Szerkesztővita:Astrojan

Talán még nem késő, hogy üdvözöljünk a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket! Ha bármi kérdésed lenne amire nem találsz választ, akkor a portán érdeklődhetsz! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a Felhasználói lapodon. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a mi „magyar néplexikonunkat”! Bár látom, már igazi veterán vagy. Sok sikert, jó szerkesztést! :) --Nyenyec 2005. január 5., 05:29 (CET)

Tesla relativitáselmélet kritikája

Tesla jól lehordja a relativitáselméletet. De ha hibás, akkor hogy van az, hogy a relativitáselmélet (az általános is) következményeit figyelembe véve működik csak jól a GPS? Legalábbis úgy érzem, Te nem hiszed el a relativitáselmélet helyességét.

Amúgy az egész cikk nem igazán Tesláról, csak erről az egy dologról szól, azért ez aránytalan.

Más. (A Vita:Kozmológia oldalról folytatás.)

Azt amúgy elfogadom, hogy a taszító gravitációs erő ugyanúgy viselkedik, mint a vonzó a Newtoni mechanika szerint, csak a világegyetem szélein (ha van ilyen) nem. -- Árpi (Harp) ? 2005. január 21., 11:52 (CET)

Képek a fehérje szócikkben

Szia!

Láttam, hogy belinkeltél nagyfelbontású képeket a fehérje szócikkbe. Ha ezeket te készítetted, akkor az lenne a legjobb, ha feltöltenéd őket valamilyen szabad licenc alapján, és akkor nem csak hivatkozásként, hanem képként is be lehet őket rakni a cikkbe. A Hogyan szerkessz egy lapot lapon leírást találsz a képek beillesztésének módjáról. A feltöltéshez pedig egyszerűen a File felküldése menüpontra kell klikkelni oldalt, az eszközök ablakban.

Még valami. Ha a képeken nincs magyar felirat, akkor nem is a magyar wikibe, hanem a Wikimedia Commons gyűjteménybe értemes feltölteni őket. Ennek az az előnye, hogy az ide feltöltött képeket minden wikipédiából lehet használni, nem csak a magyarból.

Ha nem te készítetted a képeket, és nincs engedélyed a szabad felhasználásukra, akkor persze csak a linkelgetés marad.

További jó szerkesztést!

--DHanak :-V 2005. január 25., 00:31 (CET)

Saját kutatás

Ismételten felhívom rá a figyelmed, hogy a Wikipédia nem való új elméletek publikálására. Ha meg szeretnéd cáfolni a relativitáselméletet, küldd el a cáfolatod valamilyen fizikai folyóiratnak, és miután ott megjelent, a Wikipédiában hivatkozhatsz rá; amíg ilyen publikáció nincsen, addig ne írd bele a szócikkekbe. --Tgr^vita 2006. december 31., 10:04 (CET)

Áltudományos, önreklámozó gerillamarketing

Bocs, én még új vagyok itt, viszont rögtön feltűnt, hogy te szeretsz a saját lapjaidra linkelni. A saját lapjaidon pedig áltudományos blabla van, csak a legtetején van többnyire egy-egy nagyméretű kép a lap áltudományos önreklám jellegének leplezésére. Néhány példa:

A Cepheus csillagképről szóló lapra tetted fel az alábbi linket: http://160.114.99.91/astrojan/cepheus.htm

A vonatkozó oldal tetéjen valóban egy, a csillagképet ábrázoló fotó látható, ám elég alatta csak az ufóra kattintani, és rögtön kijön a lényeg. Mind az ufó, mind a link a te saját, külső lapodon található. Megjegyzem, egyetlen kép miatt linket csinálni nem túl értelmes dolog, miért nem rakod inkább be a képet ide?

Horváth Mákos Péter 2007. január 6., 20:46 (CET)

ia.wikipedia.org / wikidata

In iawiki all infoboxes are connected with wikidata. I added c:File:Protein mosaic.jpg to d:Q8054 and then it is automatically shown at ia:Proteina. 91.9.118.241 (vita) 2016. május 13., 14:08 (CEST)

Csillag

Szia!

Ezt írtad a cikkbe: Nem tisztázott azonban, hogy az összenyomódó hideg gázfelhők mitől melegszenek fel. Külső energiabefektetés nélkül ugyanis az egyre sűrűbbé váló gázfelhők nem melegednének fel.

Szerintem elég egyértelmű, hogy a gáz az összenyomódástól melegszik fel (lásd a különféle gáztörvényeket). Ezt a beírást ezért visszavonom. misibacsi*^üzenet 2016. szeptember 10., 09:23 (CEST)

Sajnálatos, hogy nem értetted meg, mert a kérdés az, hogy előszöris mi nyomja össze. Ha valami összenyomja akkor felmelegszik a gáz de ez akkor is csak zárt rendszerben érvényes és a gáztörvények is zárt, ZÁRT rendszerre vonatkoznak, például biciklipumpa.

