Szerkesztővita:Duhos/archiv5

Lugosi Béla

Szia!
Látod, megy ez neked! Ennél jobban én sem tudtam volna megfogalmazni! :)
Minden jót! – Murdoc69 ^vita 2010. március 23., 23:18 (CET)

Re:Whoopi

Kedves Duhos! Egy szóval sem mondtam, hogy nem jók azok a dolgok amik a cikkben szerepelnek. Én csak a refeket hiányolom, ami szerintem nem egyenlő a külső hivatkozásokkal. Lásd az angol cikket. en:Whoopi Goldberg Üdvözlettel: Szasza ^peace 2010. március 30., 19:58 (CEST)

Afganisztáni képek

Üdv! Csak ma, csak neked! ;) A 33. képet és aláírását olvasd el/fordítsd le (a többit se árt). Ha érdekel még fotósorozat, lám. Lentről–felfelé célszerű nézni őket, így vannak időrendben. Le tudtad húzni a Kalibereket? --Gyantusz ^vita 2010. április 1., 00:44 (CEST)

Azt nem tudom, vagy egyáltalán túlélte-e a mákok közt gubbasztó harcos első lövését... :| (se rohambili, se mellény) Kattints rá a címekre (vagy a képre, vagy az alatta levő MORE PHOTOS linkre), általában 30-40 kép lapul alattuk. ;) Jó nézelődést!

Hm, most nekem is káromkodott először... Próbáld meg újra, nekem másodjára utána lejött (az utolsó letöltés után 30 nappal letörlik a szerverről). --Gyantusz ^vita 2010. április 1., 13:51 (CEST)

Tigris

Én nem hiszem, hogy ez a cikk a Harmadik Birodalom haditechnikájának nimbuszát annyira erősítené, bőven benne van a Tigris minden hiányossága is. Kétségtelen tény azonban, hogy a németek a harckocsi hármas követelményéből kettőt (páncélvédettség, tűzerő) kiemelten kezeltek, de ehhez nem tudták biztosítani a mozgékonyságot. Hiányzott hozzá az a futóműtechnológia, amit az amerikaiak a ruszkiknak adtak el (ebből lett a T-34 futóműve). De hiányzott hozzá egy elég erős motor is.

A másik oldal (amerikaiak) a mozgékonyságra alapoztak, nekik már 1928-ban volt 180 km/h-val száguldó tankjuk (M1928 Christie). Viszont nem győzték tűzerővel és páncéllal a német lövegeket. Ezen kicsit enyhített a Firefly, de a páncélzata továbbra is csak arra volt elegendő, hogy a németek Tommy-kuktának nevezzék, tudniillik igen könnyen kiégett enyhébb találatoktól is, a kezelőszemélyzet viszont a legritkább esetben tudta elhagyni. Az angolok pedig teljesen elmaradtak a harckocsigyártásban, egyszerűen semmit sem tudtak felmutatni a német harckocsik ellen, csak az amerikából vásárolt Lee és Grant harckocsijuk volt ütőképes. A Matilda II például egyszerűen használhatatlan volt. A ruszkiknál a T-34 bejött, de ez sem azért, mert olyan hatásos lett volna a rövidcsövű lövege, hanem a döntött páncélzat és a gyorsaság miatt. A KV-1 és KV-2 ugyanazokkal a gondokkal küzdött, mint a német nehézharckocsik, csak épp még annyira sem voltak hatékonyak. Ezért aztán nem stratégia volt a szövetségesek részéről a sok beáldozás, hanem szükségszerűség. Végül is a sok lúd disznót győz örökigazsága ismét bejött. Mindenki azt használta, amilye volt.

Tény azonban az is, hogy a németek néhányezer Tigrise és Párduca (1355 + 3000) legyőzéséhez az amerikaiak 48000 Shermant, a ruszkik 42000 T-34-et gyártottak, és akkor még nem esett szó a többi harckocsitípusról. Egyszóval a tény az tény: nyílt ütközetben egyetlen Tigris nagyon sok szövetséges harcjárművet elpusztított, mire harcképtelenné vált, és a személyzete még ezek után nagyobb eséllyel élte túl, mint a szövetséges harckocsik személyzete. Így aztán bármennyire is hibás konstrukció volt a Tigris, csak a német hadigazdaság korlátozott volumene, a nyersanyaghiány és a gyártókapacitás elégtelensége miatt szenvedhetett vereséget.

Én így látom. Nem tudom, mit lehet ezen továbbragozni, de ha Neked van ötleted, tedd meg. Üdv L András^→ 2010. április 6., 19:33 (CEST)

Szia! Hát ez a szendvicspáncél nekem teljesen új, arról sem tudok, hogy a britek használták volna már a vh-ban, bár a britek esetében annyira nem vagyok tájékozott. Az első kérdés azonban az volt a soraid olvasásakor, hogy hogyan lehet egy titkosszolgálat érdeme az, hogy valakik nem találtak fel valamit? A kémelhárításnak lehet abban szerepe, hogy ne jusson információhoz az ellenség, és ilyen szempontból az angolok jól is álltak. De valaminek a feltalálását megakadályozni? Ez még meggondolást igényel részemről.

A másik kérdés a Tigris ára: a cikkben márkára pontosan benne van a Tigris-I (meg a Pz IV és a Párduc) bekerülése, vagyis előállításának ára. A járulékos költségekről nem találkoztam adattal, különben azt is beírtam volna. Ahogy a Tigris II-ről sem találtam adatot a rendelkezésemre álló irodalomban. De nincs információm a szövetségesek költségviszonyairól sem. Ezért csak a német harckocsikat tudom összehasonlítani, a szövetségesekkel nem. Üdv L András^pankuš→ 2010. május 18., 23:21 (CEST)

Megtévesztésről: azt mondták a németeknek, hogy jobb a hengerelt páncéllemez, mint a szendvics? (És ők meg bevették?) L András^pankuš→ 2010. május 18., 23:50 (CEST)

Majdnem kizárt ez a szendvicspáncél-téma, legalább is a II. vh-ban biztosan. Mégpedig azért, mert a II. vh. utáni nyugati szövetségesek nehézharckocsijai sem szendvicspáncéllal készültek (a gépek egyébként a vh-ban elindított fejlesztéseik végtermékei), hanem hengerelt (néhol öntött) homogén acélpáncéllal (RHA - rolled homogeneous armour, „hengerelt homogén páncél”). Ilyenek: a Conqueror brit és az M103 amerikai részről (utóbbi alapvetően az M26 Pershing nagytesója). A legelső szendvicsnek nevezhető páncélból épült harckocsi a szovjet T–64 (acél hengerelt test/öntött toronyköpeny, ólom béléssel - ez a kumulatív lövedékek ellen jó az ólom nagy testsűrűsége miatt, keményfém nyíllövedék ellen hurka, lévén még puhább, mint az acél, tehát nincs jolly joker anyag). Igazából az M1 Abrams/Leopard 2 nevezhető szendvicsesnek, meg a Challenger 1, Challenger 2 és a Leclerc. Hovatovább az előd Leopard 1 is RHA-ból készült, no meg kora csúcshk-ja, a Chieftain is. => Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a szendvicspáncélos hajdani olvasmányod kamura épül...

A szövetséges harckocsigyártáshoz néhány szót. Erős túlzás azt állítani, hogy a német hk-gyártáshoz eggy-annyi szövetséges hk-gyártás kellett. Ugyanis páncélosharcászati szemléletkülönbségek állnak fenn! Példaként az amerikai harckocsiharcászat szigorúan tiltotta a hk–hk elleni ütközeteket egészen az 1944-es évek második felélig, amikor már elég számú nagy teljesítményú pc.törő ágyú nem állt rendelkezésre. A tengely-páncélosokat rendszerint a szövetséges légierők vadászbombázói és az amerikai harckocsivadászok (M10/18/36) lyukasztották ki, természetesen Sherman-alvázra épültek... A Sherman-eket az arcvonaltámadás támogatására és áttörésre, kiszélesítésre alkalmazták, ezért is volt olyan mozgékonyra kreálva. Egyébként erősen túlzás az is, hogy az M4 alig volt páncélozva, ugyanis a döntött homlokpáncélzat-vastagsága felért a Panther-ével, vízszintes vastagsága meghaladta a Tiger-ét. Nyílván ez a vastagság sem ért sokat a nagy teljesítményű német pc.törő lövedékekkel szemben. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a nyugati és déli frontokon ritkán adódott lehetőség 1,5 km-nél messzebbre lőni, rendszerint meglepetésszerűen 500-700 m-ről lőttek egymásra, meg még közelebb. A hatás értelemszerűen „égető”. Ilyen lövedékteljesítmények mellett nem lehetett tovább páncélozni semmit. Azt is sokan elfelejtik, hogy a Sherman 75 mm-es ágyúja a vh. előtti idejű, a ténylegesen valamire jó ágyú, a 76,2-es 1943-tól lett gyártva, a 90 mm-est meg csak a hk.vadászok kapták meg. Tehát egyértelműen koncepcióbeli különbség áll fenn. A németekével közel azonos a szovjet, az ISZ–1/–2-k pedig már igen korrekt hatékonyságot állítottak fel a német „minőséggel” szemben. Itt is időzni kell a kronológián: a KV–1, KV–2 felett eljárt az idő. Nem lehet kétséges, a szovjetek alkalmaztak elsőként nehézharckocsikat (pl. T–35), a KV-sorozat pedig 1942-re elavult lett (A Tiger még sehol sincs a harcmezőkön!), már nem is gyártoták a –2-t. Lezajlott Kurszk, soványmalac vágtában nekiálltak ismét fejleszteni a KV-alvázon új nehézharckocsit, pláne hogy kész lett az új 85 mm-es hk-ágyú 1943 nyár végére (Kurszkban eleve nem is vehetett részt). Az első jmű a SZU–85 lett, majd 1943 év végére elkészültek az új T–34/85 és KV-tornyok is (KV–85=ISZ–1), 1944 elejétől nyomatták hegyekben, eközben a rohamlövegeknek már fejleszteték az új 122 mm-es ágyút is, amit aztán a KV-alváz is megkapott, így lett az ISZ–2. Azonban fontos leszögezni, hogy a tüzérségi főbiztos (nem tudom a pontos nevét/megnevezését) nem engedélyezte az újfajta, nagy hatóerejű (többcélú) tábori lövedékek (122 mm, 152 mm űrméret) sorozatgyártását, mert félt a gyártásátállás miatti kockázatoktól, na meg attól, hogy emiatt Sztálin kinyíratja az egész családjával és rokonaival/ismerőseivel együtt (ahogy az akkoriban lenni szokott). => Azzal harcolták végig a háborút, ami volt. Az új lövedékek gyártását majd csak 1945. május 1-én hagyta jóvá (gondolom vittek belőlük augusztusra a japánoknak is... 8-) ). Tehát ennyi. Ha nagyobb teljesítményű pc.törő lövedékeket kapnak az ISZ–2-k már 1944 tavaszán, igen komoly rombolást vittek volna végbe a „dicsőített” német nehézharckocsi-flottában... Csakhátugye a politika közbeszólt. Még így is volt pár komoly nehézharckocsi-összecsapás Dél-Lengyelországban és Csehszlovákiában. Egyébként a szovjet hk.harcászati doktrínára is az a jellemző, ami az amerikaira: német nehézharckocsik ellen a rohamlövegeket és a nehézharckocsikat vetették be, ha volt rá lehetőség. Belőlük 1943 közepétől/végétől önálló „áttörő”magasabbegységeket szerveztek („áttörőzászlóaljak”, majd idővel létszámemelést követően „áttörőezredek”), elég jelentős/figyelemreméltó ütőképességgel. Az 1944 elejétől gyártott szovjet 100 mm-es hk.ágyú annyira jól sikerült (a SZU–100-ban debütált, meg a BSZ–3-ban), hogy ez lett később a T–44, majd a T–54/–55 első harckocsiágyúja. Komoly potenciállal bírt abban az időben (ebből lett a 105, majd a 122-vel házasítva a 125 mm-es cucc). Az ISZ–3 túlmisztifikált: ágyú tekintetében nincs különbség az ISZ–2-vel, ami a konkrét veszélyforrást jelentette a németek számára. Ugye azzal takaróznak páran, hogy az ISZ–3 nem volt bevetve csak a 1945. április végén/május elején, azonban a harckocsiágyúja már egy éve üzemelt az ISZ–2-ben! Nem mindegy. Az, hogy szanaszét döntött teste volt a –3-nak, nem nagy kaland, hamar átlépett rajta a hk.fejlesztés (ISZ–3M-ként (M - modernizirovannij) voltak itthon 1956-ban is). Tehát az a lényge, hogy szovjet részről kellő minőségű és mégkellőbb menyiségű potenciál állt ténylegesen rendelkezésre arra az esetre, ha „a német csodafegyverek megfordítanák a háború menetét” (sic!). ;-) Esélyük sem lett volna a németeknek... Ami a briteket illeti, ők is átvették az amerikai doktrínát, lévén a nehézharckocsi-fejlesztésük eléggé lassan haladt. Hogy ne lett volna jó fejlesztésük, az azért túlzás, ugyanis az1945 elejére hadrendbe állt Centurion az alapja például a mai Merkavanak is... Elég bevált egy szekér lett. Elődje, amiből végül is kifejlesztették a Cromwell/Comet (a „církáló”-család), szintén elég jónak mondhatóak, már a kor színvonalához felért. Legyártott darabszámuk nyílván messze elmaradt az M4 Sherman-étől. Utóbbi alvázára (lévén rengeteg volt belőle) pakolgatták saját fejlesztésű hk.ágyúikat, elég jó eredménnyel.

