Szerkesztővita:Csipesz

Üdvözlünk a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket! Ha bármi kérdésed lenne amire nem találsz választ, akkor a portán érdeklődhetsz! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a Felhasználói lapodon.

Köszönjük a nyelvészeti pontosításokat; remélem, hogy még sok hasonlóhoz lesz tőled szerencsénk!

Ugye a Történeti nyelvészet cikknek te vagy a szerzője? Érdemes már megíráskor kicsit széttagolni, címekre szedni, néhány hivatkozást beletenni (nem kell sok!), mert így nem biztos, hogy aki megcsinálja, ugyanúgy bontja fel, mint ahogy szeretted volna.

A másik kérés a nyelvészeten végzett módosításokkal kapcsolatos: nagyon jók a pontosításaid, de vigyázz, hogy ne „definiálj” egy fogalmat saját magával, vagy olyan fogalmakkal, amiket nem magyarázol meg. Ezt írtad: fonológia: azaz a kiejtett hangok mögött "rejlő" fonémák tudománya; Ez teljesen igaz, de a fonémára nem csináltál hivatkozást, így az olvasó nem tudja meg, mi a fonetika akkor, ha a fonéma szó jelentését sem ismeri. Ilyenkor vagy beleírod, hogy a fonetika a hang-alakzatokkal foglalkozik, vagy a fonéma szócikkre hivatkozást csinálsz.

Reméljük, hogy érdekesnek és hasznosnak fogod találni a projektet, és köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a „magyar néplexikonunkat”! --grin ✎ 2004. november 16., 22:02 (CET)

Üdvözlünk a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket! Ha bármi kérdésed lenne amire nem találsz választ, akkor a portán érdeklődhetsz! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a Felhasználói lapodon. Reméljük, hogy érdekesnek és hasznosnak fogod találni a projektet, és köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a „magyar néplexikonunkat”! Gubb 2004. november 16., 22:03 (CET)

---

Főleg flektáló

Meg tudnád mondani, milyen indokok alapján írtad, hogy a latin nyelv főleg flektáló? Szerintem a felktálás meglehetősen szórványos jelenség a latinban, és nem jellemzőbb rá, mint a németre vagy a magyarra. Bár az ősi latinnal bizonnyal nem így volt, de az a nyelv, amit manapság tanítanak, semmiképp sem főként flektáló szerintem. Gubb 2004. november 16., 22:03 (CET)

Eco

Szia, ne haragudj, hogy belenyúltam a cikkbe, azt hittem, már befejezted. Csak átraktam a helyére, mert itt így szoktuk írni a neveket. üdv, Alensha 2004. november 17., 22:17 (CET)

Szia! Üdv a Wikipédiában! Mi a szándékod az Umberto Eco cikkel? Remélem, folytatod még, mert nagyon ígéretes, bár formailag még igényel változtatásokat. Szerintem pl. elég hosszú ahhoz, hogy szakaszold, aztán a címeket dőlt betűvel szoktuk írni (akkor is, ha linkek), és még van egy pár hasonló apróság, amikre könnyen találhatsz mintát bármelyik életrajzi lapon. Szóval csak így tovább, és meglátod, nagyon gyorsan bele lehet tanulni. --Dhanak 2004. november 17., 22:58 (CET)

Történeti nyelvészet kapcsán

Üdv! Ha megfigyeled, szinte minden szócikk úgy kezdődik, hogy az első mondat tartalmazza vastagon szedve a címszót, és röviden definiálja, hogy mi az, mi a témakör, stb; hogy aki egy hivatkozásról jutott oda megtudja, hogy milyen témakörben, milyen környezetben használják az adott kifejezést. Érdemes ezt a formát követni. --grin ✎ 2004. november 18., 10:18 (CET)

Szókincs (válasz)

Szia!

Köszöntelek a Wikipédia szerkesztői között!

Elöljáróban egy kérés: Ha üzenetet írsz egy felhasználó vagy egy cikk vitalapjára, kérlek, a végére mindig írd oda, hogy ~~~~, tehát négy kis hullámjelet. Ez automatikusan kiteszi a nevedet és a dátumot: így egyfelől rögtön tudják, hogy te írtál, másfelől jóval könnyebben tudnak átkapcsolni a vitalapodra, ha válaszolni akarnak.

Örülök, hogy végre valaki kimondja: a helyesírási alak önmagában nem elégséges (sőt nagyon is kevés) a nyelvészeti állásfoglaláshoz. Szerintem azt is ki kell mondani, hogy a helyesírás és a nyelvészet, noha van köztük valami kapcsolat, két teljesen különböző dolog. Az egyik konvenció, a másik tudomány. Mert úgy tűnik, ezt nem mindenki látja.

Egyetértek (bár a helyesírás mögött is áll egy elég komoly tudományos alap, de az a nyelvhez csak lazán kötődik). Ha találsz valahol ennek ellentmondó állítást, bátran fogd magad és javítsd ki! Így működik a Wikipédia. Aki jobban tud valamit, mint az előtte szólók, az kijavítja.

