre kapott válasz és az eredeti "a wikipédia nem szótrá jajjszóval" kikapált "garbage, giberish"

Situation. User:Bögöly has been writing an article under their User area. The article was going to be about dictionary. According to the content -- which is quite freeworded at parts, not written in "officialspeek" if you get me -- this is a quite good definition for what is a dictionary. At this point I do not see why Grin so adamantly (later in the discussion) stood up for the point that Wikipedia is not a dictionary. How else should one write an encyclopaedia entry on a 'dictionary' if not by defining what all kinds of dictionaries exist?

Anyway, from the discussion, I see a misunderstanding, or as we would say "egymás mellett elbeszélni". Grin was wondering about the following: why not write the article in the article space, where it belongs; who would be interested in this article and why would it belong here (as wikipedia is not a dictionary); and third, he didn't really look but wonders whether Bögöly wrote this or not (and hopes they did, else he would have to go and erase after them). But anyway, if it makes Bögöly feel good, they can continue their secret whatever, Grin just doesn't understand why it is being done here.

Bögöly replies: This is a stub for an article, and it has been said that such may be developed in the Sandbox or the userspace, thus Bögöly decided their stubs would be developed in userspace [and when the content is agreed upon, it would be moved to articlespace -- translator guessing from questions placed directly after the two article stubs, directed towards the readership]. Why does Grin regard this some "secret project"? Bögöly is aware of the difference between WP and Wiktionary, and points out there exists a WP article on 'dictionary' in the English Wikipedia.

My humble conclusion is that Grin is a bit overprotective about the content put on WP and assumes that people are completely unaware of the rules regarding copying. I do see why he is being regarded as paranoid in the other post. Bögöly, meanwhile, misunderstood Grin's intention and took it tougher than they should have.

I know not more.

