Szerkesztő:WikiPszi/aszexualitas

Aszexualitás szócikk szerkesztési tervek

Eredeti szócikk: Aszexualitás

Terv: (Ez alapján módosítottam a szócikket.)

Az aszexualitás, vagy frigiditás egyes nézetek szerint szexuális irányultság, orvosi értelemben szexuális zavar, amelynek hátterében hormonális rendellenesség (pl.: pajzsmirigy-alulműködés, magas prolaktin-szint, alacsony ösztrogén-, vagy tesztoszteron-szint), avagy pszichológiai okok (szexuális abúzus, konzervatív neveltetés, bizonyos traumák) állnak; fogalmilag olyan személyeket jelöl, akik ritkán vagy egyáltalán nem éreznek szexuális vonzódást mások iránt. Az aszexualitás nem azonos a cölibátussal, azaz az önmegtartóztató életmóddal, a szemérmes viselkedéssel, vagy az impotenciával, frigiditással, vágyzavarral vagy egyéb szexuális funkciózavarral (nemzőképtelenség, merevedési zavar).

A kifejezésben szereplő szexualitás szó a nemiségre utal, az „a-” pedig fosztóképző. Melléknévi alakja az aszexuális, avagy „aszex”. Angol nyelvterületen használatos rövidítés még az ace. Az aszexualitással szembeni előítéletesség, idegenkedés az alloszexizmus.

Az aszexualitás nem összekeverendő az aromantizmus fogalmával, amely a romantikus vonzalom hiányát jelenti.

Eredeti: (Ezt már módosítottam.)

Az aszexualitás, vagy frigiditás egyes nézetek szerint szexuális irányultság, orvosi értelemben szexuális zavar, amelynek hátterében hormonális rendellenesség (pl.: pajzsmirigy-alulműködés, magas prolaktin-szint, alacsony ösztrogén-, vagy tesztoszteron-szint), avagy pszichológiai okok (szexuális abúzus, konzervatív neveltetés, bizonyos traumák) állnak; fogalmilag olyan személyeket jelöl, akik ritkán vagy egyáltalán nem éreznek szexuális vonzódást mások iránt. Az aszexualitás nem azonos a cölibátussal, azaz az önmegtartóztató életmóddal, a szemérmes viselkedéssel, vagy az impotenciával (nemzőképtelenség, merevedési zavar).

A kifejezésben szereplő szexualitás szó a nemiségre utal, az „a-” pedig fosztóképző. Melléknévi alakja az aszexuális, avagy „aszex”. Angol nyelvterületen használatos rövidítés még az ace. Az aszexualitással szembeni előítéletesség, idegenkedés az alloszexizmus.

Az aszexualitás nem összekeverendő az aromantizmus fogalmával, amely a romantikus vonzalom hiányát jelenti.

Jellemzése

Terv: (Ezt már ennek megfelelően módosítottam.)

Az aszexualitás a szexuális zavarok egy fajtája, amely a szexuális vonzalom teljes vagy részleges hiányával jár együtt. Számos aszexuális ember érez (romantikus, plátói, esztétikai vagy érzéki) vonzalmat, ellenben nincs belső késztetésük arra, hogy a vonzódást szexuálisan is megéljék valakivel. Hasonlóan más orvosi diagnózisokhoz (mint például az addikciók területe), az érintettek számara nem feltétlenül jár együtt ez az állapot betegségtudattal is.

A legtöbben fizikailag képesek az orgazmusra, és vannak, akik rendszeresen önkielégítést végeznek, bár esetenként arról is említést tesznek, hogy normálisan működő fizikai reakciójukkal képtelenek érdemben mit kezdeni, zavarba hozza őket.

Eredeti: (Ezt már módosítottam.)