Repülőgépeknél ilyen páncélzatról nem tudok (acél-alu-acél), nem is túl életszerű. A dugattyús vadász(bombázó)gépek páncélzata kimerült a pilótaülés acéllemezből sajtolásában, meg az olajhűtő köré került néha ez-az, még ritkábban az üzemanyagtartály köré. Az Il–2 Sturmovik ritka kivétel, mert azon felül volt gazdagon acéllemez. Az Fw 190F-eeket páncélozták még 1-2 helyen, de nem jelentős. Dugattyús motorokat nem lehet túlzottan jól terhelni. A gázturbinások Me 163/262/He 162 alig voltak bevetve, a vh. végére nem maradt extra-igényeskapacitás ilyen szendvicsdolgokra. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gyantusz (vitalap | szerkesztései)

Igazán nincs mit. Főleg, hogy nem én voltam L András^pankuš→ 2010. május 19., 21:21 (CEST)

re batch

Szia! A bevezetőjét kellene átírni, mert keveredik benne a batch feldolgozás a batch programozással. A cikknek a batch programozás definíciójával kellene kezdődnie, ha egyszer az a címe. – Hkoala 2010. április 9., 19:38 (CEST)

Megcseréltem a bevezető két részének a sorrendjét: a cikket nem lehet azzal kezdeni, hogy miből fejlődött ki, amíg nem mondtad meg, hogy micsoda. Egyébként OK. – Hkoala 2010. április 9., 20:02 (CEST)

Tények, források

A tények, meg a források nem mindig jelentik ugyan azt.

Itt az a kérdés merül fel, hogy mitől lenne valami tény, ha azt nem tudod forrásokkal bizonyítani? (tekintsünk el attól a filozófiai kérdéstől, hogy gondolsz valamire, vagy érzel valamit, mivel ez a dolog is "tény"). Tehát olyan eseményre gondoljunk, ami megtörtént valahol. Ha ez nincs leírva sehol, de valaki tud róla, ez a pletyka műfaja. A pletykának nem véletlenül van negatív, elítélő felhangja, mégpedig azért, mert igaznak hangzik, de többnyire nem az. Csak arra jó, hogy valakit, valamit lejárasson, és a közlőjét bennfentes színben tüntesse fel. Modern megfelelője a személyes blog. Egy személyes blogban bármit leírhatsz, nem feltétlenül kell hozzá forrásokat mellékelned, a lényeg, hogy az olvasók szórakozzanak az írásaidon. Azt úgy gondolom, egy lexikonban nem elsősorban a szórakoztatás a cél, hanem a korrekt tájékoztatás.

A pletyka vagy a blog közlése is lehet igaz, de ilyen állításokból nem lehet megbízható enciklopédiát létrehozni. Vagy oda lehetne írni: "ennek a cikknek legalább 10%-a igaz." "ez a cikk akár igaz is lehet", stb.

Szerintem a cél az kell, hogy legyen, hogy ami egy cikkben benne van, az 100%-osan igaz legyen, a legjobb tudásunk szerint. Ha ez csak 5 mondat, akkor annyi. Lehet rajta "csonk" sablon, de ami le van írva, az megállja a helyét.

Ha ezt felhígítjuk olyan állításokkal, amik igazak is lehetnek, akkor a megbízhatóság csorbul, és ez szerintem (és a Wikipédia alapelvei szerint is) nem megengedhető.

Amikor regisztráltam tudomásul vettem, hogy a wiki a forrásokkal, és nem a tényekkel dolgozik. Ha forrásolni lehet, akkor bármilyen sületlenség, médiahack bekerülhet.

Ez történhet így is, de tegyük hozzá, hogy legfeljebb ideig-óráig. Egyébként erről az a véleményem, hogy egy komoly lexikon nem használ forrásként bulvársajtót, ha meg komolyabb források is átvesznek valami áprilisi tréfát, akkor az előbb-utóbb kiderül, és kikerül a cikkből. Ebben nem látok különösebb, megoldhatatlan problémát. A szemét tartalom törlődik a cikkből, mihelyst valaki kritikus szemmel átolvassa, és valamelyik blőd állításra mások nem tudnak mutatni szakmai forrást. misibacsi*^üzenet 2010. április 18., 07:50 (CEST)

Nem megújuló energiaforrás

Szia!

A cikket kicsit javítgattam, formáztam, kissé átfogalmaztam. A tartalma most már talán nem vészes annyira...

Mivel fontos témáról van szó, kell róla szócikk, amit persze bővíteni is szükséges. Miért kellene törölni? Hogy valaki megint a nulláról kezdje el írni? Mi a hiba benne? Szerintem kiindulási alapnak jó az, ami benne van, és amivel kiegészítetted, azok az adatok is támpontot adnak hozzá. Igaz, ezekhez mindenképpen forrást kellene megadnod, hiszen te is valahol olvastad ezeket az adatokat. misibacsi*^üzenet 2010. április 18., 15:06 (CEST)

Re:Kublacsek

Was? Nem értem. ; ) --Gyantusz ^vita 2010. május 15., 21:47 (CEST)

Felraktam, itt van. --Gyantusz ^vita 2010. május 16., 14:22 (CEST)

Értesítsd az illető műhelyt, ha nekik való kérdést látsz a Tudakozóban!

Nem tudom, hogy figyeled-e a Wikipédia-vita:Tudakozó lapot, ezért ELVe javaslatát ide is leírom:

A WP:MŰHELYben megtalálod a műhelyek felsorolását. Ha a műhely vitalapján egy linket hagysz a nekik való kérdésre, bizonyára hamarabb jön hozzáértő felelet, mintha arra várunk, hogy maguktól is észreveszik a kérdést.

Van egy ilyen lista is: Wikipédisták érdeklődési kör szerint. Ott is érdemes lenne a felsoroltakat megmozgatni.

Karmela^üzenőlap 2010. május 29., 09:40 (CEST)

Keresnek!

Bloggerlány (vita | közrem. | törölt szerk. | ) új a wikipédiában. Bloggerlány szeretné, ha Duhos őt mentorként segítené.

Kérdés

Szia!

Először is köszönöm a segítséged!

Nem rég szerettem volna a Wikin,Borsod megyei települések oldalaira,külső hivatkozásként megjeleníteni egy információs portál releváns településeinek legfrissebb híreit.Linkelésemre ezt a választ kaptam:

"Kérlek fejezd be a szócikkek szpemmelését. Köszönöm. Másodszor kérlek: fejezd be a szpemmelést! Az összes betett linket kivettem a szócikkekből, mivel az általad hivatkozott honlap gyakorlatilag semmit sem tesz a cikkekhez, bármilyen településnévre keresünk rá, ugyanaz a néhány cikk jön elő. Reklámozni, népszerűsíteni az oldalt máshol kell." Nem tudom mit jelent a szócikkek szpemmelése,de befejezem.Kedves Dühös,ezzel mit kell tennem?Mit szpemmeltem?Azokat a linkeket?

Az általam hivatkozott honlap számomra rengeteg értékes és friss információt ad az aktuális városokról,falvakról.A cikkekhez szerintem igenis hozzátesz.Megnéztem azokat a településeket,melyeket eddig itt szerkesztettem,és mindegyiknek van friss hírértéke.SŐT!A legaktuálisabb árvíz témában is napra készek.Pl.segély vonalaktól kezdve mindent tartalmaz...Ezért sem értem,miért írták azt,hogy ugyanazok a cikkek jönnek fel.Hogy lehetnék már ugyanazok,ha non stop frissülnek?Az aktualitásokkal.Lehet,hogy egy kis falura klikkeltek rá,és mondjuk ott ép akkor nem történt semmi/frissülés,de tényleg mindig fent vannak a legújabb infót.Ezeket az oldalakat elsősorban az olvasók frissitik/töltik meg infókkal,illetve a BOON cikkei is kikerülnek.Pont mint itt a Wikin.Nem szerettem volna reklámozni a céget,hanem egyszerűen itt Borsodban,ahol nem mellesleg non stop szükségünk van a friss infókra az árvíz miatt szeretjük ezt az oldalt.És azt mertem gondolni,hogy mások is szeretnék itt a Wikin... Írtam annak a szerkesztőnek is már,akitől a fenti sorokat kaptam.Nem tudom mit válaszol majd. Neked mi a véleményed?Hogy tudom megoldani a szerkesztést úgy,hogy ne sértse itt a szabályokat,és az olvasóknak is nyújtson infókat?

