Szerkesztővita:Cassandro/MTA2

Azért a nők aránya elég gázos... Pasztilla 2009. augusztus 23., 20:27 (CEST)

Ez Hollán Zsuzsa halálával még romlott is a legutóbbi tagválasztás óta, de látható egy igen lassú trend az arány növelése felé, de tényleg lassú... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. augusztus 23., 20:34 (CEST)

Brassai nem biztos, hogy rekorder az életkorát tekintve (ezt be is írtam a lapra), de lehet hogy abban viszont igen, hogy hány szakosztálynak volt a tagja. – Hkoala 2009. augusztus 23., 20:39 (CEST)

@Hkoala: Kötve hiszem. Az Akadémia a 20. századra lett szanaszéjjel bürokratizálva, ha egy időben nem volt százhetven bizottsága meg szakosztálya meg anyámkínja, akkor nem volt meg az ötéves terv. Pasztilla ^vita 2015. február 8., 17:58 (CET)

@Cassandro:

• A levelező és rendes taggá választás közötti eltelt idő tekintetében nagyon nem stimmel a felsorolás, hirtelenjében Andics Erzsébetnél röpke egy év volt, de voltak olyanok, például Ernst Jenő, akinél mindösszesen hat hónap telt el, Arany Jánost meg például ugyanazon a napon előbb gyorsan megszavazták levelezőnek, pár perccel később pedig rendesnek. De van vagy tizenöt akadémikus, aki ugyanabban az évben lett rendes, amikor levelező. (Nem beszélve az akkora tótumfaktumokról, akiket kapásból rendes tagnak választottak meg 1949-50 körül, pl. Bolgár Elek, Jánossy Lajos és Rudas László.)
• Ugyanígy nem jó a leghosszabb eltelt időre a 20 év, ezzel még a középmezőnybe sem lehet bekerülni. Legalább heten voltak, akiknél negyven év vagy annál is hosszabb idő telt el a két tagság között: György Endre, Mátyás Flórián és Mosonyi Emil (40), Szemerényi Oszvald (44), Kumorovitz Bernát és Wellmann Imre (45), de az abszolút rekorder Váczy Péter, a maga 50 évével.
• Nem Lovász László volt a legfiatalabban megválasztott tag. Ha a 19. századot nem is tekintjük, akkor is hárman voltak, akik 28 évesen kerültek be: Gombocz Zoltán, Fejér Lipót és Rényi Alfréd. Az abszolút rekorderek Eötvös József és Tóth Lőrinc, akik 22 évesen kerültek be még a 19. században.
• Nem R. Várkonyi a legöregebben bekerült tag, hanem Simai Kristóf, akit 90 évesen ért a megtiszteltetés még a történet legelején. De a 20. században Földessy Gyula és Kardos Lajos (86), Seidner Mihály és Palotás László (85) a rekorderek, de ott van még Bartha Dénes a maga 82 és Preisich Gábor a 81 évével.
• Ami pedig nincs a listában, aki a legrövidebb ideig volt akadémista (a tagság visszautasítását és a posztumusz tagságot nem számítva), az szegény Simonovits István, akit 1985. május 9-én megválasztottak, május 12-én pedig meghalt. További helyezettek: Kisfaludy Károly (4 nap), Fazekas Patrik (9 nap), Szászy Béla (33 nap), Forgó László (44 nap), Kardos Lajos (64 nap). Különös fekete krónika az 1985-ös tagválasztásé: az akkor bekerült levelező tagok közül Forgó, Kardos és Simonovits szerepel az előző listában.
• A leghosszabb ideig akadémista, nyilván összefüggésben a fiatalon bekerüléssel maga Tóth Lőrinc, aki 67 évig volt akadémikus. További helyezettek: Barabás Miklós (62 év), Melich János és Szilády Áron (61 év), Brassai Sámuel, Horváth Géza és Károlyi Árpád (60 év).
• A mindenkori legidősebb akadémikus, és folyamatosan dönti a rekordot, mert hála égnek még mindig megvan: a 96 éves Garas Klára. Mögötte a 95 évesek: Stefanovits Pál, Nemecz Ernő és Király Tibor.

Mindez csak a levelező és rendes tagokat tekintetbe véve. Pasztilla ^vita 2015. február 8., 17:58 (CET)

Szia Pasztilla, ez mind szép és jó, de ez a 2009-es állapot és mint látható, csak az akkor élő tagok statisztikájával foglalkozott elsősorban. A volt tagokkal kapcsolatos infókat meg te raktad be ugyanekkor. Szóval részben alkalmatlan tárgyon elkövetett hibajavítás. Időnként nem árt megnézni a laptörit és a címsorokat. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2015. február 8., 20:56 (CET)

Na nem baj, akkor vedd ugy, hogy iderittyentettem egy statisztikat. Pasztilla ^vita 2015. február 8., 21:07 (CET)

Az amúgy teljesen jó. Ennek örömére a jelenlegi tagokkal foglalkozó listát is frissítettem. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2015. február 8., 21:23 (CET)