>>szótár (dictionary) >>Egy nyelv szavainak rendszerint ábécébe rendezett jegyzéke fõleg könyv alakban. Az elsõ szótárak eredetileg "nehéz" szavak gyûjteményei voltak, illetve eredetileg nem ábécé rendben szerepeltek bennük a szavak. Ezek a szótárak tömeges, közcélra készültek, ma is nagy példányszámban nyomtatják ki õket. >>Szótárat szûkebb, saját használatra is készítenek az emberek pl. egy idegennyelvû szöveg tanulásakor. Ezek a szavak szövegbeli elõfordulás szerint szoktak összegyûlni, a nevük szószedet (glossary). Ugyanezek kinyomtatott könyvek végén index néven szerepelnek és már rendszerint ábécébe vannak rendezve. >>A szavak úgy kerülnek a szótárakba, hogy megfosztjuk õket környezetüktõl (pl. ragok, végzõdések és más szavak) (lemmatisation és decontextualisation). A közvetlen környezet természetesen fõleg szavakat jelent az indo-europai nyelvekben, amelyek mint tudjuk, kifejezéseket, mondatokat, bekezdéseket, stb. alkotnak. Mindezek nyelvi, nyelvtani tulajdonságait a nyelvtan és a leíró nyelvészet fogalmai adják megy, melyek közül egyre nagyobb számú elem, egyre több információ kezd bekerülni a szótárban szereplõ szavak (szócikkek) (headwords, entries) mellé, közelébe. Van olyan (angol) szótár is, amely azt is feltünteti, hogy az adott szó használati gyakoriság szempontjából "mennyire fontos" az adott nyelvben, pl. mert benne van a leggyakrabban használt elsõ ezerben. >>A magyar nyelv esetében azonban még elõzõleg a szavakat szótári alakra is kell hozni, vagyis alaposan meg kell fosztanunk szinte minden nyelvi-nyelvtani kontextusbéli információjától. >>A szavak nem nyelvi, hanem logikai, ismeretelméleti vagy egyéb kognitív relációs ismérvei is fontos ismérvek lehetnek, ezért ezek jelölése, megadása is ma már igény a szótárak készítésénél, különösen, ha azok elektronikus formában (pl. online elérhetõséggel) készülnek. A szavak ilyen összefüggései szerint már nem ábécében csoportosított gyûjteményeket vagy szótárakat tezaurusznak (thesaurus) nevezzük. >>Az eddig készült szótárak, akár ábécében, akár tezauruszként azonban sajna, statikus szemléletûek. (Egyébként a kontextus, ha nincs explicit módon jelölve a szótárban, az aktuális olvasó fejében kell, hogy meglegyen - ebbõl következik, hogy minden rögzített ismeret csak egyik fele a valóságnak, a másik fele az értelmezõnél kell, hogy rendelkezésre álljon.) Ebbõl látszik, hogy a statikus szemléletû szótárkészítés nem számol a szótár használók különbözõ igényeivel. >>Egy viszonylag friss példa egy statikus szemléletû egynyelvû elektronikus szótárra megtalálható a következõ címen: http://www.visualthesaurus.com/index.jsp >>tralla-la, és így mehetne tovább, ha tetszik. >>bögöly >>Szótár (folyt.) (Szótárazás) >>Olyan nyelveknél, amelyeknek nem fonetikus a helyesírása, a leggyakrabban a szótárak a helyesírás mellett a kiejtést adják meg nemzetközi fonetikai jelekkel. Nem úgy persze ma, az online szótárak korában, ahol másra is lehetõség van. Ha valaki éppen az eredeti az angol kiejtést akarja gyakorolni – de nemcsak, hanem britt, amerikai, kanadai, ausztrál vagy éppen skót változatban, ugorjon el a http://www.fonetiks.org/ címre. >>A leggyakoribb probléma, ami miatt az embeek a szótárakhoz nyúlnak, az az, hogy megakadnak egy szöveg olvasása/írása közben egy szónál. Attól függõen, hogy ez az anyanyelvükön vagy a tanult nyelven fordul elõ, több lehetõségünk is van. Vagy egy egynyelvû (angol) értelmezõ szótárban nézzük meg, ahol minden bizonnyal ott lesz a szó jelentésének meghatározása, vagy egy olyan szótárban, amelyikben a rokon jelentésû szavak hierarchikus rendben történõ csoportosításával a szó jelentésének másfajta megközelítésével találkozhatunk. Az elõbbi szótárat http://dictionary.reference.com/ ajánljuk a keresendõ fõnevek esetében, míg a másodikat http://thesaurus.reference.com/ inkább igék keresésében fogjuk hasznosnak találni. >>Ha sem egyik, sem másik megoldás nem volt elég az adott szó jelentésének tisztázásához, akkor nézzünk meg egy kétnyelvû, angol-magyar szótárt, pl. a http://dict.sztaki.hu/english-hungarian -t. Azért ajánlottuk ezt, mert ez egyben magyar-angol szótár is, ha a megfelelõ beállítást elvégeztük, de ne nagyon bízzunk benne. Ha itt sem járunk eredménnyel, keressünk tovább a még mindig ingyenes, hasonló kétnyelvû szótárak között. Ilyen a http://www.cab.u-szeged.hu/cgi-bin/szotar, vagy a http://dictionaries.travlang.com/EnglishHungarian/ , illetve annak magyar angol párja a http://dictionaries.travlang.com/HungarianEnglish/. >>Most már ismerve a szó jelentését, elmehetünk egy még gazdagabb ismeretforráshoz, ami már nem is szótár, hanem enciklopédia: olyan ismerettárház, ahol a keresett szót szövegkörnyezetben találjuk meg még akkor is, ha maga a szó a címszavak között nem szerepel http://www.encyclopedia.com/ vagy maga a wikipedia, amelyben vagyunk. >>Persze egy idõ után már nem egy szótárban keres az ember, hanem széles fronton, széles sávon támad, egyszerre, egy lépéssel több szótárban is utána nézünk egy-egy szó jelentésének. Erre való a http://www.onelook.com/ weboldal, ahol tucatnyi szótárból keresi elõ böngészõ programunk a lehetséges