Várom válaszod!

Köszönettel:Bloggerlány

reGnoszticizmus

Szia, kivettem az SN-t, meg a formát, sztem sem kell már, köszi a segítséget. :) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. június 9., 11:34 (CEST)

Szia! Hú,akkor lehet elírtam valamit? Így tettem be a linkeket a külső hivatkozásokhoz: pl. Bőcshöz http://www.boon.hu/lakohelyem/bocs és így a többihez is.Tudsz segíteni,hogy ha így nem volt jó,akkor hogyan kell? Elnézést,hogy nem írtam alá megfelelően a levelet! Bloggerlány ^vita 2010. június 9., 12:55 (CEST) így megfelelő? Bloggerlány

Kérdés

Szia megint.Megpróbáltam most úgy betenni a linkemet,ahogy mások,és mégsem sikerült...Nem értem.Kaptam rá egy hibaüzenetet. "Az alábbi – a szócikkben szereplő külső – link többszöri próbálkozásra sem elérhető. Kérlek ellenőrizd a link elérhetőségét, amennyiben még mindig hibás, kérlek javítsd vagy töröld, és távolítsd el a szócikk vitalapjáról ezt a sablont is! http://www.ztsz.hu/display.php?page=telep/bocs (archive)" Hogy lett az én linkemből ez a hibás link???Remélem tudsz segíteni benne.Köszönöm előre is!! Bloggerlány ^vita 2010. június 9., 15:26 (CEST)

Link

Szia! Amikor én rájuk klikkelek,akkor nekem azt hozza fel,amit be akartam tenni a település külső hivatkozásaiba.Itt inkább arról van szó,hogy nem akarják engedni ezeket a hivatkozásokat.Na mindegy.Úgy látom te sem nyújtasz konkrét segítséget,nem is zavarlak akkor,majd megkérdezem mástól,hogy ki tudna ebben segíteni nekem.Köszi az eddigi válaszokat!Minden jót! Bloggerlány ^vita 2010. június 13., 18:07 (CEST)

A link nekem sem jön be. Lehet, hogy valamilyen bejelentkezéshez, regisztrációhoz kötött cím, Bloggerlány utánakérdezhetne a ZTSZ elérhetőségénél, hiszen ha valaki, hát ők tudni fogják mi lehet a baj. Ha ugyanis a címet a Wikipédia tiltaná le, akkor az másként mutatkozna. Ha Bloggerlányt a fenti megszólalása után mégis segíteni vagy hajlandó továbbra is, akkor megkérdezhetnéd még érdekében a műszaki kocsmafalat, hátha van valakinek valami ötlete. Azt is meg lehet próbálni, hogy a google segítségével a lap tartalma alapján keres az ember egy hasonló tartalmú,de elérhető lapot. Karmela^üzenőlap 2010. június 15., 15:23 (CEST)

Probléma

Szia!Megoldódott a gondom.Addig próbálgattam az oldalt,amig sikerült elhelyeznem a linket,nem volt megfelelő az URL amit be akartam írni.Még most sem értem,miért,de másképp megoldódott... :) Köszi szépen azért!Minden jót! Bloggerlány ^vita 2010. június 18., 12:09 (CEST)

Re:MC51

Igaz, a szerk.összefoglalóban hibásan írtam azt, hogy a G3 sportváltozata, mert a spec.alakulatok használják. Jah, már a G3 cikkben? JÓ, megírom a változatait az angol alapján. Bocs, azt hittem, senkinek nem hiányzik... ; ) [1] --Gyantusz ^vita 2010. június 19., 20:54 (CEST)

Szerintem valamelyik airsoft-tulaj kezdhette meg a cikket. Mindenesetre azért előtte kutakodhatott volna, ne nekünk kelljen. --Gyantusz ^vita 2010. június 19., 20:57 (CEST)

Tán neked van ilyen fegyvernek látszó (airsoft)tárgyad? ;) --Gyantusz ^vita 2010. június 19., 21:01 (CEST)

Re:9 mm Mouser export

Nem, nincs sajnos. Nem is tudok keríteni, de ha találok a neten valamit, beírom neked. --Gyantusz ^vita 2010. június 19., 20:55 (CEST)

Voszhod-1

Szia!

Egyszerűbb lett volna, ha nem csak arra blazírozol, hogy "eltelt már egy kis idő a cikk korábbi szerkesztése óta", hanem forrást is megadsz, de találtam az általad beírt infóra forrást, így rendben van az űrruha megemlítése dolog. misibacsi*^üzenet 2010. június 19., 20:59 (CEST)

Nem, nem, megbántásról szó sincs, csak mindig furcsa érzés, ha régebbi szerkesztőknek azért kell szólnom, hogy "adj meg forrást arra, amit beírtál", mintha 5 napos kezdők lennének... De kénytelen vagyok. Miért nem az evidens, hogy forrást meg kell adni??? Alapszabály, ami mindenkire, minden esetben vonatkozik.

Szerintem semmi sem triviális és magától értetődő - akkor minek írjuk a szócikket, ha mindenki ismeri azt, ami benne van? Extrém esetben minden mondathoz kellene forrás, de kivételes esetben ettől el lehet tekinteni... pl. ha megfelelő linkek állnak rendelkezésre. misibacsi*^üzenet 2010. június 19., 21:29 (CEST)

MC51

Szia! A vitalapomon írtam! Üdv Flinx ^vita 2010. június 20., 11:53 (CEST)

Szia! Ismét oda írtam. Flinx ^vita 2010. június 20., 18:36 (CEST)

Re:leventepuska 2

Üdv! Leltem egy ilyet. Itt 29 M. kispuskának nevezik (nálad korábban). --Gyantusz ^vita 2010. június 26., 21:50 (CEST)

Szojuz–40

Szia!

• Nem látok forrást
• Valóban e volt a Szojuz sorozat utolsó repülése?

Raktam be forrást, kicseréltem az infoboxot, és kiegészítettem. Az adatok nagyjából jók voltak, csak az indítási dátum tért el 1 nappal. Valóban ez volt a Szojuz-sorozat utolsó repülése. misibacsi*^üzenet 2010. július 8., 17:19 (CEST)

Mi végre is?

Stílusgyakorlat? Ennyi? Hát ezt nem vállalná örömmel a többi szerkesztő, erre mérget vehetünk. De ha a wiki már az alapszabályában deklarálja a saját megbízhatatlanságát, noha csak a saját felelősségét akarta elhárítani, akkor bizony jogos a gúny.

Persze te elsősorban a szerkesztői "demokrácia" jelenségei miatt gondolod ezt, arra tippelek. Kisebbségnek ezt a magot nem nevezném, a rasszizmust nem vonnám bele, noha én a nem szimplán genetikai rasszizmust az ember természetéből fakadó alapvető és letagadhatatlan jelenségnek fogom fel, és természetesen magamat is rasszistának tartom, mint minden más embert is, nem feledve a rasszizmus által célba vett csoportok tagjait sem. De ez itt nem az, itt csak a lépéselőnyt szerzett szerkesztők véd- és dacszövetsége látható. Ami viszont szégyen azoktól, akik a semleges nézőpont követelményét az egyház legfőbb dogmái között hirdetik, ugyanakkor ők időnként azzal indokolnak egy szerkesztési döntést az egyik szerkesztő mellett, hogy ő már régóta közreműködő, tapasztalt szerkesztő. Akit emiatt már fel is vettek maguk közé és felruháztak felsőbbrendű hatalommal. Én tudom, hogy a demokrácia pontosan és kizárólag ennyit jelent az életben, épp ezért prüszkölök a demokrácia boldogságot adó szentségét hirdetőktől, de itt esetleg elvárható lenne a józan ész működése is.

Mondanám is, hogy a francba vele, végül is mi közöm ehhez az egészhez, de sajnos nekem hiányzik, hogy megmagyarázzak valamit, amit én tudok, de másnak még nincs megmagyarázva. Tanítás, mondhatjuk. Én hajdan kizártam, hogy a tanításra képeztessem magamat, de a hajlamot később kénytelen voltam felfedezni magamban. Azóta már dolgoztam is oktatóként a saját szakmámban, de a wiki is ilyen késztetéseket ébreszt. Nagy kár, hogy a megélhetésemet kutatva nincs időm foglalkozni vele, mert nekem persze az a meggyőződésem, hogy jobbítani tudnék egy csomó kissé megfeneklett dolgon. Eh, mindegy.

A szerkesztői lapodon nyilván egyszer egy dühös kedvedben megszületett piréziai szociomonográfiádon jót is mulathattam volna, ha a dolog mulatságos lenne. Mint ahogy feltehetőleg megegyezünk abban, hogy nem az. Viszont egyszer olvasd át valamikor higgadtan, mert sok kis elírás maradt benne, és az utolsó sorban 'tizedik'-nek kellene állnia. Érdekes, hogy ezért itt még nem böködtek meg téged, pedig vannak itt is nagy jogharcosok. Erről éppen az én szerklapomon olvashatsz egy morcos megállapítást. - Orion 8 ^vita 2010. július 22., 01:22 (CEST)

Sejtettem, hogy nem találtad viccesnek az általad felvázolt piréziai helyzetet. A három tételedhez, amelyekkel lényegében egyetértek, hozzáfűzök a magaméból.

• Azt saját emlékeimből is tudom, hogy Kádárt annak idején egy jó vezetőnek tartották, aki egy rossz rendszerben is megpróbálja az élhetőséget megőrizni. A rendszert számosan szidták, de Kádárt sokkal kevesebben. Érdekesebb az, hogy Kádárt még ma is elég sokan nem tartják gazembernek. Pedig lehet, hogy az volt, bár talán csak idealista volt, eltúlzott módszerekkel. És az sem mindegy, hogy melyik időben működő Kádárról van szó.