Mindazonáltal szerinted az angol "word processor" hány szó (ránézésre, avagy mit mondana egy angol)?

Persze egy angol is kettőt mondana és ránézésre is kettő. Csak mivel olyan szavakból áll, amelyek önmagukban és más kombinációkban is előfordulhatnak, nem biztos, hogy érdemes a szókincshez számítani. – Illetve ezt a kifejezést talán mégis, de csak amiatt, hogy önálló fogalmat jelöl, amely nem következik egyértelműen a tagjaiból, ezért a szótárakba is fel kell venni.

És a hangsúlyszerkezet tényleg meghatározza a szót? A "majd összeestem" mondatocska hány szóból áll?

Hány milyen szóból? ;-) (a) Két nyelvtani szóból (morfológiai szóból, szóalakból), avagy (b) két szóelőfordulásból, avagy (c) két lexikai szóból (lexémából), avagy (d) három fonológiai szóból, avagy (e) három szintaktikai szóból. (Ehhez nekem is puskáznom kellett… Remélem, nem tévedtem.) Ez abból adódik, hogy – rendre – az alaktan, a szövegtan, a lexikológia, a fonológia és a szintaxis más és más szófogalmakkal tud operálni.

A hangsúlyszerkezetet egyébként arra értettem, hogy a word processor szóban angolul az első szón van a főhangsúly, és ez arra utal, hogy összetétel, mivel ha jelzős szerkezet lenne (ami ugye nem lenne szó), akkor a második tagja lenne hangsúlyos (a magyarral ellentétben).

Én azt mondom, tegyük nyilvánvalóvá, hogy az efféle szókincs-számolgatásnak nincs tudományos alapja.

Igen: az összetételeket szerintem csak akkor érdemes önálló szónak tekinteni (még ha nem is önálló címszónak egy szótárban), ha jelentése nem derül ki egyértelműen elemeinek jelentésének összegéből (így például a szövegszerkesztő és a rántott hús is önálló szó lehet) – ez a lexikológia szempontja; nem véletlenül ilyen alapon készülnek a szótárak és a lexikonok. :-)

Ámbár, amikor először olvastam itt a Wikiben, hogy a magyar szókincs egymilliós, kicsit meglepődtem: ezt nem vártam. Aztán megláttam, hogy a helyi nyelvészek ismernek olyan magyar nyelvváltozatot, amelyet az "Akadémia (sic) meghatároz és gondoz", és azóta nem csodálkozom semmin.

De igenis légy szíves és csodálkozz! :) A Wikipédiába sokféle ember sokfélét ír (de azért többször jót, mint rosszat), így nincs sok értelme általános állítást tenni arról, hogy mit olvasol a Wikipédiában. A Wikipédiának sok előnye van, de a hitelesség terén néha hátránya is akad. Minél több a cikk és minél kevesebb a szerkesztő (vagy a figyelmes olvasó), annál nagyobb az esélye, hogy a cikkekben téves dolgok is bennmaradnak. – Úgyhogy járj nyitott szemmel, és ha valami hibát találsz egy szócikkben, akkor ne a Wikipédiát okold, hanem légy szíves, lepődj meg és javítsd ki, ha módodban áll! (Én is ezt próbálom tenni.) Amit alkotsz, az túlnyomórészt meg fog maradni – erre számíthatsz –, legföljebb bővülni és fejlődni fog. Ritkán nyúlnak hozzá a cikkekhez úgy, hogy rontsanak rajta (vagy ha igen, az rendszerint egyszerűen visszaállítható).

További örömteli munkálkodást kívánok!

Üdvözlettel, --Adam78 2004. november 24., 17:36 (CET)

(Az is fontos e témában, hogy a Wikipédia lényege épp az lenne, hogy ha látsz valamit, amiről biztosan tudod, hogy helytelen [ez nehéz kérdés, mert van aki „biztosan” tudja, hogy a föld lapos, és négy elefánt hátán nyugszik, melyek egy teknős páncélján állanak] akkor érdemes azt javítani. Ha valaki a javítással nem ért egyet, akkor lehet a vitalapon megbeszélni, hogy ki és miért gondolja azt, amit, és kinek lehet igaza; avagy ha mindkettőnek van alapja, akkor hogyan lehet azokat egymással békésen megférve megemlíteni. A lényeg az, hogy Bátran szerkeszd a lapokat--grin ✎ 2004. november 26., 13:12 (CET))

Római Birodalom forrása

Szia! A copyright problémák gyanújának eloszlatása céljából odaírnád a Vita:Római Birodalom lapra a szócikk jelenlegi szövegének forrását? Ha csak úgy "kipattan" egy ilyen minőségű és terjedelmű lap a semmiből, olyankor sok szekeszrő fejében beindul a vészcsengő. :)

Köszi, Nyenyec 2004. november 25., 20:40 (CET)

(Vagy valamit válaszolj a reagálásomra az ide vonatkozó kérdésednél. Kösz! --grin ✎ 2004. november 26., 09:09 (CET))