Szerkesztővita:Capucettorosso

Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Capucettorosso!

If your Hungarian is poor, please click here.

Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.

	Első lépések Tanulj bele a szerkesztésbe lépésről lépésre!
	Saját próbalap Itt veszélytelenül gyakorolhatod a szerkesztést
	Személyes mentor Kérj fel segítőt, akihez bármikor fordulhatsz!
	Kocsmafalak: kezdőknek •  képgondok Kérdezz bátran a Wikipédia társalgóiban!

	A Wikipédia alapelvei A projekt alapvető elvei, céljai
	Wikifogalmak szójegyzéke A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések
	Szerkesztői lap Bemutatkozhatsz a többieknek saját szerkesztői lapodon

Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

---

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: nyiffi 2017. március 11., 15:19 (CET)

Forrásolás

Üdv! Az általad szerkesztett, létrehozott FISH szócikk nem tartalmaz ellenőrizhető forrásokat. Arra kérlek, hogy tanulmányozd a → Tüntesd fel forrásaidat! útmutatót és annak megfelelően helyezd el a szócikkben a forrásokat, hiszen elsősorban megbízható enciklopédia építésére törekszünk, ezért fontos, hogy az információk megbízható forrásokkal alátámaszthatók és így ellenőrizhetőek legyenek. Köszönöm a figyelmed, további jó szerkesztést. ιυlιυѕ aegιdιυѕ ^{Csak szépeket! ッ} 2017. március 11., 16:10 (CET)

Szia!

Az Atomfizika cikkben is adj meg forrást! Ez a legfontosabb feltétel a cikkíráshoz. misibacsi*^üzenet 2017. március 15., 18:07 (CET)

Atomfizika - kislexikon egy cikken belül?

Szia!

Úgy látom, hogy olyan címet választottál, amely alá be akarsz szorítani minden ismeretet, ami az Atomfizika tárgykörébe esik.

Meggyőződtél arról, hogy vajon az egyes részkérdések meg vannak-e írva külön szócikkekben?

Hangsúlyozottan személyes véleményem az, hogy a kislexikon-szerű koncepciónál sokkal hasznosabb lenne, ha ez a cikk az atomfizika egészéről szólna, történeti összefoglalóval, a tudományágak közötti elhelyezéssel stb.

A kislexikon-jellegű feldolgozás a Wikipédián nem szerencsés, mivel a szócikkek közötti linkelés lehetővé teszi, hogy amiről az átfogó című szócikkben (pl. Atomfizika) kevés szó esik, az bővebben ki legyen fejtve (pl. a Rutherford-modell szócikkben). Jó munkát, sok örömöt kívánok a Wikipédia szerkesztésében!--Linkoman ^vita 2017. március 12., 22:12 (CET)

Ionsugár

Szia!

Ez mi akar lenni? Szócikknek nem jó. misibacsi*^üzenet 2017. március 26., 18:24 (CEST)

Atomfizika ismét

Kedves Capucettorosso! Az atomfizikás szócikkeddel kapcsolatban írok Neked én is. A szócikkben sok szépen megírt részlet van, de sajnos gyakran eltérsz a témától. Egyrészt kivettem a bevezetőből pár tényszerű tévedést, a magfizika ugyanis nem része az atomfizikának. A kvantummechanika sem része, bár használja azt. Stb. A szócikk sok fejezetét át kellene tenni az adott téma saját szócikkébe. Mondok egy példát: a "Planck-féle sugárzási törvény" szakasznak nem az "Atomfizika" szócikkben, hanem a "Hőmérsékleti sugárzás" cikkben a helye (ott amúgy szerepel is a téma, ott bővíthetsz, ha szeretnél).

Van a Wikipédián egy olyan forma, hogy Wikipédia:Összefoglaló stílus, mely éppen az ilyen, hatalmas témákra lett kitalálva. Kérlek nézd meg még a WP:FORR oldalt is, ami segít abban, hogy a forrásaid profibbak legyenek. Ha bármi kérdésed van, kérlek keress bátran a vitalapomon.