Az aszexualitás a szexuális zavarok egy fajtája, amely a szexuális vonzalom teljes vagy részleges hiányával jár együtt. Számos aszexuális ember érez (romantikus, plátói, esztétikai vagy érzéki) vonzalmat, ellenben nincs belső késztetésük arra, hogy a vonzódást szexuálisan is megéljék valakivel. Hasonlóan más orvosi diagnózisokhoz (mint például az addikciók területe), az érintettek számara nem feltétlenül jár együtt ez az állapot betegségtudattal is.

A legtöbben fizikailag képesek az orgazmusra, és vannak, akik rendszeresen önkielégítést végeznek, bár esetenként arról is említést tesznek, hogy normálisan működő fizikai reakciójukkal képtelenek érdemben mit kezdeni, zavarba hozza őket.

Kapcsolatok

Az aszexuális embereknek ugyanolyan érzelmi szükségleteik vannak, mint bárki másnak. Néhányan egyedül boldogabbak, míg mások meghitt baráti közösséget gyűjtenek maguk köré. Vannak, akik vágynak egy bizalmasabb, romantikus kapcsolat kiépítésére, és ugyanúgy randevúznak, mint szexuálisabb társaik egymással. Feltételezhető, hogy társadalmi elvárások miatt a magukat aszexuálisnak vallók nagy része párkapcsolatban vagy házasságban él.

Szexuális vagy nem szexuális, minden emberi érintkezés ugyanazokból az alapokból tevődik össze: kommunikáció, közelség, humor, izgalom és bizalom. Sok aszexuális ember tapasztalja meg a vonzalmat mint élményt, mindazonáltal nem érez igényt arra, hogy szexuálisan is interpretálja ezt. Habár lenyűgözheti egy esztétikus test vagy személyiség, aki felé romantikus érzelmeket táplál, nem érzi úgy, hogy a szexuális aktus a szerelem megkoronázása lenne.

Edward Laumann amerikai szociológus szerint mind a téma, mind a közeg egyelőre feldolgozatlan, és nem kapta meg az azt megillető figyelmet. Egy 1994-ben napvilágot látott, az amerikai lakosság szexuális szokásait feldolgozó felmérése szerint a megkérdezett alanyok 13%-a nem létesített szexuális kapcsolatot az adott évben, ugyanezen személyek 40%-a nem érzett emiatt sem szorongást, sem bűntudatot. Tanulmánya kitér arra is, hogy a felnőtt népesség 2%-ának sosem volt szexuális kontaktusban része, bár afelől nem közöl információkat, hogy ez a két százalék a jövőben tervezett-e ilyet.

Nemi izgalom

Néhányuknak a szexuális izgalmi állapot egy viszonylag rendszeresen történő jelenség, viszont ez nem összekeverendő azzal a vággyal, hogy szexuális aktust létesítsenek valakivel vagy találjanak maguknak szexuális partner(eke)t. Egyesek önkielégítést végeznek, de nem igényelnek aktust, sem partnert a kielégüléshez. Mások alig, vagy egyáltalán nem tapasztalnak szexuális izgalmat.

Mivel az aszexuális embereknél nem központi téma a szex, általában nem tekintik korrigálandó problémának a szexuális izgalom és/vagy aktus hiányát.

Az aszexualitás fajtái

• Aszexuális: az egyén nem tapasztal szexuális vonzalmat.
• Demiszexuális: az egyén szexuális vonzalmat csak és kizárólag az érzelmi kötelék kialakulása után érez, tapasztal. A kötődésnek nem kell romantikusnak lennie.
• Szürke aszexualitás:
• (1.) az egyén ritkán, rendszertelenül érez szexuális vonzalmat.
• (2.) az egyén érez szexuális vonzalmat, de alacsony a libidója.
• (3.) az egyén érez szexuális vonzalmat és van libidója, de nem elég intenzíven ahhoz, hogy reagáljon.
• (4.) az egyén élvezi és vágyja a szexuális aktust, de csak rendkívül korlátozott és sajátos körülmények között.