Az visszatekintve igaznak látszik, hogy akkor nem volt olyan súlyos létbizonytalanság, mint ma. Akkor is megvolt az elit, akik az akkori elképzelések szerinti fényűzést megszerezték maguknak - kicsit vidám dolog, hogy ma egy akármilyen sutyerák vállalkozónak is nagyobb fényűzés juthat, mint akkor az ország leghatalmasabbjainak. De akkor viszonylag egyenletesen volt terítve a nép között az a kevéske, ami akkor jutott. Ma az elit luxust szerez, de a többieket egymásnak ereszti, hadd irtsák egymást, igazából nem értem, hogy miért. Ez régen nem így volt, gazdasági és társadalmi rend volt fenntartva, és a nép között nem eresztették szabadon a farkasokat és hiénákat. És nem kellett állandóan félni. Sem attól, hogy egyik napról a másikra munka nélkül marad az ember, sem az utcán ma hemzsegő gonosztevőktől. Cserébe csak nem volt szabad hőzöngeni. Elfogadható ár, főleg ha akkor már tudták volna, hogy mi jöhet helyette. Mindenki ügyeskedett, mindenki lopott egy kicsit, lassacskán folyt a munka, de egységesen, így körülbelül mindenki eléldegélt. Nem volt plazmatévé, de akkor tulajdonképpen nem is hiányzott, mert nem ingereltek bennünket szüntelenül az aljas reklámok.

A Kádár-rendszer hibájaként sokan azt emlegették fel, hogy a lusta munkamorállal eladósodtunk a Szovjetuniónak. Hát, igaz. És ma? Ma, a boldog szabadságban hogy is áll a gazdasági mérlegünk?

• A kisebbségekkel, magyarul a cigányokkal és mellékesen a zsidókkal kapcsolatosan az a gond, hogy ma már törvény kell ahhoz, hogy az embereket visszatartsák egy nagy igazságtételtől. Ami sajnos nem lenne igazságos, csak haragos. A német nácizmus is akkor csírázott ki, amikor ott nagyon szarul álltak a dolgok, és az emberek már minden miatt dühösek voltak. Érthető. A cigányok most kaptak még egy kis haladékot a kuss-törvénnyel. Ha nem kapnak észbe, akkor egyszer, nem túl sokára, a törvény sem lesz elég, és jönnek a fegyverek. Ami senkinek nem lesz jó, de akkor ezt már nem lehet magyarázni az embereknek.
• A rendszerváltást formai dolognak nevezni ma már nem szentségsértés, azt hiszem. Többször hallottam már másoktól is. Az volt, ezt már csak a vak nem látja. Egy pompás trükk volt azoktól, akik látták, hogy új címkét kell ragasztani a régi, rossz hírűvé váló címkére. Az elit elit maradt, a csatlósok között volt némi forgás, és új tagokat kellett bevenni a régiek mellé. A népnek meg be lehet tömni a száját az utcanévtáblák lecserélével, aztán pedig azzal, hogy mostantól szabad a meggazdagodás azoknak, akik elég erőszakosak. Erre mindenki nekiesett a másiknak. Zseniális, sajnos.
• Az én tételem pedig így szól: a demokrácia egy parasztvakítás, egy elnyomó rendszer stabil üzemeltetésére szolgáló, ugyanakkor egy önmagát megbénító társadalmi működési forma. Egy új címke. Egy katasztrofálisan félreértett, sőt, félremagyarázott, hülye ábránd, amely új lehetőséggel gazdagítja a nép egymás közötti, teljesen haszontalan civakodásának fenntartását. Idén vált először érdekessé a helyzet, amikor a demokrácia váratlanul némi értelmet kapott. Ami miatt persze a kisebbségben maradók a demokrácia halálát emlegetik, pedig akkor nem emlegetnék, ha ők kerültek volna a másik oldalra. Most a kormány kénytelen lesz valami javulást összehozni, a tragikus helyzet ellenére, és ha netán tényleg sikerül, akkor a nép újra ellesz egy ideig.
  

Szóval a cinikusoknak van igazuk, például nekünk, ez a baj. De ez van, ennyi jut, az élet úgyis csak egy futó kitérő az ember számára, hát kénytelenek vagyunk addig is a saját fészkünket védeni. És nézni, hogy mi fog még kisülni ebből az egész marhaságból. - Orion 8 ^vita 2010. július 22., 17:25 (CEST)

A kisebbségek, ha nem próbálnak beilleszkedni, akkor mindig elmennek a határig, amelyet a hatalom húz nekik. Most azt a reményt ébresztette bennünk a hatalom, hogy ezt a határt kicsit szűkebbre veszik végre. De felesleges kisebbségekről beszélni, mert a svábokról, szerbekról, ruszinokról évekig nem hallani, legfeljebb azt, hogy, mondjuk, felavattak valami nekik érdekeset, amihez gratulálunk, gyarapították az országot. Itt csakis a cigányok A Kisebbség, akikre ezen a kifejezésen keresztül mindenki utal. Méghozzá a beilleszkedni nem próbáló cigányok, mert a normálisan élni próbáló, dolgozni járó, iskolába járó, a közösség kívánalmaihoz nagyjából igazodó cigányoknak nem lenne oka a többségtől tartani. Azokat a cigányokat pedig, akik miatt már mindenki rájuk gondol, amikor valaki a kisebbséget emlegeti, akik mindig eszébe jutnak az embereknek, ha harminc fős verekedésről meg csatangoló négyéves vízbefulladt gyerekről hallanak, azokat meg végre talán elpofozza a hatalom egyszer. Jobban járnak, ha a hatalom teszi, mert akkor a dolgok megmaradnak egy mederben. És a hatalom is sejti, hogy itt jobb lesz, ha ők lépnek elsőnek, annak ellenére, hogy a sok nyugati okos, akiknek a cigány csak egy romantikus címke, folyton belepofázik a dologba.

A wikivel, már olvastam többektől, az is probléma, hogy inkább születnek új csonkok, mint hogy a régieket egészítené ki valaki. Ami egyrészt azt jelenti, hogy sok dologról mondunk keveset, másrészt egy csonkot sokkal kevésbé lehet összességében ellenőrizni, kevés a hozott forrás, meg figyelem sem jut rá annyi. Világos, hogy ez itt önkéntes munka, és minden új cikknek örülhet a Wikipédia, de egy kis szervezettség, koordináció hasznos lehetne. A csírái megvannak régóta, de úgy is maradtak.

Te meg ne írj cikket erős felindulásban, hanem inkább igyál egy sört. Hiszen mi magunk is tartozunk a wikinek az átgondolt munkával, egyébként pedig veszélyes lehet az az ember, aki hirtelen felindulásában nem az asztalt töri össze, hanem cikket ír egy enciklopédiába. :-)

"ennyi okos ember (bizonyos értelemben a társadalom krémje)" Ezzel nem értek egyet. Vannak itt okos emberek. De az okosság egyik ismérve a szememben az, hogy hajlandó mérlegre tenni az okosságát, ha a jelek annak szükségességére utalnak. A wikiben a baj szerintem a sokféle dologhoz értő, talán tanult, művelt, de együttműködésre képtelen, öntelt szerkesztővel van. És ilyenből is kijut. A szerkesztői és szócikk-vitalapok számtalan olyan reménytelen hadakozásnak a tanúi, amelyet tényleg okosan is el lehetett volna rendezni. Nem azzal kezdjük, hogy támadunk, hanem először megértjük a másik célját. És ha hibázik, akkor rászánjuk a fáradságot, hogy átgondoljuk, esetleg utána is nézünk, hogy a mi tudásunk, értelmezésünk tényleg megbízhatóbb-e. Ráadásul ha hibázik valaki, könnyen kaphat egyszerűen szólva bunkó letolást. Olyan gorombaságokat láttam már a semmiből kipattanni, hogy nem tudtam elképzelni, mi szülhette. Sajnos ide nem a "krém" gyűlt össze, hanem egy csomó olyan ember, aki a hétköznapinál nagyobb műveltségét nem tudta a saját életében gyümölcsöztetni, vagy nem kapta meg érte a környezetétéől az általa elvárt elismerést, és itt ápolgatja a sérült egóját. Nem mindenki ilyen, természetesen, de az arányuk igen tekintélyesnek látszik. Velük márpedig reménytelen tárgyalni, alkotni, mert elmarnak maguk mellől mindenkit, és ez szerintem a legfőbb oka annak, hogy nem akar nőni a szerkesztők létszáma. Mentoráltam én is egy gyereket, már az első lépése után kapott három intést. Annak ellenére, hogy jeleztem, hogy újonc, és felügyelet alá vontam. Ha az újoncokkal ennyire képtelenek sokan megértőbben bánni, akkor nem lesz utánpótlás, pedig a régiek közül, látom, újra és újra szállnak ki sértetten, megbántva, dühösen vagy csak csalódottan olyanok, akiknek elege lett a fafejekkel való küzdelemből. Ráadásul ha a fafej már be is betonozta magát, hatalma van, vagy személyes ismerősei a hatalmasok, akkor számíthat a vitákban a hátszélre is, újabb lehetőséget adva a csalódott reménységeknek a lelépésre. Rossz modell, beteg modell, és nem szolgálja a tervet.

Én egyszer meghívást kaptam egy találkozóra, de végül nem mentem el, mert eldőlt bennem az a kérdés, hogy jó-e, ha a szerkesztők személyesen ismerik egymást. Az én szerkesztéseimet se az alapján ítéljék meg, hogy szimpatikus voltam-e az asztalnál, és egymással sem kellene barátságot ápolni. Megértem, hogy ez a természetes, a barátság a kollégákkal, de csak azok engedhetnék meg maguknak, akik ennek ellenére képesek a barát szemébe mondani, ha az hibázott. Enélkül csak egy klikk marad, a wiki pedig egy baráti kör magánszáma.

Ráadásul számos tévedést is sejtek az alapszabályok körül. Amelyek esetenként ellentétben állnak egy enciklopédia kézenfekvő céljaival, és a szerkesztői munka érdekeivel. Lehetnek ezek között olyan szabályok is, amelyeket az amerikai ős talált ki rosszul, de a kötelékek miatt azokat a hibákat az egész világ továbbtenyészti, figyelmen kívül hagyva, hogy az ős is lehet rövidlátó vagy tébolyodott. Én egyszer - nem is csak egyszer - megpróbáltam megtudni egy alapító tagtól, hogy az amerikai alapítvány miféle konkrét viszonyban is van a magyar alapítvánnyal, milyen függő viszony van itt, milyen deklarált kötelezettségeknek és titkos záradékoknak kell egységesen eleget tennünk, miért ez a rettegés, de a szokott módon válasz nélkül maradtam, ahogy máskor is, ha szervezeti szabályokra voltam kíváncsi. Mintha egy nagy maffia lenne az a "krém", akik nem szeretik a kérdéseket. Csak nem tudom elképzelni, hogy miféle maffiáról is lehetne itt szó, inkább csak önmagukban bizonytalan, elnehezült gondolkodású, rugalmatlanná vált, de hatalmat birtokló szerkesztőkről. Megzakkant szerzetesekről. Ami sajnos súlyosan rontja a terv esélyeit, nemkülönben a hírét. - Orion 8 ^vita 2010. július 25., 02:38 (CEST)

(Mellékesen, ha még nem tetted, nézd meg a vitalapomon Gyantusz írását is, amellyel hozzánk csatlakozott.) Orion 8 ^vita

Én a zsidókat nem tartom kisebbségnek, bár néha mutatnak olyan jeleket, amelyek azzá tehetnék őket. Egyszer, nemrég majdnem elkövették azt a marhaságot, hogy kisebbségként akarták regisztrálni magukat, márpedig pusztán vallási okból senki nem válik kisebbséggé, más különbség pedig egyáltalán nincsen, ugye... :-))) De aztán észbe kaptak, pedig nagyot röhögtem rajtuk. Az rendben van, hogy a több ezer éves gyökerű zsidóutálatot (amelyet a bibliai iratok dokumentáltak), amely napjainkban is él, nem helyes érvényesülni hagyni nagyon semleges szándékú, teljesen más természetű honlapokon. Nem igaz, hogy csakis a zsidókat bántották a történelem során, de azért őket is, amit nem kellene megismételni. Ezért az rendben van, hogy ennek nem akarják itt a csírázását látni. Viszont a semleges nézőpont elvét követve ha lényegi kérdésben vannak forrásként minősíthető és bíráló dokumentumok az adott kérdésben, azt bizony publikálni kell, különben álszentek vagyunk. Nem tudom, hol, mi volt probléma ezzel kapcsolatban a wikin, de tudom, hogy mindenki betegesen óvakodik a "rasszizmus" látszatától, még ha az túlzássá válik is.