A megjegyzéseimet kérlek tekintsd konstruktív bírálatnak, az mindenképpen szívderítő dolog, ha valaki a fizikával kapcsolatos témakörök szerkesztője lesz. Sajnos/szerencsére igen sok a tennivaló a fizikás szócikkek háza táján. :) Üdv: Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2017. április 8., 22:50 (CEST)

Atomfizika szócikkben korábbi szerkesztésed részlete:

De Broglie szerint egy v sebességű részecskéhez, amelynek nyugalmi tömege nem nulla, egy olyan hullám tartozik, amelynek hullámhossza: $$\nu ={\frac {E}{h}}$$

Ezt hogy gondoltad? Az elméletben szó sincs sebességről, így dimenzióilag is ellentmondásos. Csaba.Z.Karacsonyi ^vita 2020. január 23., 13:55 (CET)

Interacting boson model - LEFORDÍTANDÓ a cím

Szia!

Az idegen nyelvű szócikk-nevek csak indokolt esetben vannak megengedve, és ez nem az az eset. Ha nem tudod lefordítani a címét, minek írsz szócikket? Segítek: a boson az magyarul leírva: bozon. Az interacting meg benne van az angol-magyar szótárban, csak használni kéne tudni. misibacsi*^üzenet 2017. április 15., 20:17 (CEST)

Köszönöm, hogy vetted a fáradságot és válaszoltál a kérdésemre (bár a kupát nem értem).

Ezt írtad: "Az interacting boson model-el kapcsolatban azt tudom mondani, hogy ez a nemzetközi neve" - Ez vicces, mivel nincs olyan nyelv, hogy "nemzetközi" (legfeljebb az eszperantó). Ez a fenti egy angol kifejezés, amit nyilvánvalóan le kell fordítani.

azaz gyengébbek kedvéért nincsen speciális magyar nyelvű neve. - Nem kell hozzá "speciális" magyar név, csak 1. ha rálátásod van az adott szakirodalomra, abban meg tudod keresni, van-e már magyar elnevezése, 2. ennek hiányában előveszel egy szótárt és lefordítod az adott kifejezést. Ez utóbbi azért kiemelt fontosságú, mert mi a magyar Wikipédia szócikkeit írjuk, vagyis magyarul írunk le olyan fogalmakat, amikről más nyelveken is lehet olvasni.

Ezernyi példát lehetne felhozni olyan kifejezésekre, amikre létezik magyar kifejezés, stílusosan kezdve a "Big Bang"-gel. Ennek ismered a magyar nevét?

Tehát az alapfelállás a fenti, amit felvázoltam: idegen nyelven csak azokat a kifejezéseket írjuk, amikre nincs, pontosabban eddig nem találtak rá elfogadott magyar kifejezést, pl. "hot dog". Minden más esetben fordítunk, lásd pl. bozon és nem boson.

Ha itt leblokkoltál, a szócikk nevére a "Kölcsönható bozon modell" kifejezést javaslom. Fogalmam sincs, ez mit takar, de magyarul van és megfelel az angol kifejezésnek. Amint felbukkan egy tekintélyesebb forrás, más névvel, át lehet arra nevezni a cikket.

Az eddig szerkesztéseimet, érdeklődési körömet, szakmai hátteremet, stb. meg tudod nézni a személyes lapomról kiindulva. Esetleg te is bemutatkozhatsz a személyes lapodon, ahogy új társaságban illik. misibacsi*^üzenet 2017. április 16., 08:02 (CEST)

Bár megszólítva nem lettem, kérlek engedjétek meg, hogy hozzászóljak itt. Ahogy misibacsi javasolta, természetesen a szócikk címét le kell fordítani. Viszont az egybe- és különírási szokásoknak jobban megfelelne az lábbi kettő egyike pontos jelentéstől függően:

• "kölcsönhatóbozon-modell": kölcsönható bozon jelzős főnévi szerkezethez kapcsolt, mindkét szóhoz együttesen tartozó utótag esetén a különírt szerkezetet összerántjuk, az utótagot kötőjellel csatoljuk (vö. AkH12-141b).
• "kölcsönható bozonmodell": bár elvben helyes írásmód, de ez esetben aligha magyarázható, hiszen nem a modell hat kölcsön, hanem a bozon, amiről a modell szól.