  A demi- és „szürke” (a)szexuálisok bármelyik nem iránt érezhetnek szexuális vonzalmat, ami azt jelenti, hogy vonzódhatnak a saját („szürke”/demi-homoszexuálisok ~ szürke-melegek/leszbikusok), az ellenkező („szürke”/demi-heteroszexuális) vagy mindkét nemhez („szürke”/demi-biszexualitás).

• A női szexualitás hiányát a köznyelv frigiditásnak nevezi, angolul: Hypoactive sexual desire disorder (HSDD), azaz: „aktivitás-hiányos nemi rendellenesség”.

A vonzalom és fajtái

Definíciója: az a mentális vagy érzelmi erő, amely egymáshoz vonzza az embereket.

Fajtái

• Szexuális vonzalom: vágy a szexuális kontaktusra valakivel.
• Romantikus vonzalom: vágy a romantikus kapcsolatra valakivel.
• Érzéki vonzalom: vágy a fizikai, intim, de nem szexuális kontaktusra valakivel. (például ölelkezés, simogatás, összebújás, csók).
• Érzelmi: vágy mások megismerésére, akár külsőtől függetlenül. Ez a leggyakoribb vonzalom akár plátói, akár romantikus vagy szexuális kapcsolatban.
• Esztétikus vonzalom: valaki megjelenéséhez, külső jellemzőihez való vonzódás. Nem összekeverendő a szexuális vagy romantikus vonzalommal.

Szimbólumai

Az aszexualitás két szimbólumot is a magáénak mondhat.

Az aszexualitást a szexuális orientációk egyik ágának értelmezők körében a rokonágaknak tekintett szexuális orientációk, mint a homoszexualitás, és a leszbikusság példáját követve szimbólummal jelölik: ez egy fejjel lefelé fordított üres háromszög, ami csak az alsó harmadáig van kitöltve fekete színnel.

Ezt főleg az Asexual Visibility and Education Network (lásd: AVEN) használja, logó helyett is, amint a melegszervezetek a rózsaszín háromszöget mint büszkeségszimbólumot.

A másik egy egyszerű, bár kissé ferde szív, amelynek szintén üres, sötét kontúrját nagyjából ugyanezen határig jelöli a tintafekete kitöltés.

Az aszexuális zászló négy színből tevődik össze (fekete, szürke, fehér és lila). A fekete szín magát az aszexualitást, a szürke a „szürke” a- és demiszexualitást (egyesek szerint a szexualitás és az aszexualitás közti átmenetet), a fehér a szexualitást (egyesek szerint a szexuális partnereket és támogatókat/szövetségeseket), míg a lila a közösséget szimbolizálja. 2010-ben vezették be ezt a kombinációt szavazás alapján.

Magyarországon

A Magyar Aszexuális Közösség nevű Facebook-csoport 2014. május 17-én jött létre, majd 2018. március 26-án vette nyilvántartásba a bíróság az ugyanezen a néven működő egyesületet.

A kultúrában[szerkesztés]

Bár kifejezetten aszexuálisnak nevezett alakok ritkán fordulnak elő, azonban számos olyan kitalált szereplő van mind az irodalomban, mind filmen, akiknek valamely tudomány vagy más cél iránti elkötelezettségébe nem fér bele a szerelem. Ilyenkor általában nem is az író, hanem a rajongók vetik fel a kérdést, miért van egyedül kedvenc hősük.

Irodalom

• Arthur Conan Doyle nyomozója, Sherlock Holmes.

Holmes a sztereotip viktoriánus úriember megtestesülése, aki a női szereplők irányába legfeljebb maximálisan hősies és udvarias megnyilvánulásokat tesz, romantikusakat soha. Meg is jegyzi, hogy a legmegnyerőbb nő, akivel valaha is találkozott, gyermekgyilkosságot követett el a biztosítási pénzért. (A történetet – eredeti címén: A Scandal in Bohemia – először a Strand Magazine-ben publikálták 1891 júliusában.) Mindazonáltal bemutatnak egy, azaz egyetlenegy nőt, aki lenyűgözte Holmest. Ahogy Holmes barátja, Watson elbeszélte:

„To Sherlock Holmes she is always the woman. I have seldom heard him mention her under any other name. In his eyes she eclipses and predominates the whole of her sex. It was not that he felt any emotion akin to love for Irene Adler.”