A függő viszonyt én úgy definiálom, hogy valamilyen tettért a másiknak hatalmában áll bennünket büntetni. De azt nem tudom, hogy miért jár büntetés, és mi a büntetés. Hiszen ez a függő viszonynak dimenziót adó tény. Könnyen lehet ám, hogy mi, régen elszakadva az amerikai őswikipédistáktól, már saját értelmezésünkben örökítjük tovább azokat a szabályokat, amelyek talán már kezdetben sem pont így szóltak, ráadásul már ott is változhattak. Voltak ilyesmire példák elkülönült vallási közösségekben, természetesen. Nem tudom azt sem, hogy van-e még egyáltalán érdemi, informatív kapcsolat a magyar és az amerikai alapítványok között. Kérdeztem ilyet, nem kaptam választ. Gőzöm sincs, hogy miért.

A 'napellenző' cikke tényleg furcsa kicsit, egy szótári szócikkben is elintézhetőnek látszik, de ha az az elv, hogy mindenről írni kell, amiről van mit írni, végül is ez is belefér. Ráadásul a Tudakozóban néha olyan szavak jelentését kérdezik, hogy sosem tudhatjuk, nem fogja-e itt megnézni valaki azt, hogy mi is az a napellenző. A géppisztoly szócikke viszont kifogástalan, persze csak szemre, hiszen én nem értek hozzá, ezért a pontosságát nem tudnám felbecsülni. Sok ilyen szócikk kell, ez az enciklopédia.

A krémnek én az általánosítását kifogásoltam. Igen, hogyne, láthatóan vannak olyan szerkesztők, akik valóban méltók lennének arra, hogy a "krém"-hez soroljuk őket. Csak ez nem mondható ki az egész társaságra, még a rendszeresen, sokat szerkesztők mindegyikére sem. Nem tragédia, csak nem ideális. A munka ellenőrzése szerintem távmunkában is kitűnően elvégezhető, mint ahogy a szerkesztések is, épp az válhat a minőség kárára, ha a leírt szövegen kívül más is belejátszik a szerkesztő adott munkájának megítélésébe, vagy egy vitában való nézetének elbírálásába. Én ezért szoktam meg sem nézni a laptörténetet, amíg arra kimondottan okom nem lesz, mert nem kell tudnom, hogy ki írt bele olyat, amelyet én tévesnek vagy egyszerűen még csiszolhatónak látok. De ez az egész dolog működne, nagyjából kiegyensúlyozottan és termékenyen, ha a sértődékenységet és a konokságot sikerülne kivarázsolni a világból. Nekem sem öröm, ha átfogalmazzák, amit frissiben írtam, miért is lenne öröm, hogy rossznak tartanak valamit, amit csináltam, de várni szoktam pár napot, mielőtt elkezdem átrágni, hogy rosszabb-e a javított változat. Az szokott a baj lenni, hogy ha igen, akkor könnyen kialakul a szerkesztési háború. Az a nehéz, az a frusztráló. - Orion 8 ^vita 2010. július 27., 01:36 (CEST)

Ogame

Szia! A nevezetességgel semmi gond nincs. Ami a tartalmat illeti, szerintem már sokat alakult, de még jó lenne, ha valamit írnál a játékról bővebben (A nyersanyagokon kívűl is). Meg tudnád ezt oldani? Ha nem akkor még megpróbálok utánanézni valami forrásnak a neten, de megmondom őszintén, hogy nem ismerem a játékot, ezért lenne jobb, ha te bővítenéd ki még egy kicsit. – Szabi237 ^vita 2010. július 28., 18:48 (CEST)

Az angol wikipédián elég részletesen megvan, az is jó forrás. – Szabi237 ^vita 2010. július 28., 19:03 (CEST)

Szólok annak a szerkesztőnek, aki elkezdte a cikket, hogy bővítse ki. Ha megteszi jó, ha nem, akkor törlődik. – Szabi237 ^vita 2010. július 28., 21:22 (CEST)

Cikkértékelés

Valóban igazad van. Javítottam. Forrást én sem tudok sajnos. Batman666 ^vita 2010. augusztus 18., 10:29 (CEST)

Vita lap törlése

Elnézést kérek ezért a megoldásért, de egyszerűen olyan primitív egyszerű és tudománytalan volt,hogy úgy gondoltam nem is érdemes vitázni egy olyan emberrel, aki egyszer talál egy könyvet és mert "a könyvbe aszt írták..." módon nem képes vitázni csak puszta zsidógyűlölet motiválja ( a megjegyzéséből ez jött le), ráadásul olyannyira anticionista, és történelem hamisító (ez kb.olyan mintha én hoznék valami utolsó magacsinálta történésztől egy idézetet, hogy Árpád vagy István nem is létezett soha sem és a magyar állam a szlovák királyság ból vált le, ugyan ilyen badarságot írt), hogy a nyilvánvaló tényeket mint pl.római kori leleteket, feljegyzéseket vagy az utóbbi években Jeruzsálemben feltárt palotát képes letagadni. Egy botcsinálta gyorstalpaló OKJÉS képzésen elvégzett "történészképzős" személy a tudományos életben ismeretlen könyvéből hozott idézete( körülbelül neki is hasonló végzettsége lehet) mások gondolata az össz érvrendszere. Na persze ez nem is csoda olyan személyeknél, akik képesek a XX. századi történelem olyan egyértelmű bizonyítékait letagadni és pusztán zsidó gyűlöletből a történelmet meghamisítani, mint amilyen a holokauszt is volt: "persze hát az is a zsidó csalás egy példája..." és a táborról készültképek (pl. a felszeadítás után amikor targoncával tolják tömegsírba a hullákat) az meg az égből pottyant. Buta, ostoba antiszemita, aszemita feltűnési fiszketegséggben szenvedő képzettlen antiszemita. Tehát Körülbelül ezért töröltem. A téma pont érinti a kutatási területem és úgy gondoltam ilyen emberekkel fölösleges is vitatkozni, de akkor minek is megy el szerkezteni. Az oldal törléséért viszont mégegyszer bocsánatot kérek csak eléggé dühítő volt.

Üdv: novus

Király

Üdv! Csak megleletem a rég beszélt oldalt... Szerintem használható adatok vannak benne a Király-géppisztolyhoz is. --Gyantusz ^vita 2010. augusztus 28., 19:51 (CEST)

re:karabély

Üdv! Nem rossz... : ) A hétvégén kibővítem normálisra. --Gyantusz ^vita 2010. szeptember 2., 22:49 (CEST)

Igény van rád

Makara Miklós (vita | közrem. | törölt szerk. | ) 2010. szeptember 12., 16:36 óta szeretné, ha mentorként segítenéd. Karmelaüzenőlap 2010. szeptember 12., 22:11 (CEST)

Makara Miklós

Szia köszönöm, hogy jelentkeztél, tudományos publikációkat szeretnék mejd orvosi, mérnöki, jogi, és tudományos témékban közölni.

Szenes Iván

Köszönöm az észrevételt. Egy kis pontosítás. Szenes Ivánnak Szenes Hanna unokatestvére. Üdv.! – Kispados ^vita 2010. szeptember 14., 05:36 (CEST)

Bank

Én nem vagyok egy szakértő, azt gondolom, hogy tévedsz. Hozok nemsokára forrásokat, a jegybanki tartalék a jelenleg létező pénznek max 3 százaléka. Föld-lét ^vita 2010. szeptember 20., 18:33 (CEST)

A pénzt a bankok folyton létrehozzák. Én csak egy helyen tévedtem, de már minden ok lesz. Tehát egy bank potenciálisan 0-90 százalékban a bevételi oldalon könyvel el egy random hitelnyújtást (értsd általa vagy más által nyújtott hitel összegét). A mostani pénzmozgási trend melett ez a fő és elsődleges bevételi forrása. Ez tény.

Például itt találod azt a részt, amelynek a címe Reserve Requirements and Money Creation

Én ebből a bekezdésből ezt hoznám fel: "If the reserve requirement is 10%, for example, a bank that receives a $100 deposit may lend out $90 of that deposit. If the borrower then writes a check to someone who deposits the $90, the bank receiving that deposit can lend out $81. As the process continues, the banking system can expand the initial deposit of $100 into a maximum of $1,000 of money ($100+$90+81+$72.90+...=$1,000)." Tehát láthatod, hogy az új pénznek csak 10 százalékát "gyártotta le" a FED (ebben az esetben), a többi kifejezetten akkor keletkezett, amikor valaki úgy döntött (vagyis kilencen), hogy hitelt vesz fel, egy teljesen átlagos kereskedelmi banktól.

A kamat természetesen ettől függetlenül(az alapkamat-jegybanki függvényében) szintén brand new money.