Ezek fényében én a két fenti lehetséges írásmód közül az elsőt javasolnám.

@Capucettorosso: a szócikkek elnevezéseiben kérlek kövesd a WP:NÉV irányelvet. A magyar Wikipédián a WP:HELYES szerint érdemes eljárni a helyesírási kérdésekben. A szócikkek felépítésére is vonatkozik irányelv: WP:FELÉP. Ezt azért érdemes betartani, mert az olvasók hozzászoktak egy formához, ezt várják. Továbbá még nem egészen jól használod a linkeket. Pl. ne bozonok, hanem bozonok legyen a link. A formázás rejtelmeiről itt olvashatsz: WP:FORMA. Végül a forráshivatkozásaidra is érdemes lenne egy szót fordítani, fontos lenne, hogy használj forrássablonokat, pl {{cite web}}^(?), {{cite book}}^(?), {{cite journal}}^(?), ugyanis ezek segítik a források hitelességének ellenőrzését, nem marad ki belőle adat, visszakereshetővé válik az olvasó számára a forrásod. Erről itt olvass: WP:FORR, és WP:JEGYZET.

Ez egy közösségi projekt, ahol sokan dolgozunk együtt. Ha együtt szeretnél működni, kérlek vedd figyelembe a közösség által elfogadott irányelveket, útmutatókat. Ha kérdésed van, engem is kereshetsz. Az mindenképpen örömteli, hogy fizikás szócikkeket szerkesztesz. Viszont fontos lenne, hogy ezt más szerkesztőkkel összeegyeztetett módon tedd, és figyeld a vitalapod, mert itt tesz a többi szerkesztő megjegyzést, javaslatot.

Üdv, Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2017. április 16., 17:35 (CEST)

Kedves @Capucettorosso:, @Misibacsi:, a lapot a fentiek szerint átneveztem: Kölcsönhatóbozon-modell. Üdv, Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2017. április 17., 19:07 (CEST)

Észrevételeim

Kedves Capucettorosso! Láttam néhány szerkesztésedet. Némelyikbe bele is szerkesztettem. Hogy összehangoltabb legyen a munkánk, tennék néhány javaslatot:

• A linkek szövege legyen a teljes szó, ne csak egy része, pl. ionok helyes, de az ionok nem jó.
• A forrásokat kérlek tedd forrássablonba, pl {{cite journal}}^(?), stb. láttam, hogy már használod ezeket, de fontos lenne, hogy az összes forrás ilyennel kerüljön fel.
• Kérlek nagyon figyelj rá, hogy halott linket ne adj meg forrásnak. Ha weblapot adsz meg forrásnak, kérlek minden esetben ellenőrizd, hogy él-e még a cím, releváns-e, stb. De a legjobb, ha nem tanszéki weblapokat, vagy neten elérhető egyetemi tananyagokat linkelsz be, mert ezek időnként megszűnnek, áthelyeződnek. Ezek helyett inkább könyvet, vagy referált folyóiratok cikkeit add meg forrásnak. Ugyanis ezeknek van dokumentumazonosítója, pl. ISBN-je vagy DOI-ja. A forrássablon kijelzi ezeket az azonosítókat, amitől a hivatkozás sok-sok éven át visszakereshető marad.
• Az jó, ha egy könyv szerepel a források közt, de általában érdemes szövegközi hivatkozásokat is elhelyezni e mellett, melyek konkrét oldalakra mutathatnak egy forrásban. Például én a {{h}}^(?) és {{href}}^(?) sablonokat szoktam használni, ami e kettőt elég jól egyesíti: egy könyvre mutató forrássablont bele kell tenni egy href sablonba a források listájában, utána ez a h-val belinkelhető rövid hivatkozással, oldalszámmal. Ha ezzel kapcsolatban segítségre lenne szükséged, kérlek olvasd el a fenti sablonok leírólapját, vagy kérdezz akár tőlem, vagy akár más, nálam gyakorlottabb szerkesztőtől.

Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdésed lenne, kérlek keress bátran a vitalapomon, vagy írj itt.

Örülök, hogy végre van egy új, fizikai témákban tevékeny szerkesztőtárs. Sajnos a természettudományos cikkek helyzete a wikin elég mostoha, kevesen szerkesztjük őket, elavulnak, sok alapvető cikk pedig egyszerűen hiányzik. Szóval van elég sok teendőnk. További jó szerkesztést, kellemes Wikis időtöltés kívánok! Cvbncv Vince^{(érveljünk)} 2017. május 4., 10:52 (CEST)

Kedves Cvbncv! Köszönöm a helyesbítéseket, az észrevételeket, a javításokat és kiegészítéseket! Így járok el a továbbiakban. Capucettorosso

Proteomika

Szia! Nagyon szép, alapos szócikk, gratulálok hozzá! :) Az ábrákat is te készítetted? Nagyon akkurátus! 1-2 helyen linkelési formákat javítottam benne, mert így kevesebb karakter, egyszerűbbek. Üdv, nyiffi 2017. május 29., 10:35 (CEST)

Hittorf-módszer képen elírás

Szia!

Az alábbi képen az ezüst-nitrát képletéből lemaradt az oxigén 3-as indexe, tudnád javítani? Üdv: Szaszicska ^vita 2017. június 5., 00:35 (CEST)

Kompliment

Szia! Örülök, hogy végre valaki megírta ezt a cikket, nekem is régóta ott volt a teendők listáján. Viszont csak dicséret miatt ritkán írnak az embernek :) szerintem a komplementrendszert egybe kell írni. Nem vagyok egy nyelvtanguru, de a helyesírási ösztönöm szerint sem jó így külön, de ami fontosabb, hogy másutt, elvben lektorált helyeken is egybeírják.[1], [2], [3], [4], [5]. Vagy ha gondolod, megkérdezhetjük a köz véleményét a nyelvi kocsmafalon. Egy másik megjegyzés, hogy nem ártana egy-két mondat a bevezetőben, hogy mire is jó ez az egész, a témához nem értő érdeklődő nagyon hamar belefullad a részletekbe, mire kiderül, hogy mit is csinál tulajdonképpen ez a rendszer. – Hollófernyiges ^vita 2017. július 5., 10:00 (CEST)

@Hollófernyiges: Szerintem is egybe kellene írni. ιυlιυѕ aegιdιυѕ ^{Csak szépeket! ッ} 2017. július 5., 11:25 (CEST)

Rendben, átírom. Biztos az angol eredeti miatt írtam külön, én már nem is emlékszem hogy tanultam, anno. De kösz. – Capucettorosso ^vita 2017. július 5., 16:57 (CEST)

Növekvő tartalmi átfedés

Szia!

Talán nem vetted észre, de nekem úgy tűnik, hogy tematikailag egyre nagyobb az átfedés az oceanográfia szócikkel. misibacsi*^üzenet 2018. január 9., 16:28 (CET)

Köszönöm, átnézem, az eredeti szerkesztők által megjelölt pontokat egészítem ki és a többi maradjon az óceanográfia cikkre (sajnos az átfedés elkerülhetetlen, ha mindkettő alapos szócikk szeretne lenni) – Capucettorosso ^vita 2018. január 9., 17:43 (CET)