• Agatha Christie nyomozója, Hercule Poirot. A Poirot-t megformáló színész, David Suchet erről a következőket mondta:

„Poirot aszexuális. Nagy szeretettel és tisztelettel tekint a nőkre, de nincs benne semmi testi vágyakozás. Nagyra értékeli a kedvességüket, a személyiségüket, de a szex nem szerepel a gondolatai között. Agatha Christie egy briliáns koponyát teremtett, két lábon járó agyat, de szexuális életet nem mellékelt hozzá.”

Film

• Az eredeti Doctor Who televíziósorozatban a doktor, aki sosem keveredik romantikus kalandba, bár kísérői többnyire hölgyek.
• A BoJack Horseman című rajzfilmsorozat Todd Chavez nevű szereplője, aki a harmadik évadban szexuális orientációját „semmi”-ként jellemzi (I’m not gay. I mean I don’t think I am, but I don’t think I’m straight either. I don’t know what I am. I think I might be nothing. – „Nem vagyok meleg. Úgy értem, nem hiszem, hogy az vagyok, de azt sem hiszem, hogy heteró lennék. Nem tudom, mi vagyok. Azt hiszem, talán semmi lehetek.”), majd a negyedik évad során megismeri és elfogadja az aszexualitását.
• A Netflix Szexoktatás című televíziós sorozatának egy szereplője, Florence Simmons, egy szexterápiás ülés után ráébred, hogy ő valójában aszexuális.
• A Donnie Darko filmjének címszereplője felveti célbalövés közben, mielőtt ellátogatnának Roberta Sparrow-hoz, hogy a Hupikék törpikék szereplői aszexuálisok, mert nincs nemi szervük.

Anime

• Neon Genesis Evangelion sok rajongója hiszi azt, hogy Rei Ayanami aszexuális, mert sosem mutatja semmi jelét annak, hogy bármi is vonzaná egy másik emberben, kivéve a Shinji Ikari iránti plátói „szerelme”.

Képregény

• A Riverdale (Archie Comics) Jughead Jones nevű karaktere aszexuális, noha több barátnője volt. A 2017 januárjában indult sorozatban viszont – a rajongók nagy elkeseredésére – Jughead irányultságát átírták.

Az állatvilágban

Egy patkányokon végzett kísérletben a hímek 12%-a produkált elutasító viselkedést a nemi aktus iránt. Más emlősökön végzett kutatások is igazolták, hogy a hím egyedek között van 2-3%, amelyek nem mutatnak e téren aktivitást.

Jegyzetek

1. ↑ https://www.endokrinkozpont.hu/hirek/hormonzavarra-utalhat-ha-nem-kivanja-a-szexet
2. ↑ https://pszichologuskereso.hu/pszichologia-blog/pszichologia-blog/a-ptsd-s-aszexualit%C3%A1s-egy-felold%C3%A1si-strat%C3%A9gi%C3%A1ja
3. ↑ https://web.archive.org/web/20111013144222/http://www.asexuality.org/home/
4. ↑ Magyar Aszexuális Közösség (Asexual Hungary). Facebook.com. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
5. ↑ Magyar Aszexuális Közösség – a Magyar LMBT Szövetség honlapján
6. ↑ Köves Gábor: Poirot karácsonya – David Suchet színész. Magyar Narancs. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
7. ↑ Sex Education S2: Asexuality | A Sex(uality) lesson on this Monday morning #SexEducation | By Netflix | Facebook (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2023. április 1.)
8. ↑ Tabu.origo.hu. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 16.)

További információk

Külföldi

• Welcome to the Asexual Visibility and Education Network
• AsexualityWIKI szabadon szerkeszthető információforrás az aszexualitásról; fórumként is funkcionál
• Tanulmány: 100 felnőttből 1 aszexuális. CNN, (2004. október 14.).