jelentésváltozatokat. Ne legyünk restek, nézzük õket végig egyenként, mert köztük mindjárt ott lesz egy olyan is, http://encarta.msn.com/encnet/features/Dictionary/DictionaryHome.aspx amely hajlandó számunkra az adott szó kiejtését is megszólaltatni. Vigyázat, mert ha nem vagyunk elég óvatosak, akkor abba se akarja hagyni az adott szó ismétlését… (Mindenesetre állítsuk le a Real Player-t hátha az segít.) >>Nem sorolom fel, hogy a „onelook” segítségével hány szótárt lehet felütni. Ezért mielõtt nagyon belemelegednénk a keresésbe és a gyûjtögetésbe, máris kiderült, hogy alkalmas, rendszerezõ eszközre is szükségünk van, amit jobb híján szótárfüzetnek vagy glosszáriumnak nevezünk, van aki szakmai szerénységgel adatbázisnak. Az egyik ilyen weboldal vagy cím http://glossword.info/dev/glossword1/en/doc/23.xhtml. ahonnan letöltéssel beszrezhetõ egy ilyen eszköz, a másik eszköznek ez a http://www.vocatude.com/ lelõhelye. A harmadik még ennél is igényes feladatokra alkalmas, de már nem ingyenes, csak egy kipróbálási idõre, itt található: http://www.wordfisher.com/wf4.htm. >>Annak, akinek a fenti választék sem lenne elég, ajánljuk, hogy nézzen körül ezen a helyen is http://www.freelang.net/, mert itt további szótárakról találhat információkat. >>A szótár elvileg arra is szolgál, hogy helyet kapjanak benne egy-egy nyelv fontos szavai, szókincse, mintegy megtestesítsék a nyelvtudást. Vajon hány szót tudunk, ha jól ismerünk egy nyelvet, és mit tudunk, amikor egyetlen szót ismerünk? >>Kezdjük a végével. Arra vagyunk képesek, hogy elsõ hallásra megjegyezzük, utána felidézzük, helyesen leírjuk, helyesen kiejtsük, megfelelõ helyzetben, nyelvtani szabályok szerinti jól használjuk, egy másik hasonló értelmû szóval helyettesítsük, ragozzuk, vagy más végzõdésekkel, toldalékokkal abból más jelentésû, szófajú, stb. szavakat képezzünk, ismerjük rövidített, és más változatú alakjait, milyen szavakkal jár együtt, mi a szófaja, meghatározása, jelentése, milyen szavak állnak alatta és felette a szavakkal jelzett dolgok hierachiájában, stb. Ennek megfelelõen a szótárak is tartalmazzák együtt, vagy külön a szavak fenti ismérveit. A szókincs bõvítését kívánatos dolgonak tartjuk, szegénységét elítéljük. Van, aki a szótárakat tanulási céllal forgatja, nem csak probléma megoldáshoz. >>Akit nem a speciális szakszókincs érdekel, hanem valami „nagyon mindennapi”, az látogasson el a: http://a4esl.org/a/v.html címre, ahol sok szókincsre vonakozó feladatot talál, nehézségi fok szerint csoportosítva. És ha megtetszik neki a hely, akkor menjen el az elejére http://a4esl.org/ címre, ahol még több, más jellegû nyelvi feladat vár rá. >>Visszatérve a szótanulás különbözõ aspektusaira, nagyon jónak fogják találni a http://www.vocabulary.com/ címet. Még ennél is komfortosabb egy igazi cyber nyelvlaboratórium a http://www.esl-lab.com/ illetve a http://www.esl-lab.com/index.htm címen, amelynek fõleg a nem kezdõ angolosok örülhetnek. Az amerikai nyelvhasználat szerelmesei a http://www.ohiou.edu/esl/english/vocabulary.html helyet fogják értékelni, míg az egyszerre több nyelvet tanulók a http://www.vokabel.com/ címen kereskedjenek. >>Aki a különlegeset szereti, és idiomákat akar megérteni, megtanulni, az menjen el a http://www.eslcafe.com/idioms/ címre, aki játszani és rejtvényt fejteni az ide: http://www.manythings.org/ . A mindent egy helyen keresõnek a legjobban http://www.better-english.com/vocabulary.htm címen található anyag fog tetszeni, amivel nem is fog végezni a hónap végéig. A szótanulásban „gyorstalpaló” megoldásra vágyóknak a http://vocabulary.englishclub.com/ címet ajánlom, míg a feleletválasztos, képpel segített szótanulást kedvelõknek a http://iteslj.org/v/ei/ címet. Csak türelmesen várják meg, míg a kép is elõkerül, úgy kell a feladatokat megcsinálni. >>Jöhet még? >>Bögöly >>Tovább pergettem a szálat - várom a véleményt a tartalomról. bögöly >>Kedves Bögöly, >>Ha itt helyben lõsz le érte sem tudom, hogy mit csinálsz, miért írod azt a userlapodra, amit. Egyrészt nem tudom, miért írsz oda cikket, amikor ott inkább magadról szokás írni; másrész nem tudom, miért vagy kinek érdekes a cikk, vagy hogy jön ide (hiszen a Wikipédia lexikon, és nem szótár); harmadrészt azt sem néztem, hogy te írtad, vagy valaki más - remélem, az elõbbi, mert különben lehet utánad törölgetni. Szóval... szerintem, ha jól esik, vagy valami titkos céllal teszed, folytasd csak, senki nem fog megakadályozni, de én legalábbis nem értem, hogy mire jó az, amit teszel. --grin ? 2004 május 7, 15:56 (CEST) >>--- Kedves Grin! Ez egy szócikk próbálkozás, azt olvastam, hogy ide vagy a homokozóba írhatok kezdeményt. Nem tudom, hogyan lesz-e, lesz-e belõle szócikk. Miért titkos cél, ha valaki ír valamit a wikipédiába? Tudom, hogy mi a különbség az enciklopédia és a vikipédia között - az angol wikipédiában van dictionary szócikk - miért ne lehetne itt is? bögöly --- >> >> >>------------------------------------------------------------------------ >> >>_______________________________________________ >>Wikipedia-l mailing list >>Wikipedia-l@Wikimedia.org >>http://mail.wikipedia.org/mailman/listinfo/wikipedia-l