Neuruláció - jogvédett kép

Kedves Capucettorosso! Először is köszönöm a neuruláció cikked, már hiányoltam ilyen témájú cikket. Azonban az általad feltöltött kép a Nature jogvédett képe. Amennyiben rendelkezel a kép használatos szükséges endegéllyel, kérlek töltsd fel vagy használj nem jogvédett képet. Köszönettel:ιυlιυѕ aegιdιυѕ ^{Csak szépeket! ッ} 2018. január 30., 22:13 (CET)

Köszönöm, kicseréltem a képet, vagyis tettem fel másikat, úgy gondolom ez nem jogvédett. – Capucettorosso ^vita 2018. január 31., 21:33 (CET)

Biomembrán

Üdv. Ez a cím egyet jelent a Biometrikus membránnal, illetve az intracelluláris membránnal? Köszönöm a választ. – Milei.vencel ^vita 2018. március 16., 13:09 (CET)

Üdvözlet, amennyire tudom a biometrikus membrán szintetikus membrán, a biomembrán-modell analógiájára bizonyos dinamikai sajátosságokat szimulál, önkényes technológiai rendszerek létrehozására. Az intracelluláris membrán ugyanaz mint a biomembrán, pl. mitochondriumok, plasztiszok külső váza. Lásd --> endoszimbionta elmélet. További információra ajánlom dr Gulya Károly, SZTE, Sejtb. Intézet, Szeged. – Capucettorosso ^vita 2018. március 17., 12:06 (CET)

Neuruláció

A Neuruláció szócikkben hibaüzenetet hozott a feltöltött kép. A Commonsban nem is volt megtalálható. Sajnos törölnöm kellett. Gg. Any^Üzenet 2019. január 5., 23:14 (CET)

Napszeizmológia

Szia!

Szép munka, bár nem vagyok elég képzett a szöveg megértéséhez, és szerintem az olvasók többsége is így lesz vele. Pár kérdésem lenne a szöveggel kapcsolatban:

• "22 éves napciklus" - Viszont Nap#A napciklus szócikkben: A Nap aktivitása 11,2 éves periódust mutat, és a "Belső rotáció" szakaszban is 11 év szerepel (a köztudatban is ez van). Amennyire én tudom, vannak eltérések a két 11 éves periódus lefutásában, de attól még a periódus 11 év. Ha valami mást akartál hangsúlyozni, akkor írd át ezt a részt.

• "az abszorpciós spektrum Doppler-eltolódásával követhető nyomon, mely az atmoszféra alacsonyabb rétegeiben keletkezik" - Nem világos, hogy a Nap vagy a Föld atmoszférájáról van-e szó. A link a földire mutat, de gondolom itt inkább a Nap atmoszférájáról van szó.

• Összeköthető ezzel? en:Helioseismology

Pár helyen javítgattam a szöveg helyesírását (vesszők pótlása, elírások, linkek, stb), illetve egy-két szót átírtam magyarra. Még így is túlteng az idegen szavak használata, amik sehol nincsenek leírva, ezek jelentését érdemes lenne zárójelben odaírni. misibacsi*^üzenet 2019. január 13., 10:46 (CET)

Köszönöm az észrevételt, átolvasom, átjavítom. Capucettorosso ^vita 2019. január 21., 09:34 (CET)

Ultramagas energiájú kozmikus sugárzás

Szia!

A címet célszerű lenne átnevezned, mivel az angol "high" szót (aminek szó szerint jelentése valóban "magas") magyarul a műszaki életben általában "nagy"-nak fordítjuk.

Lásd:

• high voltage = nagyfeszültség,
• high frequency = nagyfrekvencia,
• high density = nagy sűrűségű,
• high capacity = nagy kapacitású, stb.

Azt javaslom, legyen inkább "nagyon nagy" a címében, hogy magyarul érthetőbb legyen. misibacsi*^üzenet 2019. április 17., 18:23 (CEST)

Kérlek... Capucettorosso ^vita 2019. április 18., 22:13 (CEST)

Köszönöm megértésedet. misibacsi*^üzenet 2019. április 19., 07:11 (CEST)