Magyar

• Aszexi
• Magyar Aszexuális Közösség
• Liptai Lívia - Nem könnyű azt vállalni, amikor azt mondják, csúnya vagy, bottal se piszkálnálak, meg biztos vertek is (Telex.hu, 2023.08.25.)

Fontos fogalmak, kifejezések

• Az LMBTQ közösséggel és a társadalmi nemekkel kapcsolatos legújabb fogalomgyűjtemény
• Karsay Dodó, Virág Tamás - Kérdőjelek helyett / LMBTQI-Kisokos a médiának útmutató (Magyar LMBT Szövetség, 2015) ISBN 978-963-12-2728-4

Tervek

Hasznos források:

https://www.theguardian.com/commentisfree/2012/aug/21/asexuality-always-existed-asexual

https://www.psychologytoday.com/intl/blog/living-single/200912/asexuals-who-are-they-and-why-are-they-important

https://telex.hu/eletmod/2023/08/25/aszexualitas-demiszexualitas-parkapcsolati-lepcso

https://furedi.hu/aszexualis/

https://www.psychologytoday.com/us/blog/living-single/201609/asexuality-is-sexual-orientation-not-sexual-dysfunction

https://pszi.hu/aszexualitas/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2893352/

https://www.psychiatry.org/psychiatrists/practice/dsm

További források

https://www.dictionary.com/browse/Asexual

https://www.asexuals.net/aphobia/ afóbia

https://en.wikipedia.org/wiki/Discrimination_against_asexual_people

https://www.buzzfeednews.com/article/jmkliegman/asexuality-sexual-assault-harassment-me-too

https://en.wikipedia.org/wiki/Allonormativity

Afóbia, allormativitás, diszkrimináció

Allonormativitásnak nevezzük azt a jelenéget, hogy általában feltételezzük, hogy mindenki érez szexuális vonzalmat. Ez az egyik alapja annak, hogy az aszexualitást könnyen tekintik betegségnek. Az afóbia, az aszexualitástól való félelem miatt

Vita

Kedves Bandibandita!

Alaposan átgondoltam a beszélgetésünket, mert szeretnék minden általad felvetett kérdésre részletes, tudományosan alátámasztott választ adni. Célom nem a személyes vita, hanem az, hogy objektív módon gondoljuk a tudomány jelenlegi álláspontját az aszexualitás és a vágyzavar kérdésében.

Mivel a beszélgetésünk során több alapvető kérdés is felmerült, és több kérdést és kritikát is megfogalmaztál, szeretném ezeket most tisztázni:

1. Mi a különbség a szexuális vágy és a szexuális vonzalom között?
2. Milyen kritériumai vannak a vágyzavar diagnózisának, és hogyan viszonyul ehhez az aszexualitás?
3. Az aszexualitás betegség vagy a szexuális orientáció egy formája?
4. Milyen tudományos források támasztják alá az aszexualitás jelenlegi definícióját?
5. Mindez politikailag meghatározott vélemény, vagy tudományos tény?

A célom nem az, hogy személyesen meggyőzzelek, hanem hogy bemutassam, a tudomány milyen álláspontot képvisel ebben a témában. Az alábbi érvek és források nem egyéni vélemények, hanem pszichológiai és orvosi szakirodalmon alapulnak. Számos forrást megjelöltem már a korábbi beszélgetésünkben is ezzel kapcsolatban.

Remélem, hogy a részletesen leírt érvek segítenek tisztázni a félreértéseket, és így a vita lezárhatóvá válik. Ha bármi további kérdésed marad, természetesen szívesen válaszolok rájuk.