Az általam javasolt szöveg pontatlan, javítok még rajta, és meglátjuk mi kerülhet a cikkbe, ha egyáltalán valami. Ha nem pontosan érted a szöveget, mond, hogy melyik részét, én lefordítom, vagy kérj meg valaki mást:)) Föld-lét ^vita 2010. szeptember 20., 19:43 (CEST)

Megpróbálom leegyszerüsíteni amennyire csak lehet. Tegyük fel, hogy csak egy bank van. Az összes bank egyébként a végeredményt tekintve (sok okból kifolyólag) egy bannként működik, igaz az egyes bankokat azért még lehetnek sikeresebbek, mint mások. Ez azért is mindegy, mert sokáig tényleg csak egy bank volt egy országban, és a résztartalékra épülő banki tevékenység identikus volt a mostanival. Tehát egy Bank van és az tegyük fel, hogy én vagyok. Te jössz és beteszel x százalékos kamatra száz forintot. Ez volt az első nap. Második nap jön valaki, és ki szeretne venni annyi pénzt amenyit csak lehet. Ez max kilencven forint, mert a törvény nem enged többet, én ezt neki odaadom, ő elmegy és vesz tőled valamit kilencven forintért. Te jössz és ezt is beteszed hozzám. Ez volt a második nap. A harmadik nap én már 171 forint hitelt adhatok egy második hiteligénylőnek, stb. Mindenki hozzád fog menni, elkölti a tőlem felvett pénzt, te jössz és beteszed hozzám. Mivel a hitelkamat mindig bőven fedezi a betéti kamatot, a kamatokat hagyjuk ki a pakliból. Engem (a bankot) nem érdekel, hogy neked mennyi pénzed van.

Az én bevételem, a következő: első nap 0 forint, második nap 90 forint, harmadik nap 171 forint stb. Persze ez csak azt jelenti, hogy ezt fogják visszafizetni, de van fedezet (a törvény és a bíróság biztosítja), tehát biztosra vehetem. Én ezeket a pénzeket az első vizzafizetés napjától aranyozott márvánzoszlopokra költöm, te egyszercsak jössz, kiveszed az összes pénzed egyszerre, én csődbe megyek, és maradok 171 forint értéknek megfelelő aranyozott márványoszloppal (de csak, ha a harmadik napon történt ez). Ha valamit rosszul írtam, vagy kérdésed van megvizsgálhatjuk ennek a történetnek báremely részletét:) Föld-lét ^vita 2010. szeptember 20., 20:38 (CEST)

Azt nem kibocsátja a bank, hanem létrehozza, másképp nem tudnád kivenni a pénzed, mert nem lenne ott. Mondjuk lehet, hogy az egyszeri betétre külön érvényes a 90 százalék, de a jegybanki letét az meg szorzódik 10-el (erről nem írtam az előbb), tehát a bank soha nincs 0-ban, minuszban aztán meg végképp nem, esetleg nem hitelképes, ez a csőd és nem más Föld-lét ^vita 2010. szeptember 20., 22:03 (CEST)

Szia! Szerintem szélsőséges történések sorozata kellet ahhoz, hogy a Magyar Királyság nem Európa vezető nagyhatalma lett, de ezt néhány soros bank szócikkbe lehetetlen lenne kifejteni, mint ahogy a Fuggereket is. Nem tudok róluk szinte semmit, mindjárt elolvasom a cikket:) asszem ők a rézbizniszben vesztették el a monopólhelyzetüket, ezért még a pápát is megmozgatták, Hogy rengeteg ember köztük amerikai elnökök stb. gyanusították meg a bankokat ezzel-azzal az tény, de mondom, egy ennyire gyengécske cikkbe én még nem írnám bele. Ha gondolod tedd meg, nekem kedvem sincs hozzá, nem értem mit értesz szélsőséges fogalmazás alatt. Összeesküvés elméletek, vagy a pénzügyi-, monetáris-, számvitelei rendszer kritikái és alternatív elméletek - ilyen cikkek vagy alcímek alá ajánlanám pl. a Fuggeres részt.

Én egy picit tisztába fogom tenni a hitelesdit itt a wikin. Föld-lét ^vita 2010. szeptember 22., 11:09 (CEST)

Az alternatív azt jelenti, hogy leírod azokat a véleményeket, amelyek egy másik rendszert (pl. kamat nincs, fedezet nem csak részleges stb.) tartanának társadalmilag és gazdaságilag hasznosnak és igazságosnak, többek közt történelmi tanulságok alapján. Ezért gondoltam, hogy (többek között) ilyen címek alá kell írni pl. a Fuggereket, nem pedig a bankok szerepe címszó alá.

Vázlatos infókat írhatsz például vitalapokra, ha a cikkbe kerülésre még nem elég kidolgozott, nem? Föld-lét ^vita 2010. szeptember 22., 20:48 (CEST)

Ja és lehet, hogy valamit félreértettem. Számomra az összeesküvés elmélet nem valami olyasmi ami nem igaz. Szóval valami lehet még összeesküvés attól, hogy bizonyítékok vannak rá, sőt. Föld-lét ^vita 2010. szeptember 22., 20:54 (CEST)

Valamiért úgy tűnik nekem, mintha a magyarországi közvélemény számára ha azt mondod: ez összeesküvés, olyan mintha azt mondanád: ez biztosan nem igaz és buta tudatlan és vicces az aki beszél róla. (és emögött összeesküvést gyanítok:))) Viccet félretéve nehogy már a csík tolja a repülőt. Föld-lét ^vita 2010. szeptember 22., 21:29 (CEST)

Nürnbergi per

Szia!

A nürnbergi per 1945 és 1946 között volt. A két kísérlet pedig 1961-1962-ben, valamint 1971-ben. Meglátásom szerint a perre hivatkozhatnak a kísérletekben, viszont a per szempontjából teljesen irrelevánsak, mivel nem is léteztek még akkor. A témának inkább a két kísérlet vitalapján lenne helye.

Tisztelettel! Warbeck ^{Hungaricus Firkász} 2010. szeptember 26., 20:37 (CEST)

Szünetmentes tápegység

Nem teljesen véletlen a hatóság eljárása. Javaslom nézzél rá: Szinkronizálás (elektrotechnika). Tambo ^vita 2010. október 5., 09:22 (CEST)

A LEDes megoldással nem is találkozhattál, mert én találtam ki ezt a műszert. A Led a váltó miatt csak az egyik félperiódusban tudna működni, ezért antiparalel van kötve vele egy másik led. A 12 darab led úgy jön ki, hogy ez a két led meg van kétszerezve=4, és ez van a három fázisra kötve=12. Egy sötétre, kettő világosra kapcsolva, csak nem lámpák, hanem ledek. Bent csak diszkóműszernek hívják, mert a különbségi frekvencián forog körbe. Semmi elektronikát nem tartalmaz. Tambo ^vita 2010. október 5., 10:50 (CEST)

dobogókő

A dalai lámától származó idézettel mi a baj például? Azért lett törölve, mert „maszlag”, ami nem egy törlési indok. A szakasz tele van forrássablonozva. Mi lenne, ha nekilátnék minden forráshiányos tartalmat törölni a wikiből? Föld-lét ^vita 2010. október 5., 13:52 (CEST)

Igazad van, sőt átfutottam még egyszer néhány irányelvet és látom, hogy még mindig komoly wikihiányosságokban szenvedek, ugyanis nem emlékeztem erre: „Bármilyen vitatott vagy vitatható állítás, ami nem rendelkezik a szükséges forrással, eltávolítható” No hát ez van. Az mindenesetre jó, hogy tettél be forrásokat, én a CIA jelentést kerestem, de nem találtam meg, amúgy nem is tartozik talán elsőre az ezoterikához, de ebből is látszik, hogy valóban egy népbutításról lehet szó:)

Feltételezhetően tapasztaltabb szerkesztő vagy nálam, ezért talán meg is kérdezném, hogy szerinted mit jelent pontosan a vitatható és a szükséges forrás? Nem szeretnék ugyanis megint ugyanabba az esetleges hibába esni, hogy akár teljesen indokolt törléseket állítok vissza. Föld-lét ^vita 2010. október 5., 17:40 (CEST)

Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (Sashalom)

Szia! Ránéznél? A 404-es szalagot nem írtam bele. Ha tudod, egészítsed ki. A nem forrásolt, szerintem indokolatlan szerkesztéseket nem töröltem, kommentben vannak. Tambo ^vita 2010. október 6., 21:21 (CEST)

Szojuzon fegyver?

a fegyver adatait illetve a forrást keresem, de egyértelműen nem öngyilkosságra való,a Szojuzok tartozéka

Szia!

Mivel nincs az állításon forrás, most tettem rá sablont. Számomra meglepő, hogy egy (akármilyen) fegyver "a Szojuzok tartozéka" lenne. Erre mindenképpen kellene forrás, mert eléggé hihetetlen, persze el tudom képzelni a ruszkikról (az amcsiknál biztos méreg van). Vagy úgy érted, hogy nézzek utána én is?

Egyébként ezt inkább a Szojuzokról szóló összefoglaló cikkbe kellene beleírni, hiszen ha van fegyver, az nem kizárólag Farkas Bertalanhoz kapcsolódik. (remélem van ilyen cikkünk is...) misibacsi*^üzenet 2010. október 12., 11:41 (CEST)

Több szojuz cikknek egy forrás sincs említve, van értelme telepakolni őket "nincs forrás" sablonnal?

Van.

• Első feltétel minden cikknél, hogy minden állításhoz kell forrás, tehát ha bárkinek kétségei vannak egy állítással kapcsolatban, akkor rá lehessen mutatni a forrásra (addig nem feltétlenül kell beletenni a cikkbe).
• Nem egy hétköznapi infó, hogy egy űrhajón fegyver van. Azt például amúgy is valószínűnek tartjuk, hogy a repüléshez mi kell (hajtómű, navigáció, stb). De a fegyver pont nem ilyen.
• 1 db sablon nem jelent "telepakolást". Ha a többi cikkben sincs forrás, akkor sajnos azokra is rakni kell ilyen sablont, hogy előbb-utóbb legyen mindenhol forrás. misibacsi*^üzenet 2010. október 12., 15:10 (CEST)

---

Most megnéztem egy pár Szojuzos cikket (Szojuz-23, Szojuz-33, Szojuz-program - amiket említettél) és mindegyikben ott van a forrás, melyik szojuzos cikkben nincs, hogy ne kelljen sokáig keresgélnem?

A "végző esetre tartogatott öngyilkos fegyver" legendájára egyik könyvemben sem találtam utalást, még említés szintjén sem, úgyhogy ezt kivettem. Valószínűleg városi legenda. (egyébként ragadozók ellen nem hatásos a maroklőfegyver - ezt csak zárójelben jegyzem meg - tehát még ez a része sem igaz az állításnak). misibacsi*^üzenet 2010. október 12., 22:17 (CEST)

---

Az általad küldött cikk alapján megtaláltam, szó szerinti másolat innen: http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20080227-urhajosok-mindennapjaik-a-fold-koruli-palyan.html

Úgyhogy ez mehet a cikkbe ezzel a reffel, ha gondolod írd bele. Nincs szó öngyilkosságról, csak ragadozók elriasztásáról. misibacsi*^üzenet 2011. július 13., 16:31 (CEST)

---

Szerintem a fegyver típusa nem igazán enciklopédiába való, lehet ilyen is, olyan is. Ha tényleg megkapták ajándékba, akkor esetleg az önéletrajzi írásaikban megemlíthetik, hogy "a földetérés után ajándékba megkaptam az X. típusú lőfegyvert, ami a kabinban is ott volt"...