_______________________________________________ Wikipedia-l mailing list Wikipedia-l@Wikimedia.org http://mail.wikipedia.org/mailman/listinfo/wikipedia-l

---

milyen régi történet, istenem

apogr wrote: > Thank you! > Being blocked from making modest experimental contibutions is not a big > issue after all.But if it may happen to other people in the Huwiki as well, > you will not have the discussions going on any term, a > proposition that can be easily asserted by looking at the number of > contributors for each item/term. > And in that case the number of potential wikipedians will not grow in HUW, > and neither will the number of entries properly produced. On the other hand, > if HUWP is a one man show only, it must be no fun for any > other volunteers either. > apogr > If in the end he is indeed found to be a burden to the Hungarian Wikipédia project (as opposed to being a burden to only a few volunteers who might or might not raise their voice about it), I am inclined to ask: whom else could we give sysop powers that is often around, is responsible, and knows what and when to do?

> P.S. Paranoia means misunderstanding: para - “at or to one side of, beside, > side by side” (parabola; paragraph; parallel; paralysis), “beyond, past, by” > (paradox; paragogue);. noia combining form from Greek, where it meant > “thought”: > A brilliant example of how different a meaning can become when a word is being used by those not in the know of the original meaning of the word. _______________________________________________ Wikipedia-l mailing list Wikipedia-l@Wikimedia.org http://mail.wikipedia.org/mailman/listinfo/wikipedia-l

wikinfo

firk / apogr, szerintem kb 2 hónapja mondtam neked, hogy nézd meg a wikinfót, mert az tetszeni fog neked. Ezért is jött létre: az, aki készítette nem bírta a wikipédiát, és viszont. :-)

Jószerencsét a wikinfóhoz!

Üdv, grin ✎ 2004. augusztus 31., 20:03 (CEST)

akkor most déjá vu élményed lehet firk 2004. augusztus 31., 20:07 (CEST)

Allapok

Szia! Szerkesztői allapokon "ragadt", régóta nem szerkesztett szócikkeket keresgélek, és belefutottam a Szerkesztő:Firk/Család oldaladba. Már van Család (egyértelműsítő lap) és Család (szociológia) szócikkünk, ha erre az allapra nincs szükséged, nem dolgozol már vele megtennéd, hogy belemásolod ezt a sablont?

{{azonnali|Saját allap, már nincs szükségem rá|2=-~~~~}}

Persze ha még van velük valami terved, akkor maradjanak. Jelezz vissza kérlek! Köszönöm előre is, szia! December ^vita 2010. április 14., 11:24 (CEST)

Fájl:Dús László.jpg

Szia! Bár aligha valószínű, hogy olvasod ezt az üzenetet, de azért teszek egy kísérletet: te készítetted a Fájl:Dús László.jpg képet, és egyetértesz azzal, hogy közkincs legyen? Ha mégis olvasnád, hálás lennék, ha reagálnál. Köszönöm. Üdv, – Regasterios ^vita 2019. július 13., 18:58 (CEST)