• 1. A betegségtudat hiánya valóban nem zárja ki számos betegség diagnózisát, de a vágyzavar esetében kizáró ok, mert ez diagnosztikai kritérium

Amit állítasz:

Úgy véled, hogy egy betegség diagnosztizálásához nem szükséges, hogy az érintett személy betegségtudattal rendelkezzen vagy szenvedést éljen meg. Példaként hozod az alkoholizmust és az elhízást, ahol az érintettek gyakran nem ismerik fel, hogy problémájuk van, mégis orvosi diagnózist kaphatnak.

Ezzel szemben a tény az, hogy:

• Általánosságban igaz, hogy egyes betegségek diagnosztizálásához nem szükséges a betegségtudat (például az alkoholizmusnál vagy a cukorbetegségnél valóban így van).
• Azonban a vágyzavar diagnosztikai kritériuma kifejezetten megköveteli, hogy a személy számára a vágy hiánya klinikailag jelentős distresszt vagy életminőségromlást okozzon. Ez szerepel:
  • Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) DSM-5 kézikönyvében, amely szerint a vágyzavar (Hypoactive Sexual Desire Disorder – HSDD) diagnózisa csak akkor állapítható meg, ha a személy számára ez jelentős szenvedést vagy kapcsolati problémát okoz.
  • A WHO által kiadott BNO-11-ben, amely szintén kiemeli, hogy a diagnózis feltétele a jólétre vagy társas működésre gyakorolt negatív hatás.
  • (A két említett diagnisztikai kézikönyv az egész világon meghatározza a betegségek diagnózisát, a világ összes orvosa és pszichológusa ezek alapján kell, hogy döntsön a diagnózisokról ezeket minden orszában elfogadják és kötelező érvényűek. A diagnózisok nem szubjektív módon vannak meghatározva, hanem az egész világra egységesen érvényes konszenzus alapján, amelyet összességében ez a két osztályozási és diagnosztikai rendszer ír le.)

Mindebből az következik, hogy ha egy személy nem él meg szenvedést a vágy hiánya miatt, akkor nem diagnosztizálható nála vágyzavar. Ez nem kérdés, hanem egyetlen orvos vagy pszichológus sem adhatja ezt a diagnózis ebben az esetben. Az aszexuális emberek döntő többsége nem éli meg problémaként a vonzalom hiányát, így esetükben nem lehet vágyzavarról beszélni.

• 2. Az aszexualitás nem a vágy, hanem a vonzalom hiánya

Amit állítasz:

Szerinted az aszexualitás a szexuális vágy hiányát jelenti, ezért orvosi szempontból vágyzavarnak kellene tekinteni. Úgy gondolod, hogy a vágy és a vonzalom közötti különbség mesterséges megkülönböztetés, amelyet azért hoztak létre, hogy az aszexualitást ne tekintsék egészségügyi problémának.

Ezzel szemben a tény az, hogy:

• Az aszexualitás nem a vágy, hanem a vonzalom hiányát jelenti. Ez egy alapvető különbség, amelyet a tudomány is elismer.
  • Egy aszexuális ember is érezhet szexuális vágyat, például a biológiai késztetés szintjén (maszturbáció során), de nem érez késztetést arra, hogy ezt egy másik személlyel megossza.
  • Az aszexuális emberek között is vannak különbségek: egyesek egyáltalán nem éreznek szexuális vágyat, míg mások érezhetnek, de ez nem kapcsolódik személyekhez.

A vágy és a vonzalom két eltérő kategória, amelyeket különböző agyi mechanizmusok és pszichológiai folyamatok szabályoznak.

Ezért az aszexualitás nem tekinthető vágyzavarnak, mert nem a szexuális vágy csökkenése vagy hiánya áll a középpontjában, hanem az, hogy az egyén nem érez vonzalmat más emberek iránt.

• 3. Az aszexualitás nem orvosi rendellenesség

Amit állítasz:

Szerinted az aszexualitás egy egészségügyi állapot, amelynek hátterében hormonális vagy pszichológiai tényezők állhatnak, ezért kezelhető kellene, hogy legyen.