Érdekesebb kérdés, hogy a földetérés után mennyi levegő és víz van a kabinban, ki kell-e nyitni feltétlenül, ha igen, mikor, mennyi idő múlva, ha nem, miért nem? Pl. ha én földetérnék egy ilyen kabinnal és hallanám, hogy a közelben kafferbivalyok kaffognak, akkor egy darabig nem nyitnám ki a kabint, hanem szépen megvárnám, amíg értem jönnek a szállítók. Van-e légzőnyílás pl. ilyen esetekre? Másrészt úgy tudom, a kabin kívülről is nyitható, nem tudom ez benne van-e a cikkben. misibacsi*^üzenet 2011. július 14., 17:02 (CEST)

Szojuz-33 lágyjel nélkül

Szia!

Az orosz H magyarul nem N? Ha jól emlékszem csak lágy magánhangzóval, vagy lágyjellel NY

Teljesen igazad van! Elnéztem. Még jó, hogy figyelsz. misibacsi*^üzenet 2010. október 14., 14:47 (CEST)

Szojuz küldetések azonosítói

Szia!

Feltettem egy kérdést a Csillagászati műhely vitalapján, érdekelne a véleményed az azonosítókkal kapcsolatban. Illetve jó lenne forrás hozzá. misibacsi*^üzenet 2010. október 14., 14:50 (CEST)

Király n+1

Üdv! Ha még nem ismered ezt a periodikumot, akkor ne légy rest megvenni (ez a 2. száma, zsír új újság, nemrég jelent meg)! --Gyantusz ^vita 2010. október 15., 22:26 (CEST)

Villámhárító

Szia! Ránéznél? Tambo ^vita 2010. november 8., 12:18 (CET)

Köszi a szerkesztést, szerintem az sokkal többet tesz mint a puszta kritizálás. A kifogásolt mondatban az a baj, hogy Tambo szerint azért gyulladnak be a tárgyak a villámtól, mert magasan vannak. Ahogyan te is felsoroltad, több ok lehet arra, hogy miért gyulladhat be valami. De ezek közül egynek sincs köze a tárgy magasságához. Ezt akarom megértetni. – Csaba ^Igeen? 2010. november 11., 19:42 (CET)

Megnéztem a legújabb szerkesztésem, tehát csak a közvetlen villámcsapás okozhat kárt az épületben? Nem lehetséges olyan, hogy a villám belecsap a ház tetején álló villámhárítóba, aztán lemegy egy 50 métert, és mondjuk nincsen több vezeték tovább, csak szigetelő anyagokon keresztül, akkor belecsap, közvetett módon, az épületbe? Ha jól értem, ílyesmi megtőrténhet magasabb felhőkarcolóknál. Ha nincs igazam akkor semmi... – Csaba ^Igeen? 2010. november 12., 19:21 (CET)

Re:ZiL

A vonatkozó limuzin (ZiL–41047) ott szerepel a gyártmányok között, az első szakasz (limuzinok) nyolcadik sorában. A katonai járművek között szerepeltetni egyrészt duplikáció, másrészt nem katonai jármű, hanem személygépkocsi, így helytelen is. Üdv, – VargaA ^vita 2010. november 21., 09:06 (CET)

Re:Cristobal karabély

Üdv! Aktuális lenne, de egy 3 mondatos cikk még erősen szubcsonk, utána törlésre fog kerülni. Jelenleg nem tudok róla érdemi írott információt. De természetesen kellene róla egy röpke cikk. --Gyantusz ^vita 2010. november 21., 19:53 (CET)

Én köszönöm, hogy létrehoztad a Király cikket! Legalább már van hova írni, ha kell. ; ) --Gyantusz ^vita 2010. november 24., 22:26 (CET)

re: Tenkes

Szervusz Duhos! Köszi a kérdést, nem igazán fontos, én is csak dühömben írtam be, mert vki a végkifejletet hiányolta, mikor az egész könyv ott van alul webes hivatkozásban. Egyébként beírtam a végkifejletet. :D Valakinek kéne ezt a szócikket ellenőriznie, és levenni pl. a csonkot róla, meg még egy-két más oda nem illő dolgot. Hiszen ez egy nagyon régi sorozat, ami tényleg a magyar televíziózás hajnalán készült. Nem igazán lehet róla többet tudni. Üdv.: Margit  ^(üzenet) 2010. november 22., 13:28 (CET)

Egyébként wikihumornak sem igazán utolsó egy matematikai problémára küldeni a sorozathívőt. Üdv.:Margit  ^(üzenet) 2010. november 22., 13:36 (CET)

Köszi, de nem biztos, hogy hiábavaló próbálkozni. Attól még lehet okos valaki, hogy más a szakmája, mint mondjuk az enyém. :) Bár lennék olyan szép, mint egy pornósztár! :D Sajnos, csak egy közgazdász vagyok, s annak sem fiatal. :) Most épp szabad képeket vadászok a hímzés különböző fajtáihoz. Azt hiszem, hogy kezd rajtam a wikifüggőség jele mutatkozni. Állandóan itt vagyok a nyamvadt gép előtt, és szórakoztató játék helyett pl. uncsi képvadászatot folytatok. Örülök neked, s ne légy dühös, no már! Üdv.: Margit  ^(üzenet) 2010. november 22., 14:53 (CET)

Mentorszabi

Beírtam, hogy mentorszabin vagy. Szerintem kár :(

Karmela^üzenőlap 2010. november 22., 14:45 (CET)

re:Kondratyev-ciklus

Kedves Duhos! Van egy óriási gyanúm, hogy ez az elmélet bizonyíthatatlan. Egyébként makroökonómiai elméletről lenne szó, ami nem igazán szakterületem. Ez külön szakma. Viszont az elmélet tetszetős, én azért nem hagynám itt. Üdv.:Margit  ^(üzenet) 2010. november 22., 18:36 (CET)

Kedves Duhos! Hát ezzel ennyi a gond. Még két teljes ciklus sem telt el.

Megnevezés	1. ciklus	2. ciklus	3. ciklus	4. ciklus	5. ciklus
Ciklus utolsó éve	1830	1870	1900	1970	2008
Ciklus első éve	1770	1830	1870	1900	1970
Eltelt évek	··60	··40	··30	··70	··38

Üdv.:Margit  ^(üzenet) 2010. november 23., 08:29 (CET)

Jah, s valamit még elfelejtettem. Sosem törölnék ki egy ilyen régi elméletet. A Wikipédia még túléli a nagy ciklus hiányzó időszakát, remélem. Én már nem biztos. :) Ezen kívül még az utolsó ciklusba beírnám az informatikán kívül, hogy lézertechnika és talán űrkorszak. Üdv.:Margit  ^(üzenet) 2010. november 23., 08:36 (CET)

Még valami. Lehet, hogy ezt a táblázatot be kellene tenni ebbe a szócikkbe? Üdv:Margit  ^(üzenet) 2010. november 23., 08:47 (CET)

Azért betettem ezt a táblázatot ehhez az elmélethez, mert ugye a felvázolt időszakokból következhet. Jó lenne, ha a másik elmélet is bekerülhetne ide. Akkor viszont lehet, hogy át kell nevezni a lapot valamilyen korszerűbb névre: pl. Gazdasági ciklusok elméletei vagy valamilyen hasonló sokatmondó címre. Lehet dönteni. :) Nem tudom, hogy ki a megalkotója. Igaziból nem árt ezen legalább gondolkodni, hogy az emberi társadalom gyors iparosodása, szuper iparosodása hogyan hathat magára a társadalomra, annak tagjaira. Ugye a környezeti hatásokkal már foglalkoznak ezzel összefüggésben. De magam ehhez kevés vagyok, hiszen nálam sokkal okosabbak kellenének ehhez.Margit  ^(üzenet) 2010. november 23., 09:45 (CET)

Nem mindegy

Igazad van. Nagyon egyetértek sok mindennel. Az a véleményem, hogy a vasdobozos elszigeteltségen is lehet segíteni. Ez az enciklopédia, amit igen sokan, akik igen régen készítik, azoknak unciklopédia, ami nem is baj. Viszont sokan innen tanulnak meg egy csomó hasznos dolgot. Személy szerint nagyon hasznosnak tartom, ezért is szálltam be, mikor először szóltak nekem, hogy szerkeszteni is lehet ám, nemcsak olvasni. Sok nyugdíjas fejében igen sok okos gondolat lakozik, amit már nem tud kamatoztatni a munkahelyén. Továbbá, itt legalább virtuálisan élhetek olyan hobbinak, aminek korábban nem tudtam élni, mivel állandóan rangsorolni kellett életem során tevékenységek, megszerezhető személyes dolgok, javak stb. között. :) Tudom, hogy sokan nálam jóval szerényebb körülmények között is tevékenykednek, viszont én sem vagyok túlzottan jól eleresztve, csak hát tudok ehhez alkalmazkodni, mivel igen nagy szegénységben éltünk gyermekkoromban. Ezt a gazdasági ciklusok elméletét meg lehet, hogy tényleg létre kéne hozni. Előbb azonban meg kell nézni, hogy Közgazdaságtan kategóriában mik is vannak, mert ott lehet hasonló szócikk, esetleg más címszó alatt. Üdv:Margit  ^(üzenet) 2010. november 23., 12:03 (CET)

Re:Jeruzsálem ostroma

Jó lenne összenézni azzal a könyvvel, de nekem nincs meg az 50 nagy csatára (No comment!). Szóval teljes kaotikus, ezért tettem rá a sablont, javítani kéne a fogalmazást és leellenőrizni a benne lévő állításokat. Andrew69. 2010. november 24., 15:07 (CET)

Fogalmazd át, majd összenézem az angol változattal, hogy a történtek is hasonlítsanak. Andrew69. 2010. november 24., 16:24 (CET)

Kellemes ünnepeket!

Szép a fenyő télen-nyáron,
sose lepi dermedt álom:
míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik.

Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az új esztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.
Weöres Sándor: Szép a fenyő

Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok! – Istvánka ^posta 2010. december 23., 12:33 (CET)

Szia! Nagyon kellemes ünnepeket, és boldog újévet kívánok Neked, és szeretteidnek! Tambo ^vita 2010. december 23., 19:06 (CET)

Áruló

Írod: "Áruló az, aki olyan tevékenységet végez, amit az aktuális hatalom annak tart."

De ez a "definícó" valójában tautológia és csak annyit állít, hogy az "áruló" szó használata önmagában POV. Ebből viszont pont annyi következik csak, hogy nem alkalmazható a Wikipédia cikkeiben. Ebben akár egyet is értek: ha az "áruló" szót beírjuk egy cikkbe, akkor kötelező legyen melléírni, hogy ki, mikor és miért mondta ezt valakire.