A gázfelhők NEM zárt rendszerek és a felmelegítéséhez külső, KÜLSŐ energiát kell befektetni, tehát nem lehetséges például, hogy a gázfelhő saját belső energiájától melegedjen fel, mert a rendszernek attól nem lesz nagyobb energiatartalma, hogy kisebb helyet foglal el, csak abban az esetben ha a rendszer zárt. A csillagközi gázok nem ilyenek, tehát a gáztörvényeket nem lehet ide citálnod.

Most nem akarnám az összenyomó erő forrását firtatni, csupán a problémát felvetni és ezért örülnék ha visszatennéd a kiegészítést. János – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Astrojan (vitalap | szerkesztései) 2016. szeptember 10., 20:25‎

A csillagközi gázt nem kell "összenyomni", tehát ehhez nem kell külső erő. A saját gravitációja nyomja össze. Miért nem olvasol utána?

Az aláírásodat rakd ki minden hozzászólásod után, hogy ne másoknak kelljen ezt pótolni. misibacsi*^üzenet 2016. szeptember 11., 08:43 (CEST)

Nézd, azt állítottad egyértelműen, hogy a gáz az összenyomódástól melegszik fel és téves elképzelés miatt a gáztörvényekre hivatkoztál, amik zárt rendszerekre vonatkoznak. Most azt állítod egyértelműen, hogy a gázt nem kell összenyomni és én olvassak utána, ami nem szép tőled. Ezért írtam, hogy a saját belső energiája rovására nem melegszik fel a gáz (kémiai vagy magreakciók nélkül).

A csillagközi gázokat nem a térfogatváltozás melegíti fel, nem a gáztörvények alapján melegszenek fel.

Külső energiaelnyelésnek kell lennie és az is van. Mert az összenyomott gázok csillaggá alakulhatnak és ezeknek a térfogata hosszú időre stabilizálódhat. Ekkor már nincs térfogatváltozás és így a gáztörvények egy újabb okból nem használhatóak a magas hőmérséklet fenntartásához. Itt most olyan csillagokról beszélek amelyekben nincs magreakciós energiatermelés, barna törpék vagy kiégett fehér törpék. Ezek a csillagok nem hűlnek ki pedig a térfogatuk hosszú ideig állandósul, tehát nem a gáztörvények alapján termelik a belső hőt amit természetesen folyamatosan leadnak, kisugároznak tehát a leadott hőt pótolni kell.

Ez a kérdés, miből? Egyik változatod sem magyarázat, a gáztörvényes nyilván nem, de a saját gravitácós összenyomódása sem mert ebben az állapotában a gáz/csillag már nem nyomódik össze és a nyomás maga nem szolgál energiaforrásként.

Megtisztelnél ha nem az utánaolvasásra kérnél, hanem megfontolnád a saját és a magam véleményét is, mert a kérdés messze nem olyan egyértelmű mint ahogy az első válaszodban odavetetted.

Csupán az energiapótlás tisztázatlanságára szeretném felhívni a figyelmet, ezért tettem be a wikibe azt a pár sort. Astrojan ^vita 2016. szeptember 11., 11:38 (CEST)

Azt gondolom, hogy az utánaolvasás, a tájékozódás "szép dolog", mielőtt véleményt alkot az ember valamiről. Tehát ezt nem kellene kifogásolnod.

Válasszuk ketté, hogy most "csillagközi gáz"-ról beszélünk-e, vagy "csillag"-ról? Mert a kettő nagyon nem ugyanaz. Eddig a "csillagközi gáz"-ról beszéltél. Ez felmelegszik, ha a gravitáció hatására összehúzódik. Ha ezt nem hiszed, olvass utána. Amint látod, mind a kettőről van szócikk, ezek elolvasása kiindulási alapnak jó lesz.

Csillag esetén magreakció zajlik, ebből van a hő, amit kisugároz. Miért nem olvasod el inkább a csillag szócikket, ahelyett, hogy nekem kelljen elmagyarázni?

misibacsi*^üzenet 2016. szeptember 11., 16:00 (CEST)

Jó, én már azzal is beérném, ha elolvasnád amire válaszolsz. Igen, két dolog a csillagközi gázfelhő összenyomódása és a csillag energiakisugárzása, de mindkettő melegedésének ugyanaz az oka, energiaelnyelés.

Ugyanis durván melléolvastad a csillag magreakció hőtermelését, mivel kikötöttem, hogy barna törpékről és fehér törpékről beszélek. Egyikben sincs magreakció. Akarod, hogy elmagyarázzam miért?

A gázfelhő összenyomódásra meg nem alkalmazhatod a gáztörvényeket, mert a csillagközi gázok nem zárt rendszer. De nem is ettől melegszik fel.

Tehát eddig csak kioktatni próbálsz kevés sikerrel, megtennéd, hogy ezt mellőzöd? Én is igyekszem a tárgyra koncentrálni, kérlek.

Továbbra is csupán az energiapótlás tisztázatlanságára szeretném felhívni a wiki olvasók figyelmét. Astrojan ^vita 2016. szeptember 11., 18:27 (CEST)

??