Ezzel szemben a tény az, hogy:

• Az aszexualitás sem a DSM-5-ben, sem a BNO-11-ben nem szerepel mentális vagy szexuális rendellenességként.
• Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) és a WHO is elismeri, hogy az aszexualitás egy szexuális orientáció, nem pedig betegség vagy zavar.
• Egy állapot csak akkor tekinthető egészségügyi problémának, ha szenvedést, károsodást vagy működésbeli problémát okoz. Az aszexuális emberek többsége nem tekinti problémának az állapotát, így nincs szükség orvosi beavatkozásra.

Ahogyan a balkezesség sem betegség, hanem egy természetes variáció az emberi populációban, úgy az aszexualitás is egy ilyen természetes variáció a szexuális orientációk között. Ezt lehet vitatni, de ez nem a Wikipédia szerkesztők dolga. Az nem lényeges, hogy te vagy én mit tekintünk betegségnek, hanem az a döntő, hogy tudomány, a fent emltett két diagnosztikai kézikönyv mit tekint betegségnek és milyen kritériumok szerint. A tudományos, orvosi és pszichológiai nézőpont egységes ezzel kapcsolatban, amely szerint a vágyzavar valódi zavar, az aszexualitás ettől teljesen eltérő, és nem számít zavarnak. Ez egyértelmű tény.

4. Kérdezed, hogy mitől relevánsak a forrásaim

(idézlek: Már megbocsáss, de mitől relevánsak a te forrásaid, és mitől "nem relevánsak" az én, pszichológusok, nőgyógyászok, endrokrinológusok, gasztroenterológusok, és más szakorvosok által jegyzett forrásaim? Nevetséges, hogy ami nem illik bele a narratívádba, azt ignorálod annyival, hogy nem releváns. Nem vagy abban a pozícióban, hogy ezeket a minősítéseket elvégezd.)

• Fontos látni, hogy a forrásokat nem szubjektíven választottam, hanem a két fent említett relváns kézikönyvből indultam ki, amelyet az egész világon használnak az orvosok és a pszichológusok. Nem opció, hogy egy orvos vagy pszichológus hogyan diagnosztizál, hanem ezekben egyértelműen meg vannak határozva a diagnosztikai kritériumok.

Magyarországon is ezeket használják és csak ezeket, nem létezik más. Hogy egyértelmű legyen, itt van két forrás, hogy két magyarországi orvostudományi egyetemen is azt oktatják, hogy a vágyzavar kritériumainak nem felel meg az asszexualitás. Itt van két forrás, az aktuális orvosi egyetemi tananyagokhoz, ahol magad is elolvashatod egyszerűen:

SOTE

PTE

5. A Wikipédia nem politikai fórum, hanem tudományos enciklopédia

Amit állítasz:

Úgy véled, hogy a Wikipédia szerkesztése politikai nyomás alatt áll, és az aszexualitás jelenlegi megközelítése nem tudományos, hanem egy mesterséges politikai narratíva eredménye.

Ezzel szemben a tény az, hogy:

• A Wikipédia tudományos forrásokra épít, nem politikai állásfoglalásokra.
• Az aszexualitásról szóló szócikk a tudományosan elfogadott definíciókat és forrásokat használja.
• Az aszexualitás tudományos státusza nem politikai kérdés, hanem tudományos tény.
• Ha a vezető orvosi és pszichológiai szervezetek konszenzusra jutottak ebben a kérdésben, akkor a Wikipédia ezt kell tükrözze. Nem állthat mást egy szócikk, mint amit a tudomány állít, azzal ellentés definciót pedig pláne nem adhat.

A Wikipédia az enciklopédikus tudás forrása, és a valódi tudományos forrásokat kell tükröznie. Az aszexualitás nem politikai kérdés, hanem egy tudományosan meghatározott jelenség, amelyet a tudományos közösség orientációként ismer el.

Őszintén remélem, hogy le tudjuk zárni ezt a vitát, mert ez egy egyértelmű, könnyen és jól eldönthető kérdés.