– Peyerk ^vita 2010. december 28., 16:25 (CET)

Re: Kutyaiskola

Szívesen. Láttam, hogy bővítetted a Kutya cikket. Írtam a műhely vitalapján is, hogy van egy allapom, amin én is írtam pár dolgot a témához, ha gondolod ollózgass belőle a cikkbe. Itt találod: Szerkesztő:Szasza/Kutya Szasza ^üzenet 2011. január 1., 18:49 (CET)

Szaljut–2

Szia!

Ránéztem, de nem is írtad, hogy milyen szempontból nézzem. Per pillanat nincs elérhető anyagom hozzá, így a tartalmát nem ellenőriztem, csak formai és nyelvtani javításokat végeztem rajta.

Nekem nem teljesen világos, hogy a Szaljut-2 az tartósan az űrállomáshoz kapcsolódott volna-e vagy csak egy oda-vissza szállítóegység volt? A szövegben van rá utalás, hogy már volt fent űrállomás (ez lett volna az Almaz?), de akkor érdemes lenne arról is írni. Nem baj, ha egyelőre csak csonk infó van róla. misibacsi*^üzenet 2011. január 1., 20:50 (CET)

Almaz

Szia!

Találtam róla egy nyúlfarknyi anyagot, abból írtam egy rövid cikket. Ha tudod, egészítsd ki. misibacsi*^üzenet 2011. január 4., 08:46 (CET)

---

Szia!

Én nem így szoktam feltenni a kérdést, tehát nem a potenciális "igényt" próbálom felmérni, hanem:

1. . van-e róla megbízható és hozzáférhető anyag,
2. . engem érdekel-e a téma.

Ha mindkettőre igen a válasz, akkor bővíteni szoktam a cikket. A potenciális igényt, fontosságot nagyon szubjektív megbecsülni. Ott van példának Líbia, aminek a cikkére napi 50-en kattintottak, majd történt ott egy-s-más, ez a szám felugrott 3000-re! Én ekkor vettem észre, hogy a cikk iránt megugrott az érdeklődés, ekkor kezdtem el bővíteni, mert egy csomó dolog hiányzott belőle. Namost, ezt ki láthatta előre? Senki, legfeljebb egy jósnő. Tehát megkérdezhetné valaki, hogy miért nem előbb kezdtem szerkeszteni, de ez nem értelmes kérdés.

Ezt a fenti két kérdést a magad számára tedd fel!

Nekem nincs több anyagom az Almaz-hoz, tehát számomra befejeződött a szerkesztése. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ha holnap a kezembe akad egy róla szóló anyag, azt nem teszem bele a cikkbe, mert ilyen is sűrűn előfordul.

Teljesen kész cikk nincs, csak amihez már nincs több anyag. Ha neked még van hozzá, írd bele a cikkbe, ha nincs, akkor valóban csak csinosítgatni tudod (ez sem mellékes, pl. képek, illusztrációk, külső linkek keresése). misibacsi*^üzenet 2011. április 11., 19:26 (CEST)

majd visszatérek rá és lassan bővítem, remélem néha lektorálod.

Én azonnal, egy napon belül! Ezen nem fog múlni a dolog. misibacsi*^üzenet 2011. április 12., 17:01 (CEST)

Helyesírás javítása

Szia!

Légy szíves rakj be a böngésződbe egy magyar helyesírást ellenőrző kiegészítőt! Nagyon fontos!!! misibacsi*^üzenet 2011. április 9., 23:32 (CEST)

Kutya és Kutyaiskola szócikkek

Kedves Duhos! Köszönöm szépen az ajánlatod a kutya, kutyaiskola szócikkek kiegészítésével kapcsolatban, ha lesz időm szívesen bővítek majd ezeknek a cikkeknek a tartalmán. További jó szerkesztést kívánok: --Bori Bianka ^vita 2011. április 13., 17:59 (CEST)

Ránéznél?

Szia! Ránéznél: erre Üdv. Tambo ^vita 2011. május 2., 13:26 (CEST)

Köszi. Beleírom. Tambo ^vita 2011. május 4., 10:09 (CEST)

Vosztok űrhajó

Szia!

Igen, láttam én is, hogy pillanatnyilag nem elérhető az az URL (gondoltad, hogy nem vettem észre? :), majd nézni kell pár nap múlva, ahogy írják is.

Egy könyvből vettem a linket, úgyhogy lehet, hogy már nem él a cím. Ha mondjuk 1 hónap múlva se jó, akkor persze ki kell venni. Pontosan nem tudom, hogy mi lehet, talán a megadott könyv fent van(?) vagy egy részlete olvasható. Tehát ha a link nem is él, a könyvre való hivatkozás maradjon szerintem a cikkben.

Ma még remélhetőleg találok anyagot, úgyhogy bővítem a cikket. misibacsi*^üzenet 2011. május 9., 12:55 (CEST)

Amennyi anyagom volt hozzá, azt felhasználtam. Még az egyes repülésekről volna 1-2 mondat (Vosztok-x), ha kell szóljál, de az tényleg nem sok. misibacsi*^üzenet 2011. május 9., 14:16 (CEST)

---

bocsánatkérés: Semmi okod nincs rá, miről van szó? misibacsi*^üzenet 2011. május 9., 21:56 (CEST)

---

Kivettem az URL-ből azt a hivatkozást, mert 2 hónap után sem él. misibacsi*^üzenet 2011. július 14., 17:11 (CEST)

Jedlik Ányos

Szia! Kiemelt lett. Köszönöm a szavazatodat. Üdvözlettel Tambo ^vita 2011. május 9., 15:19 (CEST)

Kereszténység

Eredetileg nem, csak Nietzschét akartam. Később észrevettem, hogy többet vontam vissza, mert két szerkesztés volt. De a helyzet az, hogy valóban határeset, ezért nem törtem magam azzal, hogy visszategyem. Számomra ugyanis visszatetsző az a tekintélyelvi álláspont, miszerint ha egy tudós hívő, akkor az bizonysága a vallásnak, miközben Nietzsche szerencsétlen sorsát az ellenkezőjére használják fel. A vallásnak önmagáért kell beszélnie, és számomra lényegtelen, hogy Einstein hívő volt-e vagy sem. Mert ennyi erővel az evolúcióbiológia Einsteinjét, Richard Dawkinst pedig beírhatnám a vallás cáfolatai közé. LA^pankuš→ 2011. május 21., 12:01 (CEST)

Csillagászat vandalizmus

Szia!

Egy csomó, hasznosnak tűnő szakaszt is kitöröltél! Jó lenne átnézni ezeket, és visszarakni a cikkbe, ami nem vandalizmus. Meg tudod csinálni? (a vandalizmus előtti és az utolsó változatot hasonlítottam össze, ott látszik, hogy mi maradt ki) misibacsi*^üzenet 2011. június 16., 09:24 (CEST)

ki lehet mazsolázni a láptörténetből, hogy visszaállításkor mit rontottam el?

Az első visszavonáskor csak az utolsó változtatást vontad vissza. Utána már összekavarodnak a dolgok, azokat én sem értem, szerintem ilyenkor a szoftver nem azt csinálja, amit mi gondolunk. Ilyenkor azt szoktam csinálni, hogy megnézem az ellenőrzött változathoz képest összesen mi változott, és vagy jóváhagyom, vagy az egészet visszavonom (tehát nem a "visszaállítás" linket nyomom meg! mert ez csak az utolsó változtatást vonja vissza - anonok esetén ez gyakran ilyen kavarodáshoz vezet).

A másik módszer, hogy egyből a Laptörténetet nyitom meg, ott látszik, hogy az anon mondjuk 4 szerkesztést csinált. Kijelölöm az az előtti ellenőrzött verziót, és összehasonlítom az ő utolsó változtatásával. Ha az nem elfogadható, ilyenkor is a visszavonás linket használom!

Ha közben volt botos szerkesztés (pl. iw beszúrása), az nem számít, azt a bot meg fogja ismételni. Ha közben valaki hasznosat is írt, akkor azt szintén a Laptörténetből kimásolom és visszarakom a szövegbe, hogy ne vesszen el.

ui.:

Amit Tambo itt lejjebb ír, az azért nem a legjobb módszer, mert: 1. nem derül ki belőle a visszavonás ténye, és 2. hogy melyik verzióra állt vissza. (most meg akartam ezt nézni, és ez a Laptörténetből nem derül ki, csak a méret alapján lehet kibogarászni). misibacsi*^üzenet 2011. június 16., 13:33 (CEST)

Rontás

Szia! Ha több szerkesztés van egymás után, amit vissza akarsz vonni, állj rá az utolsó jóra, nyissad meg szerkesztésre, és mentés. Üdv. Tambo ^vita 2011. június 16., 13:20 (CEST)

Vosztok-1

Szia!

Igazad van! Követtem a cikk változásait, de nem módosítottam a besorolását, eddig elég intenzíven változott (nem is jutott eszembe, hogy megnézzem a besorolást). misibacsi*^üzenet 2011. június 16., 13:41 (CEST)

Szputnyik–4

Szia!

Átneveztem nagykötősre (és kiegészítettem; az "időtartam" helytelenül volt megadva), a Sablon:Vosztok-program alapján, a Vosztokok nevéből másoltam át a nagykötőjelet. "Ha ott jó, akkor legyen itt is olyan" megfontolásból, de valószínűleg a nagykötős a helyes. misibacsi*^üzenet 2011. június 16., 14:23 (CEST)

Szia!

Igen, én is emlékszem, hogy nagykötővel kell írni, csak azt nem tudom, hogyan kell nagykötőjelet írni. A szerk. ablak alatt az idézőjel utáni 4. lenne az? így néz ki: – misibacsi*^üzenet 2011. június 17., 14:21 (CEST)

Re:Cristobal karabély

Szia! Ahogyan én tudom, a fegyver egy géppisztoly, de a Dominikai Köztáraságban karabélyként sorolták be, de nem gépkarabélyként. Cooper6 ^vita 2011. július 11., 21:31 (CEST)

Szívesen. Máskor is kérdezz nyugodtan. Cooper6 ^vita 2011. július 13., 11:30 (CEST)

Üdv! Igazábol nem lehet éles különbséget tenni a fegyverkategóriák között pusztán csak a tölténytípusuk alapján. A karabély egy lovassági vállfegyver, rövidebb mint a puska. Tehát ha ez alapján elemezzük, akkor rendeltetés szerint kellene őket osztályozni. És ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy pisztolytöltényt tüzel-e, vagy karabélytöltényt az adott karabély. Igazából attól lesz karabélytöltény az illető, hogy karabélyban használják. A puskánál rövidebb, de a pisztolynál, géppisztolynál hatásosabb fegyver. És az AK nem lesz géppisztoly, mert anno a kézikönyveiben úgy nevezték magyarul. --Gyantusz ^vita 2011. július 18., 12:47 (CEST)