Ha nincs más hozzáfűznivalód akkor tisztességes dolog lenne visszatenned amit meggondolatlanul kivettél. Kösz. Astrojan ^vita 2016. szeptember 15., 20:45 (CEST)

Van hozzáfűzni valóm a kirohanásodhoz:

• Ha nem értesz valamit egy fizikai folyamattal kapcsolatban, azt a kételyedet nem egy szócikkben kell kifejtened, hanem előbb nézz utána az interneten vagy szakkönyvekben, és amíg nem érted meg a számodra kérdéses dolgokat, addig ne szerkessz.
• Nem "kioktatni" próbállak, hanem felhívtam a figyelmedet arra a lényeges dologra, hogy előbb olvasni, tájékozódni kell és csak később írni, ha már megértetted, amit olvastál. Most te próbálsz kioktatni olyasmiből, amihez láthatólag nem értesz.
• Fizikai alapdolgokkal nem vagy tisztában, tehát tisztességes lenne ha ezeknek utánanéznél, és utána szépen csendben maradnál.
• Mindig adj meg forrást ahhoz, amit egy cikkhez esetleg beírsz, mert anélkül könnyen törlésre kerülhet.

misibacsi*^üzenet 2016. szeptember 16., 16:26 (CEST)

OK, két lényeges dolog volt amit előhoztál a melegedés magyarázatára, egyik sem volt helytálló.

• 1. a gáztörvényeket nem használhatod a csillagközi gázok melegedésének magyarázatához mert azok zárt rendszerekre vonatkoznak.
• 2. magreakciók nem adnak magyarázatot a csillagok energiaforrására mert vannak olyan csillagok amikben nem zajlik magreakció.
• 3. először azt állítottad, hogy a "gáz az összenyomódástól melegszik fel" ez a helyes megközelítés a gázt össze kell nyomni (és közben a gáz külső -sugárzó- energiát nyel el és ezért felmelegszik.)
• 4. aztán azt állítottad, hogy a gáz nem összenyomódik hanem "a gravitáció hatására összehúzódik" ami a gáztörvények megcsúfolása lenne és ha nem nyelne el külső energiát akkor nem tudna felmelegedni.

A biciklipumpa sem melegszik fel ha nem nyomod. A gáztörvények a biciklipumpára vonatkoznak.

Egy kis fizikai kémia: ideális gázok külső munka végzése nélküli kiterjedése hőmérsékletváltozást nem hoz létre (ezen gázok belső energiája nem változik meg, az ideális gázok energiatartalma független a térfogattól és a nyomástól).

Ezt a gáz-kiterjedési folyamatot irreverzibilisnek tekintjük ugyan, de természetesen fordítva is igaznak kell lennie, így külső munka befektetése nélkül a csökkenő térfogattal NEM változna a gáz hőmérséklete (persze külső munka befektetése nélkül nem is nyomódik össze).

Külső munkát kell befektetni, hogy növekedjen a gáz hőmérséklete (és ekkor csökkenhet a térfogata is).

Azért érdekelne konkrétan mely fizikai alapdolgokra gondolsz amivel szerinted nem vagyok tisztában, mert így általánosságban ez elég udvariatlan megfogalmazás, különösen az 1-4 pont fényében. Astrojan ^vita 2016. szeptember 16., 19:52 (CEST)

Összefüggéstelen, amiket írsz, úgyhogy a továbbiakban nem fogok ezekre reagálni. Nagyjából a középiskolai fizikai ismeretek hiányoznak nálad, ezeket kellene bepótolnod.

a gáz nem összenyomódik hanem "a gravitáció hatására összehúzódik" ami a gáztörvények megcsúfolása lenne

Miért hivatkozol a gáztörvényekre, amikor egy másik mondatodban ezt írod:

a gáztörvényeket nem használhatod a csillagközi gázok melegedésének magyarázatához

Akkor most döntsd el, hogy melyiket választod, mert így önmagadnak ellentmondasz, nem velem vitatkozol. misibacsi*^üzenet 2016. szeptember 17., 10:02 (CEST)

WPWP kampány

Szia! Köszönöm, hogy részt vettél a WPWP kampányban! A statisztika szerint te nyerted el a harmadik díjat, azonban sajnos formai okok miatt ezt negyedik helyre kellett módosítani: a hashtageket csak a Commonson használtad olyan szerkesztésekhez, amelyeknél nem adtál hozzá képet Wikipédia-szócikkekhez (sőt, új képet sem töltöttél fel). Sok (közel 200) képet adtál hozzá szócikkekhez is, de ezeknél nem használtad a hashtaget, illetve ezek döntő részét a július-agusztusi kampányidőszakot követően végezted el. De nem szeretném, hogy teljesen díj nélkül maradj, és 17 éves Wikipédia-születésnapod kapcsán is szeretnék eljuttatni hozzád valamilyen wikipédiás ajándéktárgyat. Addig is boldog új évet kívánok! Samat ^{üzenetrögzítő} 2022. január 1., 01:52 (CET)